17 évvel ezelőtt vettem
az első golden retriever szukámat Zorkát, akire nagy szerencsémre az Eszli házaspárnál találtam
rá. Rutintalanul a legkedvesebb, de kissé karcsúbb kölyökbe szerettem bele. Zorka anyja egy régi típusú munka
kutya volt, apja pedig egy angol show-line kan, így egy tipikus dual-kutya” birtokosa lettem. Zorka mindazt
megtestesítette, ami miatt a retrieverek vadászkutyaként ilyen népszerűek lettek, nyugodt vérmérséklete,
emberszeretete és fáradhatatlan apportírozási kedve csodálatos társsá tette. Ekkortájt kezdett el nálunk egyre
népszerűbbé válni a fajta, beindult a retrieveres élet, vadászati képzések, ahol szembetűnő volt a show-vonalas
kutyákhoz képest fürgesége, lelkesedése. A tőle lejött alomból tartottam meg a második kutyámat, Kajsát, a
tüneményes, jólelkű kutyalányt, aki a kiállítási vonalat képviselte jó munkaképességgel, de kevesebb
kitartással.
Mivel ezután egy kétlábú
fiúgyermekkel bővült a család, az aktív kutyázás egy időre háttérbe szorult.
Sajnos Zorka is és Kajsa
is viszonylag fiatalon, 9 évesen az örök vadászmezőkre távozott, így pár évig kutya nélkül éltem az életemet.
Azóta vallom sok állatorvossal együtt, hogy a szuka kutyák ivartalanítása 7-8 éves korban egészségi szempontból
is ajánlott. Mindketten emlődaganatban haltak meg, pedig ivartalanított alomtestvéreik 15-16 évet éltek meg.
Mivel már Zorkát, az
első kutyámat Eszli Laciéktól vettem, akik a hazai retriever tenyésztésben, a vadászkutyák képzésében,
versenyek szervezésében, lebonyolításában végzett munkájukkal számomra példa értékűek, így a következő
kutyám,
kiválasztásánál az ő segítségüket kértem.
Tudtam, hogy mindenképpen
munkavonalas kutyát szeretnék, mivel itt nagyobb hangsúlyt fektetnek a fajta belső tulajdonságainak megtartás
ára, ezek a kutyák általában egészségesebbek és fontos volt, hogy eredményesen képezhessem, versenyeken tudjunk
indulni, illetve apró vad szedéseken részt vehessek vele, hiszen egy golden retriever és gazdája közti kapcsolat
ebben a közös munkában teljesedhet ki igazán.
A kutyatartás számomra
azt jelenti, hogy minél teljesebb életet biztosítsak a velem élő kutyáknak, fontos a bennük rejlő képességek
kiteljesítése, a közös munka, tréning, de kutyáim mindig családtagok is, akik a közös hobbin kívül a
nyaralásokon, túrákon is mellettem vannak.