Néhány gondolat a harmadik nyárköszöntő „Pokrócfesztivál” elé.

 A Pokrócfesztivál ars-poétikája változatlan: „az ember, szabadságra, szeretetre teremtődött”.

Woodstock a 66-os úttal együtt, mára legendává magasztosult. Ki ne ismerné a Hair musical klasszikus melódiáit? A dallamot mindenki ismeri, de a mondanivalóját, sajnos egyre kevesebben értik. Nagyot változott a világ az elmúlt évtizedek alatt. Az erőszak kultusza martens-bakancsával félrerúgta a hippik mezítlábas békevágyát. Akkor virággal a kezükben tüntettek a fiatalok az erőszakot elutasítva, nem vasrudakkal hadonászva, a sokak által áhított békesség ellen.

Újra hívunk minden, igazi élőzenei csemegét kedvelő barátunkat. Ígérjük, most sem fognak csalódni. Idén sem kérünk belépőjegyet, és aki egy pokrócot leterítve közénk telepedik, az felidézheti, átérezheti a régmúlt idők, szívet melengető hangulatát. A fesztivál tetemes költségeit pályázati úton nyert pénzből, más részét adományokból fedezzük. A rendező Deák Ferenc Közéleti és Kulturális Egyesület most sem enged a színvonalból. A helyszín, Szigetszentmiklós talán legszebb pontja: a Horgászklub előtti Kis Duna-part. A színpadon három, egymástól műfajában is különböző együttes gondoskodik a zenei élményről. A bográcsokban ínycsiklandó vacsora fő, melyből mindenkinek jut egy adag. A remélhetőleg forró délután szomjának oltásáról büfé gondoskodik. Nincs kialakult ülésrend, nagy a jövés-menés és ez senkit sem zavar. Az elmúlt két alkalommal a rendfenntartók is a műsort élvezhették, mert nem-igen volt dolguk. Legyen a helyszín most is a „béke szigete”!