III. felvonás

4. jelenet - Befejező jelenet

Megjegyzések a színpadi megjelenéshez

/A magyar miniszterelnök hálószobája. A miniszterelnök és felesége az ágyban fekszenek és alszanak. A nyitott ablakon keresztül kintről hangok szűrődnek be. A feleség hirtelen felriad, felül az ágyban, majd férjét kezdi ébresztgetni./

A magyar miniszterelnök felesége

Gergő, ébredj! Borzalmas dolgot álmodtam! Ki sem merem mondani mit! Láttam Istent és az ő angyalait, itt jártak, Budapesten! Arról beszéltek, hogy vége a világnak, vége a mi világunknak! Még most is hallom őket...csitt...hallgasd!

/Kint emberi, de felismerhetetlen emberi hangok és zajok, talán részegek; egy mentőautó megy el, villogva és szirénázva./

Látó Gergely

/Néhány pillanatig hallgatja ezt a zajt, majd legyint/
Drágám, nincs itt semmi. Ezek csupán hangok. Hangok, fényjelekkel. Aludjunk tovább!

/Az ablak felé fordul, kezével tölcsért formálva mondja/
Aludj te is, Magyarország! Aludj tovább!

/Kisvártatva elalszanak. Csend és sötétség. Egyenként fénykorongok nyílnak, Mária és az arkangyalok körbeállják az ágyat. Csendben, mosolyogva nézik az alvó párt./


««« »»»

««Vissza a nyitó oldalra »»




A lap tetejére