Szeptember végén itáliai Rajnald 6000, nagyrészt német keresztessel, köztük papokkal és püspökökkel elhagyja a tábort.
Október elején álhírek terjengenek, hogy a Rajnald-féle sereg elfoglalta Nikaiát, de kiderül az igazság és az igazi hírek is. Remete Péter épp Alexiosszal tárgyal Konstantinápolyban.
Újabb hírek Kilidzs Arszlán seregeinek közeledéséről. A tapasztaltabb lovagok(Nincstelen Valter, Breis-i Rajnald, Breteuili Valter, Orleans-i Focher, Tübingeni Hugó és Tecki Valter) a várakozást erőltetik, de Geoffroy Burel és a tömeg az azonnali támadásra szavaz.
A szeldzsukok érkezésének hírére a keresztes sereg elhagyja a tábort és Nikaia ellen indul. A közeli Drakón falunál lesben álló szultán seregei azonban csapdába csalják őket. A sereg a nyílzáportól pánikba esik és egészen a táborig rohan. A lovagok hiába próbálják tartani magukat, majdnem mindenki elesik. A sereg nagy része megsemmisül, a törökök a tábort is felforgatják. Akiben nem látnak hasznot levágják, a többiek sorsa rabszolgaság. Csak 2-3000 ezren menekülnek meg egy elhagyott erődben, de ők is súlyos sebesüléseket szereznek. Ők elsáncolva várják ki, amíg a bizánci flotta megmenti őket és Konstantináplyba viszik őket és saját negyedben helyezik el, lefegyverezve.
Elestek: Nincstelen Valter, Breis-i Rajnald, Orleans-i Focher,
Tübingeni Hugó, Tecki Valter, Zimmerni Valter
és Konrád.
Túlélők: Geoffroy Burel, Bretuil-i Valter, Schwarzenbergi
Henrik, Zimmerni Frigyes, Brandisi
Rudolf és Poissy Vilmos.