• Az egyes lakókörzetek és lakóterületek lakóinak teljes bevonása a tervek létrehozásában és a kivitelezések végrehajtásában. A lakók tevékeny bevonása a lakókörnyezetük fenntartásának és fejlesztésének megvalósításában.
• Fontos, hogy mindent közösen hozzunk létre, a többség megelégedésére.
• A várost nem a megválasztott vezetõk egyedül vezetik, hanem a város lakosságával tevékenyen együttmûködve. Tehát folyamatos társadalmi ellenõrzés mellett mûködik a város.

• A város által létrehozott hetilap, mely elfogulatlanul közli a városháza tevékenységét, és minden gazdasági és egyéb döntéseit idõben késedelem nélkül.
• Nyitott város létrehozása, melyben nincsenek titkok és hazugságok, melyben a becsület újból érték legyen.
• Minden nyitott kell, hogy legyen. Minden város alkalmazásában álló embernek vállalnia kell nyíltan a tetteit, akár szavazás, akár egyéb legyen az. Igen legyen teljesen nyílt, hogy ki mire szavazott. Kérdezhesse meg bárki, hogy miért tette!!! A választók, adófizetõk pénzébõl fenntartott állami alkalmazottak kötelesek a munkaadójuknak, azaz az adófizetõknek elszámolni. Ez így tisztességes, és ez nem lehetõség, hanem kötelesség, legalábbis még adót fizetni kötelesség!

• - A vezetõség és a dolgozók egyenlõ megbecsülése, és jövedelmük közti különbségek csökkentése. Az önkormányzati vállalatok a városért annak lakóiért vannak és nem fordítva. Az önkormányzati hivatalok az emberekért vannak és nem fordítva. Nem tisztességes, hogy egy vezetõ keres 1 milliót és mások pedig minimálbért! Ennyi különbség nincs két ember közt!

• Fontos, hogy minden ember a megérdemelt juttatásokat kapja meg.
• A visszaélések szigorú megvonással való ellentételezése.
• A közpénzek elfolyásának megakadályozása.
• Felülvizsgálni a szociális hálóból kiszorultak valós rászorultságát, és nekik is biztosítani az élet fenntartásához való feltételeket.
• Idõsek segítése egy kiépített ellátórendszer segítségével
• Hajléktalanok helyzetének javítása és visszavezetése a társadalomba.
• Külön a 17-es, 23-as pontban részletesen is tárgyalom

• Nem csak kötelezni, hanem segíteni is a háztulajdonosokat, hogy tartsák rendbe a közvetlen lakókörnyezetüket. Segíthet az önkormányzat esetleg a utcaképek csinosításában, virágosításában vagy bármi egyébben. Esetleg szakmai alapon, munkaerõ biztosításával, vagy eszköz, illetve anyagbiztosítással. A lehetõségek határtalanok.
• A közterületek ápolására, rendbehozatalára sürgõs megoldást találni. A miskolci közterületek nagy többsége elég gyászos, és a városlakó csak mérgelõdik láttukra. Pl: Hosszú évek óta senki nem nyúl a Zoltán utcánál levõ szökõkúthoz, pedig elég lepusztult már, és az egész város szégyene!
• Átgondolni, és egy egész városra kiterjedõ tervet kidolgozni, ami a közterületek gazdaságos karbantartását célozza, és a megvalósítható és a lakossággal egyetértésben megálmodott új városképet álmodik meg.
• A kertészeti vállalatnál szakemberek alkalmazása, akik minõségi munkát végezve szebbé teszik a város nõvényvilágát. Külföldön ezt mesteri fokon végzik, és gyönyörû városképeket hoznak létre, amiben az ember jól érzi magát.
• Ki kell dolgozni egy tervet, arra, hogy a köztereinket, hogy tudjuk megóvni a felelõtlen, vagy szándékos rongálásoktól, aminek a helyreállítása sok pénzbe és bosszúságba kerül. Pl: A virágosokba vagy zöldterületekre hajtó áruszállítókról, falfirkákról nem is beszélve stb.
• Itt is érvényes, hogy a lakókkal kell közösen megálmodni és kialakítani azokat a közösségi tereket, amik az ott lakók életminõségét szolgálja. Budapesten szép példák vannak erre.

• A parkolási rendszert vagy emberségessé kell tenni (pl: 1-2 óra parkolás után kelljen csak fizetni, vagy csökkenteni a díjakat, esetleg csökkenteni a fizetõ parkolóhelyeket), vagy egyszerûen megszüntetni a parkolási díjakat.
• A parkolási díjakból befolyt összeget a kiadások leszámolása után teljes egészében parkolóházak létrehozására fordítani, amiknek a árszabása csak kis hasznot tartalmazzon.
• Ahol fizetõ parkoló van, ott biztosítani kell vagy õrzést, vagy fedett helyet, vagy mindkettõt. A befizetett összegért szolgáltatás jár, fõleg úgy, hogy közterületen valósul meg aminek a nevében is benne van, hogy a közé, és nem egy érdekcsoporté.

• Leltárba venni az önkormányzat épületeit, ingatlanjait, és azok hasznosítását újragondolni. Kidolgozni a gazdaságos mûködtetés feltételeit, esetleg olyan korszerûsítések megvalósítása, ami által erõteljesen csökkenhetnek a fenntartási költségek.
• Az ingatlanok gazdaságos kihasználása. A ki nem használt épületek hasznosításának megoldása.

• A város intézményeinek hivatalainak fenntartási költségeinek csökkentése, új és korszerû energiaforrások bevonásával, és korszerû kialakításokkal.
• Az intézmények önellátóvá tétele, és mûködésüknek ésszerûsítése. Pl: Régen egy építõipari iskola gyakorlatait mondjuk egy felújításra váró óvodában végezte. A tanuló megtanulja a szakmát szakemberek felügyelete alatt, és a városnak is kevesebb pénzbe kerülhet, mint egy céget megbízni vele.
• Az önellátás megszervezése, megvalósítása sok-sok helyi munkaerõt igényel, ami által ismét úgy csökkentünk munkanélküliséget, hogy nem a statisztikákon alakítunk. Itt arra gondolok, hogy a fenntartáshoz szükséges javak (pl: élelmiszer, berendezési és használati tárgyak, felújítási munkálatok ember és anyagigénye stb) elõteremtése helyben történjen, ezzel is munkát adva az itt élõknek.
• Hosszú távú tervem a megújuló energiaforrások megismertetése és használata, illetve a használatára való ösztönzés és támogatás.
• Az önkormányzatnak a megújuló energiaforrások felhasználásában is elõl kell járnia
• Napelemes közvilágítás
• A hagyományos drága távfûtés kiváltása megújuló olcsó energiával.

• Megvizsgálni, hogy milyen területek vonhatóak be a gazdálkodásba, vagy a termelésbe.
• A termelés kiszélesítése egészen addig, amíg nem fedezi a város mindennapi szükségleteit. (itt a közintézményeket értem elsõsorban)
• A régi üzemek hasznosítási lehetõségeinek áttekintése. (DAM, DIGÉP, Üveggyár, Malom)
• Ezt lentebb részletesebben is kifejtem.

• A multikkal való szerzõdéskötések felülvizsgálata és a lakosság hosszú távú érdekeit figyelembe véve átgondolása, persze a lehetõségeket figyelembe véve.
• Akár egy helyi bolthálózat létrehozása, melyben fõleg a helyi vagy városkörnyéki településekrõl származó árucikkek forgalmazása folyik, ezzel erõsítve a helyi munkahelyek teremtését, és ezáltal a város lakóinak biztos megélhetésének biztosítása.

• Fontosnak tartom a munkavállalásnál is az esélyegyenlõséget. Furcsa módon sok munkával kapcsolatosan soha nem láttam hirdetést, hát akkor hogyan töltötték be. Minden csak ismeretségeken keresztül mûködik! Ha nincs ismeretséged, akkor ne számíts jó helyre.
• Mindenki ugyanannyit dolgozzon azonos bérekért. Nincsenek kivételezések, és nincsenek bújtatott állások.

• Az önkormányzatnál üres munkahelyek nyilvános meghírdetése, és egyenlõ esélyeken való elbírálása
• A város által alkalmazott munkavállalóknak szigorúan csak szakmai alapon történõ kiválasztása, sem párt sem rokonsági alapon nem megengedhetõ. A közpénzeknek az ilyen irányú elfolyását meg kell akadályozni. Valódi szakmai munkáért tisztességes megélhetést.
• Minden esetben szakmai vagy egyéb rátermettség szûkséges egy-egy hely betöltéséhez.

• Minden esetben a tervek megvalósítását egyeztetni az ott élõkkel, és a lakosság javaslatainak a  megvalósíthatóságának kidolgozása a város részérõl.
• Új alapokra helyezni a város hozzáállását. A város és annak vezetése, az ott élõk adóiból létezhet, ezért azok határozzák meg, azoknak a pénzeknek a felhasználását, persze a szakmai és egyéb magasabb vagy hosszútávúbb célok figyelembevételével.
• Rendszeres lakossági összejöveteleken, helyi újságon, és helyi televízión keresztül közvetlen kapcsolatot tartani a lakosság és az önkormányzat között.

• A városlakók bevonásával megtalálni, hogy miként tudjuk élhetõbbé tenni a várost.
• Az elfogadott ötletek megvalósíthatóságának kidolgozása késedelem nélkül.
• A gyerekek és fiatalok sportolási és szórakozási lehetõségeinek megteremtése. Olyan légkört és környezetet létrehozni, ami nem elüldözi õket, hanem azt érzik, hogy igen õk itt akarnak családot alapítani és boldogulást találni.
• A régen jól mûködõ és közösségerõsítõ, összetartó mûvelõdési házaknak újra feladatokat találni. ( ezekben minden korosztálynak lehetõségeket teremteni, hogy önmegvalósithassák magukat, illetve fejleszthessék képességeiket, vagy akár valamilyen kedvtelésüknek hódolhassanak. Lásd részletesen a 34 pontban.

• Pl. a köztisztasági vállalat valóban érzékelhetõen és láthatóan lássa el a feladatát. Az utakon ne kátyúzás legyen, hanem a kátyúk megszüntetése. A városi kertészeti vállalat ne csak a füvet nyírja évente kétszer, hanem minden közterületet valóban magas szinten fejlesszenek és tartsanak karban. A köztereket, járdákat, nõvényvilágot láthatóan gondozzák. Ha már van utcaseprõ gép, akkor használják is, mert mikor vesznek egyet, akkor pár hónapig fel-fel tûnik, aztán pedig eltûnik, majd évek múltán megint újságcikk, hogy vettek egyet és kezdõdik elölrõl, tisztaság meg nincs.

• A városi gazdálkodás és helyi gazdálkodók elõnybe részesítése
• A közétkeztetés legyen egészséges és ehetõ, tiszta.
• Folyamatos minõség ellenõrzés egészen a termesztéstõl az asztalra kerülésig.
• Közétkeztetés kiterjesztése a szociálisan rászorulok körére is.
• Ingyen étel rendszeres osztása, de csak a valódi rászorultság alapján, (senki nem lehet magára hagyni.)

• Az idõsek tevékeny segítése. Az iskolák bevonása az idõsek ellátásába és gondozásába, segítésébe, akár egy segítõ hálózat létrehozása, mint pl a gyerekek vállalhatnák, hogy heti egy-két alkalommal felkeresnek, egy általuk kiválasztott, a lakókörnyezetükbe élõ idõs embert, és azt segítik, akár bevásárlással, vagy apró kis segítségnyújtásokkal, így csökkentve az idõs emberek elhagyatottság érzését, és azt, hogy értéktelennek és haszontalannak érezzék magukat. Mindenki megöregszik egyszer és ilyen helyzetbe sokan kerülhetnek.
• Olyan otthonok létrehozása, melyek valódi életet nyújtanak az idõseknek és nem az elszigetelõdést erõsítik és nem arra szolgálnak, hogy az utódok megszabaduljanak egy gondtól. Ahol tevékenyek maradhatnak és újból érezhetik, hogy szükség van rájuk. Persze itt ismét nem az a cél, hogy minden pénzüket elvegyük, hanem, hogy megtartsuk õket sokáig erõben és egészségben.
• Biztosítani az idõseknek valamiféle tevékenységet, valamiféle segítségnyújtási lehetõséget, azok részérõl, akik még erejük teljében vannak. Akár egyszerû munkák elvégzése, vagy valamilyen szakmai segítségnyújtás a részükrõl. ( bárki, aki kedvet érez, hajlandóságot, akar, tud segíteni vegyen részt, termelésben, fõzésben, kiosztásban, vagyis a saját maguk ellátásában és fenntartásában stb.)

• A hivatalok átvilágítása, munkájuknak ésszerûsítése, és annak tudatosítása, hogy a lakók (adófizetõk) pénzébõl és a lakókért vannak és nem fordítva.
• A várakozási idõk csökkentése a hivatalokban.
• A méltó bánásmód és ügyfélszolgálat kialakítása a hivatalokban.
• Az egyenlõ elbírálás megteremtése a város hivatalaiban.

• A helyi termékek, termelõk, feltételekkel való elõnybe részesítése, a helyi áruházakban, vagy a termékek értékesítésének más módon való megteremtésének elõsegítése.
• Egy minõségbiztosítási rendszer létrehozása, ami szavatolja a termékek minõségének szinten tartását, folyamatos ellenõrzés által.
• A termékek gyártásának elõállításának, termesztésének átláthatóvá tétele a vásárlók számára.
• Olyan felület létrehozása, amin a vásárlók tájékozódhatnak az általuk kedvelt termékek minõségének és egyéb vonatkozásainak nyomon követésében.

• A közmunkások felhasználásáról az önkormányzattal karöltve döntsenek a városlakók.
• Ahol a legnagyobb igény van rá, ott legyenek felhasználva.
• A közmunkások munkavégzésének folyamatos ellenõrzése, és a munkavégzés minõségének összehangolása a jövedelemmel.
• A közmunkás nem egy büntetés, hanem a közösségért végzett segítõ tevékenység, amire büszkének kell lennie az illetõnek és a városlakóknak is.

• A korszerû ipar meghonosítása. A városba inkább a helyi, illetve magyar vállalkozások idecsábítása, és ezek támogatása. A magyar vállalkozások itthon költik el a pénzüket és a magyar, illetve a helyi gazdaságot élénkítik, míg a külföldi nagyvállalatok, kiviszik a pénzt és azt a területet élénkítik, ahol a központjuk van.
• A városban környezetbarát és az egyetemi oktatásra, és szakmai képzésekre épülõ ipari tevékenységek erõsítése.

• A közhivatalokban és a város minden intézményében, sõt annak alkalmazottainak és ügyfeleinek körében is egyenlõséget teremteni, egyenlõ bánásmód, aminek emberhez méltónak kell lennie

• Nem pénzbeli juttatásra gondolok, hanem erkölcsi és más juttatások, támogatások adásával.
• Olyan szállók létrehozása, melyek önellátóak, az ott lakók tevékenyen kiveszik a részüket a saját étkeztetésükbõl, az élelmek megtermelésébõl és az épület üzemeltetésébõl, illetve a fenntartásából.
• Olyan elgondolások kidolgozása, melyek segítik ezeket az embereket visszatalálni a társadalomba, hogy hasznos és értékes embereket kapjon vissza a társadalom, olyanokat akik már óriási tapasztalattal rendelkeznek.

•   A digitalizálással csökkenteni az erdõk irtását magával hozó óriási papírfelhasználást!
• A digitális hirdetõújságok elérhetõek legyenek a világhálón és a miskolci tévében, teletext jelleggel, naprakészen illetve a városban forgalmas helyeken akár kivetítõ jelleggel is elérhetõvé tenni, vagy a tömegközlekedési eszközökön.
• Azokkal a szervezetekkel, szolgáltatókkal felvenni a kapcsolatot, melyek a hirdetõújságokat nyomtatnak és megállapodni velük egy közös cél érdekében, hogy senki érdeke ne sérüljön

• A lakossági szemét legalább egyharmada visszahasznosítható növényi hulladék, ezáltal a szemétszállítási díjak csökkentése is elérhetõ, ami egy társasháznál azért elég tetemes összegû megtakarítást eredményez. Egy ember évente több mint 140 kg zöld hulladékot dob a szemetesekbe, ami igen értékes hulladék, de igen költséges tárolni és elszállítani.
• Az így nyert komposzt a városi mûködtetési területén, akár az önellátásban részvevõ földeken, akár a füves zöldterületeken a mûtrágya helyett használható, ezzel is elõsegítve a drága mûtrágya kiváltását, illetve az egészséges termelés megvalósítását.

• Kerékpáros közlekedés támogatása, és feltételeinek megteremtése.
• Magyar nagyvárosok példáiból merítve létrehozni az utcai kerékpár kölcsönzõ kikötõket, ahol a lakosok kedvezményesen vehetik igénybe a kerékpárokat.
• Közterületeken kerékpárok biztonságos tárolásának kialakítása az üzletek elõtt, és egyéb intézmények elõtt.

• Sajnos az iskolákban már nincsenek a régi gyakorlati órák, melyeken a fiúk megtanulták használni a szerszámokat, és különbözõ kézügyességet szerezhettek, a lányok pedig fõzni, kötni várni tanultak, és egyéb hasznos dolgokkal ismerkedhettek meg. Amit ráadásul nagyon élveztek is. Ma már a szülõknek igen kevés az idejük, hogy ezekre megtanítsák a gyerekeket, sõt sokszor már a szülõk sem tudják ezeket.
• Ezekre sokkal nagyon a szükség, mint a 2 ismeretlenes egyenletre.

• A gyerekek a mai tévénézés és számítógépezés mellé kapjanak valódi értékeket, melyek a múltunkból erednek, és ezáltal megismerkednek a gyerekek a hagyományainkkal, a nagyszüleink és õseink életével és szokásaival.

• A tömegközlekedés van az emberekért és nem fordítva!
• A közlekedési vállalat alkalmazkodjon az emberek igényeihez, és nem fordítva. Mi emberek tartjuk fent az adónkból és a jegyek, bérletek árából ezt a szolgáltatást is. Tehát akkor legyen értünk!
• A város igényeihez mérten átalakítani a tömegközlekedést, hogy ismét visszaszokjanak az emberek a drága kocsik használatáról a jól mûködõ tömegközlekedésre.

• A köztájékoztatást teljessé teszem, tehát minden köztájékoztatásra kerüljön.
• A várossal kapcsolatos minden tájékoztatás, adat nyilvános legyen, ne kelljen ezért külön bürokratikus utakat bejárni, ha valaki kíváncsi valamire.
• A köztájékoztatásnak teljesen elfogulatlan és tényszerûnek kell lennie, de mindenre részletesen kiterjedõnek.

• Egy olyan segítõhálózat létrehozása, mely már nyugati országokban teljesen elfogadott és jól mûködik.
• Az önkéntesek munkájának értékelése, olyan módon, hogy aki ilyeneket vállal, az kapjon valamilyen élismerést a munkájáért.
• Az önkéntesek szinte minden területen megjelenhetnek, és ezáltal széleskörû tapasztalatokra is szert tehetnek, és kipróbálhatják magukat különbözõ helyzetekben is.
• Az önkéntesség elõnyt jelenthetne bizonyos munkakörök ellátásában is.

• Olyan városi hangulatot szûkséges teremteni, amiben az egyes párt színeket képviselõ emberek nem gáncsoskodnak egymás ellen. Azt tudni, kell, hogy mindenki elõször is ember, és csak az által lesz valaminek az elkötelezettje, hogy elkezd azonosulni azzal. Én azt álmodtam, meg, hogy elõször is mindenki a várossal azonosul, a város céljaival, ami mindenki célja, és függetlenül párt elkötelezettségtõl. A drága energia amit a harcra fordítanak ezek az emberek, fordítódhatna inkább nemesebb célokra.

• A hulladékok gyûjtésébõl ma óriási pénzeket lehet nyerni, ezért és a környezetünk védelme érdekében fontos, hogy a hulladékhegyek ne nõjenek és ne legyen egyre nagyobb a környezetszennyezés, ami kihat az egészségünkre, és ráadásul a mentesítése óriási pénzeket emészt fel. Pl nádasrét!
• A hagyományosan bevált papír, mûanyag és üveg gyûjtése mellett egyre gyakrabban megjelenik a háztartási használt olaj, a fényforrások, fém és ruha illetve bútorok gyûjtése is. A toronyházas részeken egyszerûbben lehet megoldani, de a családi házas részeken már kissé nehezebben.
• Az emberek felvilágosítása által és az anyagi feltételek megteremtésével lehetõvé tenni ennek az új és jövedelmezõ rendszernek a meghonosítását.
• Ma már nyugaton egyre alapvetõbbek a zöld energiák alkalmazásai és a környezetvédelem, és a környezet kialakítása által a zöld város megteremtése. Ez fontos az ott lakók életfeltételeinek javítása érdekében is, és a város gazdálkodása szempontjából is.

• A mûvelõdési házak mûködésének kor szellemének és a lakosok igényeinek megfelelõ újragondolása.
• Ismét életet lehelni ezekbe a közösségépítõ intézményekbe. Ismét visszahozni, persze mostani igényekhez igazítani a szakköröket, rendezvényeket, tanfolyamokat, egyéb szabadidõs elfoglaltságokat. Ezáltal hasznos idõtöltést adni minden korosztálynak. Nem utolsó sorban ezáltal fejleszteni az emberek készségeit, képességeit, és ösztönözni õket az önmegvalósításra.

• Ahol lehetséges gyümölcsösök létrehozása, akár közterületeken is. A város közétkeztetésének ellátásában egészséges élelmiszerek biztosításáról.
• Az önellátó rendszer kialakítása, ezáltal munkahelyek teremtése.
• A közterületeken gyümölcsfák ültetése, és akár házak közti zöldterületeken virágágyás mintájára zöldség és gyümölcskertek létrehozása. Ezáltal a lakosság egészségének megõrzése.

• A város óriási munkanélküliségének kihasználása a város fejlesztésének céljából. A munkanélküliek ösztönzése, hogy a városért tegyenek, és a tenni akaró emberek jutalmazása, azon felül is, hogy a jövõnket teremtik és a gyermekeik és unokáik életlehetõségeit javítják. Megtalálni egy olyan ösztönzõ rendszert, ami méltán megbecsüli ezeket az áldozatkész embereket. ( pl: akár kedvezmények adásával, mint szórakozási, sportolási, mûvelõdési, tanulási lehetõségek formájában. )
• Van lehetõség, hogy az adósságból kilábaljunk, csak nem szabad várni a sült galambot, hanem mint az elõdeink, akik háború után a semmibõl felépítették ezt az országot, és úgy, hogy még ma is ez szolgál alapjául az életünknek.
• Van egy szép magyar közmondás! "Addig nyújtózkodj, amíg a takarod ér" Ha nincs valamire elég pénz, akkor keresni kell más megoldást, vagy többet kell tenni a megvalósításért.

• A város ezen nagy múltú részének régi fényének visszaállítása, és a mai kornak megfelelõ felhasználása, úgy, hogy történelmi jellegét megtartjuk és annak szellemében fejlesztjük.
• Ezt a részt is bekapcsolni az idegenforgalomba, egy olyan egyedi kikapcsolódási helyet létrehozni, ami méltó a megyeszékhely történelmi múltjához.
• Az avasi függõkert felújítása.

• Átgondolni a fenntartható fejlesztéseket, amik a város és fõleg Tapolca, és természetesen annak lakóinak érdekeit képviseli.
• A városrész valódi üdülõkörzetté való fejlesztése. Az idegenforgalmi fejlesztések összehangolás a Miskolci fejlesztésekkel, és egy átfogó idegenforgalmi program kidolgozása.
• Átgondolni, egy Görömbölyt Tapolcával és azt Komlós tetõvel összekötõ út megvalósítását. Ez sokat enyhíthetne a város nagy leterheltségén. Persze fontos szem elõtt tartva a lakosság akaratát.

• A labdarúgó pályák körül, ahol hely van létrehozni különbözõ egyéb sportolási lehetõségeket. Pl kosárlabdapályák, kézilabdapályák, röplabdapályák, teniszpályák, görkorcsolyapályák, gördeszka pályák, street workout (utcai edzõpályák), extrém sportolási lehetõségek megteremtése. stb.
• Egy olyan uszoda létrehozása, ami a városlakóké, és nem a sportolóké.
• A városlakók kedvezményes sportolási lehetõségeinek megteremtése.
• Az iskolákban mindenféle sportok támogatása, hogy a tehetséges gyerekek megtalálják a nekik testhezálló sportolási lehetõségeket.
• Az iskolák közt minden sportban küzdelmeket szervezni, ahol megméretettnek, és ezáltal fejlõdhetnek a sporttehetségek.
• A városban megteremteni a hasznos idõtöltések feltételeit elérhetõ áron. A város dolgozzon ki egy olyan rendszert, ami által támogatni tudja a különbözõ egészséget megõrzõ vagy szórakoztató tevékenységekhez való hozzájutás esélyegyenlõségét.
• A városba köztéri edzõpályák létrehozása, ahol azok is gyakorolhatnak akiknek nincs idejük edzõtermeket igénybe venni.

•   A pihenõhely és a Vadaspark és annak környékének fejlesztése. Erre egy hasznosítási pályázat kiírása.
• Akár rendezvények lebonyolítási helyszíne is lehetne, illetve különbözõ szabadidõs tevékenységek szervezésével lehetne közkedvelté tenni a pihenni és kikapcsolódni vágyó városlakóknak.
• A volt lõtéren egy íjászpálya létrehozása.
• A terület folyamatos karbantartása, kiszolgáló egységek felújítása és a kor igényeihez mérten átalakítása. Mosdok és vécék mûködtetése, vagy akár zuhanyzók létesítése.
• Alkalmassá tenni, hogy a családok, baráti körök, vagy munkahelyi társaságok egy-egy napot kényelmesen eltölthessenek.
• A volt szanatórium hasznosításának feltételeit megteremteni.

• A bányászat alatt nem álló tavak pihenõ körzetté alakítása, rendezése, azon városlakók számára is, akik csak egy-egy napot kívánnak ott kellemesen eltölteni.
• A környezõ településekkel karöltve támogatni egymást a munkahelyteremtés és pihenés szórakozás esetleg közlekedés kérdéskõrében.
• A varbói kalandpark jó példa! Miskolchoz közel teremtett szórakozási lehetõséget, de a helyieknek munkát is adott.

• Számukra városi, iskolai szinten olyan munkacsoportok létrehozása, ahol egymást és saját magukat fejlesztve és segítve fejlõdhetnek.
• A gyerekek a saját iramukba és késztetésük szerint fejlõdhessenek, ne kelljen pszichológus az iskolai tanulmányok feldolgozásához.

• A város múltjából adódó lehetõségek jobb kihasználása. Megõrizni és értékké nemesíteni a múltunkat.
• Megvizsgálni, hogy miként lehetne az idelátogatókat több napig itt tartani, úgy, hogy minél több elfoglaltságot és látnivalót és szórakozási lehetõséget tudjunk nekik nyújtani, és azok széles körébõl minden idelátogató a maga igényeihez mérten tudjon válogatni.
• A városrendezés címszó alatt többet megemlítek.
• Örvendetes, hogy elindult a Diósgyõri vár és a Lillafüredi függõkert felújítása, de ez még csak állagmegóvás, és nem hoztunk létre újat, mert csak a meglevõket erõsítettük, de ezek még kevesek ahhoz, hogy idevonzzák a turistákat. Ahhoz sok-sok egyébre is szûkség van, akár szervezet programokra, és olyan lehetõségekre, amiket maguk tudnak kiaknázni. Akár úgy, hogy összefûzve a környezõ települések látványosságaival.
• Erdei kerékpárutak létrehozása, akár kerékpáros egyesülettel, akik különbözõ túrákon keresztül egészségnevelõ és hasznos szabadidõ eltöltõ elfoglaltságot biztosítanak a fiataloknak és idõseknek egyaránt.
• Feltárni a környéken fellelhetõ nevezetességeket, látványosságokat és azokat is bevonni a miskolci látványosságok körébe az idegenforgalom tekintetében
• Az idegenforgalom ma nagyon fontos egy város életében, ezt erõsíteni kell, és szükséges ezt széles körben népszerûsíteni.

• Elsõsorban olyan körülmények teremtése, ahol nem érdeke szabálysértést elkövetnie, vagy megszüntetni a szabálysértésre okot adó helyzetet. Pl: csökkenteni a fizetõ parkolók számát, ingyenessé tevéssel. Létrehozni a falfirkálóknak szabad felületeket, amin kiélhetik a képességeiket, esetleg még a szebb munkákat értékelni is lehetne. Rengeteg szabad falfelület van a városba, fõleg a régi gyárterület körül.
• A városi szervek részérõl a szabálysértéseknél pl. a parkolás elsõ 1 - 2 alkalommal csak megkérik a polgárt, és figyelmeztetik, hogy a közösség érdekei ellen vét, majd 2 - 3 - dik alkalommal szabnak ki büntetést. A büntetés nem feltétlenül de egyes esetekben megváltható. Nem neveznénk büntetésnek, hanem a közösségért végzett munka, aminek idejét a szabálysértés mértéke határozza meg.
• Legfontosabb, hogy javítsuk a városlakók biztonságérzetét. Erre késedelem nélkül megoldásokat kell találni, és alkalmazni.

• Hejõcsaba,Tapolca és Komlóstetõ közúttal való összekötése, ezzel is csökkentve a város útjainak terhelését.
• Megvizsgálni egyéb közlekedéssel kapcsolatos lehetõségeket, mint a régi gyári vasútvonal tömegközlekedésbe való bevonása, akár a gyári terület újrahasznosítása után
• A Búza téri buszvégállomás elhelyezésére kielégítõ megoldást kell találni.
• A városon átmenõ forgalmat, egy valóban a várost elkerülõ útvonalon kell elvezetni, ami akár az M30-as autópálya végétõl indulhat, egészen a 26-os út Bosch mögötti becsatlakozással, és nem érintve  város mai területeit, gondolva a késõbbi növekedés lehetõségeire is.
• Sokáig szó volt arról, hogy a észak-déli tengelyen, ami a Szentpéteri és a Csabai kapu közt húzódik trolibuszos környezetkímélõ tömegközlekedés kialakítására kerül sor. Ezt újra átgondolni, és egyéb lehetõségek megvizsgálása.
• Az egyetemváros közlekedésének újragondolása, de az egyetemmel egyeztetve, és a odajárók érdekeit szem elõtt tartva.
• Szirma és Martin kertváros kapcsolata a város vasúton túl levõ részeivel. Mivel a Nádasrét már átalakult, és mellette a ipari park létesült, ezért a kettõ között egy nagyobb átengedõ képességû utat lehet létrehozni, ami akár a HCM-nél csatlakozhatna a 3-as útba-így annak a résznek a megközelítése nem terhelné a belvárost.
• A közlekedési eszközökön lehetõvé tenni, hogy minden mozgáskorlátozott tudja használni azokat, közlekedés céljából.
• Az utak felújítása és az útburkolati jelek pótlása, újrafestése.
• Az utak és annak széleinek illetve vízelvezetõ csatornarendszerének rendszeres karbantartása.
• Tavasszal ne kátyúzzanak, hanem kátyúkat szüntessenek meg, mert az utak már folton-folt kinézetûek.
• A városi úthálózat megfelelõ karbantartása és felújítása.

• Az iskolákkal, egyetemmel együttmûködve kell szervezni különbözõ programokat, mert minden elfoglaltságnak megvannak a rajongói, csak meg kell találni és össze kell hozni õket.

• A terület gondjait vagy egy teljes átalakítással lehetne megoldani, mondjuk a terület régi mûködését, rendeltetését helyreállítani. Sajnos a bányászat miatt korlátozott a terület hasznosítása, de biztos vagyok benne, hogy megoldás itt van a szemünk elõtt, csak észre kell venni. A feladat adott, de már nem húzható sokáig a megoldás. A régi lakók készek arra, hogy akár õk maguk is részt vegyenek a megoldás kivitelezésében.
• A közbiztonság megteremtése az elsõdleges a területen, majd az infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen.
• Pontos és megvalósítható terveket kell kidolgozni a terület felélesztésére.
• Meg kell akadályozni a lakosságcserét, és olyan intézkedéseket kell hozni, amely által visszajönnek a régi telektulajdonosok.
• Fontos megvizsgálni, hogy a bánya mennyire befolyásolja egy lakóövezet létrehozását, és egyáltalán újraindítható-e még a bánya!

• A kisvasút régi vonalainak felújítási lehetõségeit átgondolni, vagy azoknak túra illetve kerékpárútvonalként való hasznosítását. Esetleg a kisvasúthoz köthetõen különbözõ kiránduló útvonalak kiépítése és erre épülve akár szabadidõs elfoglaltságok szervezése.
• A kisvasút állagmegóvásának vagy felújításának lehetõségeit megvizsgálni, arra pályázati forrásokat keresni.
• Az évtizedek óta elhanyagolt kiránduló ösvények rendbetétele, akár a tó körül, akár Fehérkõlápa felé, de említhetjük a többi népszerû kirándulóhelyet is.
• A volt laktanyák (szikla) újrahasznosításának megvizsgálása, és késedelem nélküli megvalósítása a terveknek. Ezáltal nagyobb életet hozni a környékre.
• A tó és annak környékének rendbetétele, és fejlesztése.
• A környéken levõ látványosságok fejlesztése, gondolok itt a szentléleki kolostorrom, vagy az omassai õskohó és környékének fejlesztése
• Tervek vannak a libegõ megvalósítására, amit jó ötletnek tartok.