---

---

Repülőmodellezés

Haladók Számára

Általános Iskolai Szakköri Füzetek

Tankönyvkiadó Budapest 1950

Írta és rajzolta

Winkler László

A Magyar Repülő Szövetség modellező oktatója

A borító papír megfeszítése

(12. foglalkozás)

A repülő-modell súlya. Az előző órán arról beszéltünk, hogy a repülő-modellezés nemzetközi szabályzata ( FAI szabályzat) előírja, hogy a modelleknek milyen súlyúnak kell lenniök. Megemlítettük, hogy a modell súlyát ahhoz képest kell megállapítanunk, hogy mekkora a felülete. Az FAI szabályzat előírja, hogy a modellt olyan súlyúra kell építeni, hogy annak minden dm²-nyi felülete legalább 12 gramm súlyt hordjon a levegőben. A modell legkisebb súlya tehát annyiszor 12 g, ahány dm² a modell felülete.

A „Pajtás” modell felülete 14,93 dm² ( a szárny-, és a csillapító-felülettel együtt). Súlya tehát legalább 14,93x12=179,9 g. Kereken18dg legyen. Azt a fogalmat, hogy a felület egységnyi (dm²-nyi) darabja mennyi súlyt visz, „felületi terhelés”-nek nevezzük. A repülő-modellek legkisebb felületi terhelése 12 g dm²-ként. Az így kiszámított súlynál nehezebb lehet a modell, csak könnyebb nem.

Így bármekkora modellt építünk, a nagysághoz képest meglesz a súlya is. Az egyenlő felületű és terhelésű gépek versenyét a gépek jobb vagy rosszabb kialakítása dönti el, és nem a súlyok különbsége.

Modellünk törzsén már kifeszítettük a papírt. Most hátra van még a szárnyborítás megfeszítése. Itt fokozottan kell ügyelnünk, hogy a szárny a feszülő papír hatására el ne csavarodjék. Az elcsavarodást úgy tudjuk elkerülni, ha a szárny jobb és bal felét lerajzszögezve külön-külön sima lapra lefeszítjük. Töröljük át nedves ruhával a balszárny als és felső felét és rajzszögezzük le ezt a szárnyfelet a sima-, vagy asztallapra. Ha a papírból a nedvesség kiszárad, szépen megfeszül. Előfordul néha, hogy egyes helyeken, főleg a lekerekítéseknél kisebb helyi ráncok, elhúzódások maradnak. Ezeken a helyeken a papírt újra és újra megnedvesítjük mindaddig, amíg tökéletesen sima nem lesz. Ha a balszárny már teljesen megfeszült, benedvesítjük a jobb szárnyfelet és ugyanúgy feszítjük ki, mint a bal szárnyfelet. A rögzítéshez rajzszög helyett még jobb tányérokat, vagy egyéb porcelánedényeket használni, mert az esetleges rozsdásodást ezáltal elkerülhetjük.

Hátra van még két igen lényeges dolog. Egyik az, hogy felragasszuk a vezérsík végére kártyalapból (kartonpapírból) az oldalkormány-felületet – a másik pedig az, hogy a modellre ráírjuk a nevünket és a lakcímünket. Az oldalkormány-felülettel be tudjuk állítani gépünket egyen-repülésre akkor is, ha az egy kissé el lenne csavarodva. A név és lakcím feltűntetését versenyen megkövetelik, de különben is ajánlatos a gépre ráírni, mert elrepülés vagy elvesztés esetén így könnyebben visszakaphatjuk.

Kiselőadás: A vitorlázó repülőgép.

Szerszám- és anyagjegyzék: Rajzszeg, hidegenyv, ragasztópapír.

Előző rész	Következő rész
Vissza a tartalomjegyzékhez

_{♣ Archiválta SRY 2006 május 26. ♣ CANON LiDE system ♣ Microsoft Word ♣ SRY MODELL 2006}