VII.
A modellrepülőgépek berepítése és
indítása
Miután modellrepülőgépünket már megépítettük, mégegyszer szorgosan végignézzük minden alkotórészét s pontosan megvizsgáljuk, nem hibáztunk-e valahol ezek bármelyikének az elkészítésénél. A legkisebb szerkezeti hiba ugyanis végzetes lehet a mi karcsútestű gépmadarunkra. Ha alapos körültekintés után gépünket jónak találtuk, akkor egy nagyobb, tágasabb térre vonulunk ki vele s megkezdjük első repülési kísérleteinket.
Minden kezdő modellpilótának, nehogy azonnal kedvét veszítse, előre bejelentjük, hogy a legbiztosabb tudással, legnagyobb gonddal és ügyességgel megépített gépe is az első próbáknál csütörtököt mondhat, vagy annyira szabálytalanul végezheti fel- és leszállását, hogy ez repülőgépének épségét veszélyeztetheti. Az apró kis hibáknak egész serege merülhet még fel, melyek mind zavarólag hatnak, a amelyeket épen ezért modellünk végleges elindítása előtt még ki kell küszöbölnünk. A repülőgépnek ezt a végleges, pontos beállítását a gép berepítésének mondjuk.
Hogy ezeket a hibákat megfigyelhessük, gépünkkel, mielőtt még elindítanók, néhány siklórepülési kísérletet végzünk. Evégből modellünket, eleinte csak 50-100 cm magasból, majd később mindig magasabb és magasabb helyről, gyenge kis taszítással, a földdel párhuzamosan a levegőbe lökjük. Ha gépünk minden egyes alkalommal szép simán siklik tovább, akkor a légcsavart is felhúzhatjuk, illetőleg a mótort is működésbe hozhatjuk. Természetesen ezt is csak fokozatosan tesszük Ha most is nyugodtan, billenések nélkül siklik gépünk tovább, akkor már elindíthatjuk első komoly útjára.
Modellrepülőgépünket vagy kézből vagy földről, illetőleg hidroplánoknál, vízről szoktuk elindítani. A kézből való indításnál repülőgépünket a csavar felhúzása után, néhány néhány lépést szaladva, gyenge lendítéssel, a földdel párhuzamos irányban, előre taszítjuk. A gép ilyenkor kicsi kezdősebessége miatt eleinte kissé lejjebb száll, majd a sebesség növekedésekor emelkedve folytatja tovább útját, míg a csavar lefutása után siklórepülésben száll a földre. Sokkal szebb és érdekesebb a földről vagy hidroplánoknál a vízről való indítás, amikor is a gép önmagától, saját erejéből emelkedik fel a magasba. Az ilyen indításnál gépünk egy darabig a földön vagy a vízen halad felemelkedő farával előre, s csak miután már megfelelő sebességét elérte, hagyja el szinte észrevétlenül az alatta levő talajt. Gumimótoros gépeinknél a gép farát rendesen a húzótengely magasságáig emeljük s gépünket gyengéd kis lökéssel taszítjuk e helyzetében előre, hogy a modell kezdősebességét ezáltal is növeljük.
Az első próbáink rendesen nem szoktak sikerülni. Sok türelmes próbálgatásra és javítgatásra van legtöbbször még szükségünk. Az előforduló hibáknak természetesen százféle oka lehet. Minden modellkészítőnek igazán tisztában kell lennie a repülés megismert elveivel, ha nem vak próbálgatással akarja ezeket a hibákat kijavítani. Hogy kezdő modellpilótáinknak ezen a téren is segédkezet nyújtsunk, a következőkben pontokba foglalva tárjuk fel a modellrepülőgépek elindításakor a leginkább előforduló hibákat s ezek javításmódját.
1. Ha a gép a földről való indítása alkalmával nem emelkedik fel, hanem a csavar teljes működése dacára is csak előre szalad, akkor a hibát rendesen a felületekben kell keresnünk. Ezen esetben ugyanis vagy a szárnyfelület beállítási szöge túlságosan kicsiny, vagy pedig a csillapító felületnek nagy a hordóképessége. Az első esetben tehát a szárnyfelület beállítási szögét kell nagyobbnak vennünk, a másodikban pedig a csillapító felület szögét vagy magának a felületnek nagyságát kell csökkentenünk. Lehetséges azonban az is, hogy a légcsavar nagysága a géphez viszonyítva kicsiny, vagy hogy a hajtóerő nem elég nagy. Ilyenkor a légcsavart nagyobbal, a hajtóerőt pedig erősebbel kell megcserélnünk. Oka lehet még a gép nem emelkedésének az is, hogy a csavart rosszul készítettük. Valószínűleg csavarunk hajlásszögének az agy felé való növekedése lesz helytelen. Ugyancsak akadályozza gépünket felrepülésében a törzsnek a szárnyak előtt való túlságos kinyulása is. Az ilyen gépek súlypontja túlságosan a szárny támadó pontja elé esik, tehát a szárnyfelületeket kell előbbre hoznunk.
2. Ha a gép felemelkedik ugyan, de rövid repülés után himbálódzva leereszkedik, akkor a gép légcsavara nagy, miért is egy kisebbel kell megcserélnünk, vagy a mótort kell erősebbre vennünk, több gumiszálat alkalmaznunk.
3. Ha a gép hullámvonalakat ír le a levegőben, akkor a tömegeloszlás helytelen, a súlypont nincs a húzótengelyben, vagy a szárnyfelület igen magasan van a húzótengely felett (magas gyámfa! )
4. Ha a gép repülés közben elkanyarodik, akkor a csavartengely nincs pontosan a csavar közepén, vagy a gép két oldala nem egyenlő nehéz, vagy pedig a vezérsík, illetőleg az oldalkormán van rosszul beállítva. A csavar tengelyét ilyenkor pontosan be kell állítanunk, a gép két oldalát kiegyensúlyoznunk vagy az oldalkormányt függőleges helyzetének megtartásával abba az irányba tekernünk, amelybe gépünket irányítani akarjuk. A gép elkanyarodását a szárnyak helytelen beállítása is okozhatja.
5. Ha a gép a levegőben hossztengelye mentén (28. ábra Y tengely) elforog s ennek folytán kanyarodik, akkor a mótor hajtóereje nagy. Ezen esetben tehát vagy a csavart, vagy a mótort, vagy mind a kettőt meg kell változtatnunk, vagy esetleg a gép terjedtségét növelnünk.
6. Ha a gép a csavar lefutása, illetőleg a mótor lejárása után hirtelenül, mint egy vasdarab esik lefelé, akkor a szárnyfelületek kicsinyek s így ezeket nagyobbra kell vennünk.
7. Ha a gumimótor nem csavarodik le teljesen, akkor a csavartengely surlódása nagy, tehát a surlódást kell csökkentenünk.
8. Ha a gumimótor hirtelen elszakad, akkor a gumi rendesen a gép törzsével, vagy ennek valamely részével érintkezik, amit a mótor jobb elhelyezésével kell megakadályoznunk. A szakadásnak azonban a gyakori használat és a kopás is lehet az oka, amin természetesen legtöbbször már csak új gumiszálak pótlásával javíthatunk.
9. Ha a gép leszállásakor a légcsavar rendesen eltörik, akkor a futószerkezet rosszul van megépítve. Az ilyen futószerkezetet tehát magasabbal, erősebbel és tökéletesebben rugózóval kell megcserélnünk.
E néhány feltűnőbb hibán kívül még számtalan más hibát is sorolhatnánk fel, de ezt fölöslegesnek tartjuk, hiszen mindenegyes bajt a megismert irányelvek alapján ugyis csak magunknak kell felfedeznünk és orvosolnunk. Az elméletnek pontos tudása és a hosszú gyakorlat tesz majd bennünket e téren mesterré.
♣ Archiválta SRY 2007 augusztus 21. ♣ CANON
LiDE system ♣ Microsoft Word ♣ SRY MODELL 2007