"A fa hajó építése
Bevezetés
A fa hajó neve, egyszerűen "hajó". A sleppet, vagy uszályhajót, itt egyszerűen "vashajónak" hívják. Bárkának csak a haltartó hajót mondják, mégpedig azt, amelyik halászat közben a csónak mellé van kötve, míg a nagy halasbárkák neve lovasbárka.
A lovasbárkát nem viszik magukkal a halászatra hanem mindig otthon, a part mellett áll kikötve.
A fahajót sohasem nevezték uszálynak vagy sleppnek, mivel nem csak a vontató kötélen járt, mint emez, hanem teher alatt önállóan, minden vontatókészség nélkül is ereszkedett a víz sodrán lefelé orr és farok kormányai s egyéb eszközei segítségével.
Önállóbb tehát mint a "vashajó", mert ez vízzel ellen is, vízzel is mindig sleppszálon jár.
A fahajó, régmúlt idők gyermeke, mikor az egyedüli vontató erő az emberi, vagy állati erő volt. De éppen ez tette olcsóvá a rajta való szállítást, hogy vízzel, vagyis lefelé, terhelt állapotban a maga emberségéből, illetve a víz sodrával haladt mint a tutajok, és csak sűrgős esetekben nyúltak a rajta lévők evezőkhöz, vagy folyamodtak a fahajózás vége felé a motoros vontatók segítségéhez.
Megépítésénél tehát egyik legfontosabb szempont mindig az volt, hogy könnyen, s veszély nélkül lehessen vele ereszkedni."
Ennyit a könyv bevezetőjéből.
Az, már most világos, hogy a nyelvezete ugyan kissé idejét múlt, de mind kultúrtörténetileg, mind néprajzilag érdekes és fontos.
Az a tudás, amit pedig tartalmaz, ma már nélkülözhetetlen.
Jóideig eltart majd mire feldolgozom, mert nagyon sok korabeli fényképpel illusztrált, és sok sok rajzot tartalmaz.
Folyt. köv:
Üdv Manópapa
