jj írta:
A gyantával bevonás/festés elég nehéz eset. Alapértelmezetten a gyanta nem túl híg, de terülni és megfolyni van ideje bőven. Ha sokat viszünk fel egyszerre, először szép, aztán szép lassan, 1 óra alatt folyik meg. Az ívelt felületek hajlásaiba, vagy peremén, (pl. a fedélzet peremén) gyűlik össze több, vastagodik meg. Itt mit lehet trükközni ?
jj
Ez sajnos így van.
Én ezért nem műgyantázok, vagy ha igen, akkor is csak belülről.
A trükközésre nincs jobb ötletem, mint a csiszolás, a csiszolás, és így tovább, egyre finomabb papírral és vízzel.
Akartam neked írni, hogy a külső héjazatot a furnérozás után nagyon híg nitrólakkal kend le. A hígítás 1 lakk és 2 hígító.
Ez a hígítási arány teljes keresztmetszetben átitatódik a furnéron és jó alapot ad a továbbiakban.
A felületkezelés menete: első réteg után finom csiszolás, nedves ruhával áttörlés, és száradás után mégfinomabb csiszolás, mert felszálkásodik a felület. A következő réteg már valamivel sűrűbb lakkal, és ugyan ez a csiszolás, de egyre finomabb papírral. A nedves áttörlést sosem szabad kihagyni.
Ezzel a technológiával 8 - 10 réteget is felvihetsz, mégsem lesz vastag.
A politúrozásnál legkevesebb 16 réteg van.
A végső tükörfényes felületet autós lakkal lehet elérni, polírozva.
Én a hagyományaimat követve lenolajjal kezdek, és utána játszom el ezt a lakkozást, de csak 3 - 4 rétegben, mert nálam a selyemfény is bőven sok.
Üdv Szilveszter