A körrepülő modellek története. 1948 Körrepülő modellekről - Magyarországon - az első híradás a Magyar Repülés 1. évfolyamának 15. számában jelent meg U-controll modellek címmel.
U-controll modellek
Az angolszász országokban, de különösen Amerikában, - az újabb időkben - széles rétegekben elterjedt az U-controll modellek építése. (U-controll magyarul kb. kötött modellnek felel meg.) Ennek az a lényege, hogy egy vagy több zsinór, egyik végével a modellhez, a másik végével egy fogantyúhoz van erősítve. A modell körben repül, és aki kezében tartja a fogantyút, ennek mozgatásával (…) tudja a magassági kormányt mozgatni.
Ekkor még kétféle körrepülést ismertek: Kézzel vezetett modelleket, melyek U-controll néven honosodtak meg és a modell-sportban ezek váltak népszerűvé. A másik típus az oszlophoz kötött körrepülő modell. E típus csak hobby szinten ismert és nem terjedt el. Az U-controll modellek első változatai két vezetőhuzallal repültek. A vezető fogantyúhoz csatlakozó két huzal a modellben kialakított kormánymérleghez csatlakozott, amely rudazattal mozgatta a magassági kormányt, a fogantyú mozgatásától függően lefelé, vagy felfelé. Ez által lehetett a modell repülési szintjét változtatni. A kéthuzalos U-controll vezetőrendszert a - negyvenes évek elején- Jim Valker amerikai modellező fejlesztette ki és szabadalmaztatta.
Jim Valker vezetőrendszerének szabadalmi rajza
Az U-controll modellek meghajtása dugattyús motorral történt. Később a sebességi kategóriában a rezgőszelepes sugárhajtású motorok is megjelentek.
A körrepülő modelleknek számos változata kifejlődött. A sebességi modellek (F2A) mellett műrepülő (F2B), team racing, (csapatverseny, F2C) és combat (légiharc, F2D) kategóriák szabályzatát is kidolgozták és e kategóriákban is sportversenyeket rendeznek. Mindegyik körpályás kategória modelljei azonos repülési elven, de jellegüknek megfelelően más előírások szerint működnek.
Történetünk csak a körrepülő sebességi kategóriával (F2A) foglalkozik!
1948 A Nemzetközi Repülő Szövetség, a FAI (1948. szeptember 27-28.-án tartott ülésén az USA-ban) szabályozta a körrepülő modelleknél használható pályák sugarait. A sebességi modelleknek 1 km távot kell repülni. Itt írták elő a vezetőhuzal méretet, az elhagyható futóművet, valamint olyan előírást, amely a sebességnövelést a vezető beavatkozásával -pl. vontatással - megakadályozza. Magyarországot a FAI ülésen Rédei György, OMRE (Országos Magyar Repülő Egyesület) képviselte.
A sebességi modelleket meghajtásuk szerint öt csoportba sorolták. Dugattyús motorral hajtott modellek, a következő lökettérfogatokkal: a) 0-1 cm3, b) 1,01-2,5 cm3 , c) 2,51-5 cm3 d) 5,01-10 cm3 és e) sugárhajtású (hőreakciós) motorral hajtott modellek. Ezekben a kategóriákban lehet rekordokat felállítani.
Ebben az időszakban Magyarországon még nem volt modellmotor gyártás, csak amatőr módon, egyéni próbálkozások voltak, elsősorban olyan üzemekben működő modellező körökben, ahol erre a megfelelő gépi, műszaki lehetőségek, adottak voltak. (Pl. Csepelen) Külföldről az 1948-as FAI kongresszus után, az Egyesült Államokból hoztak be 3 db izzógyertyás modellmotort és egy sugárhajtású motort az OMRE részére. Ezek akkor a legkorszerűbb technikát képviselték. Pl. Dooling és Mc Coy motorok, valamint Dynajet motor. E motoroknak szerepek jutottak később a magyar rekordok felállításában. 1949-ben már érkezett külföldről néhány kisebb sorozat dízel (öngyulladású) modellmotor is. (pl. Delmo, Micron, Super Atom) Ezek is segítették a magyar U-controll modellezés megindulását és magyar rekordok felállítását.
1949 Magyarországon az első körrepülő modelleket, Benedek György és Winkler László építették. Ezek még nagyon egyszerű kivitelűek voltak. Az első rekordot a 2,5 cm3-es kategóriában Benedek György állította fel 1949.10.12-én 67,160 km/ó sebességgel, ED-MK II típusú motorral.
A körrepülő modellekről az első összefoglaló cikket Poich Lóránd írta a Magyar Repülés 1949. október 25.-i számába. Címe:
Körrepülő modellek (1. lap, 2. lap)
Magyar modellezők 1949 szeptemberében, Budaörsön láttak először körpályán rezgőszelepes sugárhajtóművel modellt repülni, amelyet Anyiszimov szovjet modellező készített. Winkler László így ír róla: "Leírhatatlan megdöbbenést váltott ki mindnyájunkban a "duda" megszólalása és üvöltő rohanása a körpályán, akkor szédítőnek tűnő sebességgel."
1950 Január 22-én hóban, -10 fokos hidegben, a csepeli modellezők 16 modellel álltak starthoz a csepeli stadionban, első sugárhajtóműves körrepülő versenyükön. Ekkor már ők sorozatban készítették a sugárhajtóműves motorokat, amelyek tervezésénél sokat segített a Dynajet motor megtekintése. Megoldották a motor legbonyolultabb alkatrészének a margaréta alakú acél rezgőszelepnek a sajtolását. A hideg időben - sok sikertelen próbálkozás mellett- a legjobb eredményt végül Aradi László érte el 114 km/ó értékelhető sebességgel.
Sugárhajtású modellverseny Csepelen
1950.02.25-én Somhegyi Kristóf 5 cm3-es Delmo motoros modelljével, rekordot állított fel 63,175 km/ó sebességgel.
Somhegyi Kristóf modellje
Ekkor még nem voltak épített körrepülő pályák. E repítés is az akkor még romos, kihalt várban, a Szent György téren történt. Ezt előzetesen meg kellett tisztítani a törmeléktől és a repedésekből kinőtt növényektől. Benedek György is itt állította fel rekordját sugárhajtású modelljével, amellyel 1950. 06. 04-én 179,104 km/ó sebességet ért el.
Népszerű U-controll pálya volt a városligeti tó, amikor a vizet leeresztették. E mellett a sportpályákat, és a Hősök terét használták repítésre, majd Budaörsön a repülőtér fogadó épülete előtti betonozott téren alakítottak ki kerítéssel védett körpályát. 1950-ben az 5 cm3-es kategóriában Horváth Ernő Szolnokon 75,314 km/ó sebességgel állított fel rekordot, Ginovszki Arisztid Miskolcon 92,300 km/ó, majd 105,46 km/ó sebességgel javította meg e kategória rekordját.
Horváth Ernő modellje
Ugyanez évben 10 cm3-es kategóriában Palguta József Miskolcon állított fel rekordot 71,91 km/ ó sebességgel, melyet Aszalay Lajos 105.882 km/ó sebességre javított.
A körrepülő sebességi kategória gyors fejlődésére jellemző, hogy napjainkig (2006) a 2,5 cm3-es kategóriában 19-szer, 5 cm3-es kategóriában 17-szer, a 10 cm3 -es kategóriában 10, míg a sugárhajtású kategóriában szintén 10 alkalommal javították meg modellezőink a nemzeti rekordot. A legeredményesebb rekordereink Benedek György, Beck Rezső, Berke László, Horváth Ernő, Kalmár Sándor, Krizsma Gyula, és Kun László voltak. Érdekes megnézni a jelenleg érvényes (2006) elfogadott magyar nemzeti sebességi rekordokat
|