A
Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság
TEVÉKENYSÉGÉNEK STRATÉGIAI IRÁNYAI

 A Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság az egyesületi formáció tekintetében ugyan 2000-ben töltötte be fennállásának 10. évét, azonban rendvédelem-történeti munkaközösség formájában már 1989-től körvonalazódtak a társaság kontúrjai. Az alapítási aktusra pedig már 1990-ben sor került. Ezt követte a bírósági bejegyzés 1991-ben.

Ezen időszak alatt – a korábbiakhoz képest – rendkívül gyors és mélyreható változások mentek végbe Magyarországon. E változások alapvetően módosították a társaság cselekvési lehetőségeit kedvező és kedvezőtlen irányba egyaránt.

A tudományos alkotómunka körülményei tekintetében talán a legfontosabb pozitív változás a tudomány szabadságának megerősödése, a hazai és külföldi témaorientált tudományos műhelyekkel való együttműködés hatalmi-politikai korlátainak eltűnése volt.

A kedvezőtlen változások tekintetében pedig a legfontosabbnak az tekinthető, hogy elanyagiasodott a magyar társadalom. A kutatói tevékenység rezsiköltsége jelentősen megnőtt, a társadalmi munkában végzett tevékenység egyre ritkább, a természetbeni és financiális juttatások csökkennek.

Változó módon hat tevékenységünk megítélésére és támogatására a magyar történelem még mindig erőteljesen túlpolitizált jellege. Ha olyan koalíció kerül hatalomra, amelynek értékrendjében a történelmi értékek megbecsülése jelentős, érezhető az állami szféra jóindulata. Amennyiben a hatalmon lévő koalíció értékrendjében a történelmi értékek kevésbé megbecsültek, az állami szféra közönye tapasztalható.

Társaságunk mindig szilárdan kitartott a szabad véleménynyilvánítás biztosítása mellett. Az objektív történelem-szemléleten nyugvó feltáró tevékenységeinktől nem tértünk el. És azt a jövőben is követni kívánjuk. A társaság eddigi tevékenysége nyomán körvonalazódott az érdeklődők és támogatók köre, bár e téren a jelentős változások lehetősége sem kizárt.

A rendvédelmi testületek anyagi gondokkal küzdő személyi állománya figyelmének középpontjában nem a hivatástörténeti kérdések állnak. Az ilyen jellegű érdeklődés létrejöttét a többség neveltetése sem inspirálja. A társaságunk vonzáskörébe kerülő rendvédelmi testületi tagok egy része is egzisztenciális okokból kénytelen felhagyni a hivatástörténet művelésére irányuló elfoglaltságával. Ennek ellenére társaságunk jelentős része – mintegy 55-60 % körüli arányban – valamilyen módon kapcsolatban áll, vagy állt a fegyveres testületekkel. Ez az arány kisebb, mint a hasonló nyugat-európai egyesületeknél.

Ugyanakkor azonban a hazai civil társadalom fogékonyabb a témára, mint Európa nyugati felének populációja. Az ország lakosságához mért százalékos arány tekintetében egyesületünk mutatói jobbak, mint a nyugati testvérszervezeteké. Abszolút értelemben azonban kisebb tagsággal rendkezünk és az érdeklődők száma is kevesebb. Napjainkban Magyarországon nincs olyan számú fizetőképes kereslet, amely egy rendvédelem-történeti szaklapot el tudna tartani.

A hasonló témát művelő társadalmi szervezetek, közgyűjtemények, intézetek, tanszékek stb. többnyire baráti módon fogadták társaságunkat, illetve kutatómunkánkat.

Társaságunk fennállása során számos eredményt ért el.

Folyamatos financiális nehézségek ellenére ugyan, azonban mégis rendszeresen két periodikát publikálunk, a Rendvédelem-történeti Füzeteket és a Rendvédelem-történeti Hírlevelet. 2003-ban „A magyar rendvédelmi szervezetek története” címmel könyvsorozatot indítottunk. Emellett az ezredfordulóig két jelentősebb könyvet is létrehoztunk „A magyar rendvédelem története” és „A Magyar Köztársaság Kitüntetései” című könyveket.

Tudományos fórumsorozatokat működtetünk „Rendvédelem-történeti tudományos konferenciák” elnevezéssel rendszeressé tesszük „Rendvédelem-történeti Szimpóziumok” formájában, valamint alkalmanként műhelyvitákat szervezünk.

A tudományos közéleti tevékenységből a témaorientált fokozatszerzésekben betöltött tisztségek, továbbá szakvélemények és szaklektorátusok formájában, illetve gyűjtemények szervezéséből vesszük ki a részünk.

Jelentős az oktatómunkánk. Több felsőoktatási intézményben és más oktatási formákban a társaságunk által létrehozott tananyag szerint oktatják a diszciplínát, jórészt társaságunk tagjainak közreműködésével.

A kilencvenes évek második felére létrehoztuk a magyar rendvédelem történetének diszciplínáját rendkívül szerény előzmények nyomán, melyet a szakmai közönség elfogadott. Az általunk elsőként használt rendvédelem történet fogalom is egyre inkább terjed.

Kiépítjük és fokozatosan gyarapítjuk kapcsolatainkat a hasonló témakört művelő hazai és külföldi tudományos alkotóműhelyekkel, intézményekkel. Az együttműködések különböző szinteken valósulnak meg. Általában együttműködési megállapodások létrehozására törekszünk. Az együttműködés legmagasabb formájának a közös programokat tekintjük.

Sajnálatos módon a Rendőrtiszti Főiskolán a kezdeti pozitív változásokkal ellentétes irányú folyamat valósult meg.

A társaság eddigi fejlődése úgy összegezhető, hogy:

   - jelentős eredményeket ért el szakterületének művelése során (lényegében új diszciplínát hoztunk létre);

   - gyarapodott tagsága, erősödött szervezete; operatívabbá vált a vezetés, kialakult a diszciplína műveléséhez kapcsolódó elismerési rendszer;

   - tekintélyt vívott ki a tudományos életben, munkája egyre hatékonyabban összefonódik társszervezetek tevékenységével;

   - kiadványai, rendezvényei, gyűjteményszervező munkája és tudományos közéleti tevékenysége nyomán tágultak a diszciplína művelése legújabb elemei, közkinccsé tételének lehetőségei;

   - sikerült megőrizni az egyesület függetlenségét, a szakterület művelésének szabadságát és pártatlanságát.

   - nem tudott azonban az egyesület olyan tőkét felhalmozni, amely a nyugodt működés biztosítéka lehetne és nem tudtuk kivédeni a rendvédelmi képzésnek a hatalom kiszolgáltatottságából fakadó negatívumait, melynek következtében a rendvédelmi oktatásból a hivatástörténetiséget lényegében száműzték.

Társaságunk elérkezett arra a pontra, amikor a további fejlődést már nem segíti elő a társadalmi munkában megvalósuló egyszemélyes kézi vezérlés. Az új évezred kezdetére többé-kevésbé lezárult Egyesületünk fejlődésének hőskora. Ahhoz, hogy a még mindig élénk ütemben változó körülmények között fennmaradjunk és tovább fejlődjünk szükség van szervezetünk stratégiai irányainak és főbb taktikai céljainak az új évezred kezdeti időszakára vonatkozó megfogalmazására, továbbá a feladatrendszerek körvonalazására, az azok megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételrendszer prognosztizálására.

A társasági stratégiai irányokat lényegében alapvető célunk, a rendvédelem történetének művelése és a körülmények összhangba hozása képezi. E tekintetben fő stratégiai irányvonalnak egyesületünk jövőjének megalapozását tekinthetjük. Ezen belül az alábbi stratégiai irányok realizálása célszerű:

I. Nemzeti rendvédelmünk története feltárásának folytatása, kiegészítve az egyetemes – elsősorban kontinensünk – rendvédelmének összehasonlító vizsgálatával.

II. Tudományos alkotómunkánknak az új évezred kezdetén várható általános kutatási irányokhoz, célkitűzéseihez és évfordulókhoz kapcsolása.

III. A Társaság működéséhez szükséges financiális alapok létrehozása és gyarapítása.

IV. Rendvédelem-történet művelése intézményi rendszerének kialakítása és fejlesztése

A főbb stratégiai irányokkal összhangban kell állniuk a főbb taktikai cé1iainknak:

1. A szervezeti élet tekintetében meg kell őriznünk függetlenségünket, politikai, gazdasági és szervezeti tekintetben egyaránt, mert csak ennek birtokában őrizhetjük meg diszciplínánk függetlenségét. Társaságunk minőségi mutatóira tekintettel növelni kell taglétszámunkat. Élővé kell tenni az egyes szakterületekért felelős rendszert. Törekedni kell a szűk létszámú szakbizottságok és szakapparátusok működtetésére a tudományos alkotómunka szakterülete háttérintézményi jellegű teendőinek végzése céljából.

2. Meg kell őriznünk Társaságunk tudományos jellegét azáltal is, hogy abban a kutatómunka számára továbbra is primátust biztosítunk.

3. A kutatás tartalma tekintetében – a magyar rendvédelem-történet több évtizedes kényszerű elhanyagolásából adódóan – továbbra is alapozó jellegű kutatások, valamint az egyetemes és a magyar rendvédelem-történet összehasonlító feltárását indokolt előtérbe helyezni. Meg kell őriznünk diszciplínánk függetlenségét az esetleges beolvasztási törekvésekkel szemben. A kialakult kutatási jelleg megtartásával kell gyarapítani a diszciplína elméleti bázisát, azáltal a rendvédelem történet művelésére specializálódott intézet tudományművelési előzményeinek megteremtésével.

4. Az eddigieknél tágabb teret célszerű biztosítani a gyűjtőmunka számára általában. Elsődleges célunknak kell tekinteni, hogy - lehetőségeink függvényében - megalapozzuk egy a Társaságunk által működtetett rendvédelem-történeti információbázis és kiállítás létrehozását, megteremtve ezzel egy rendvédelem-történeti kutatóintézet materiális előzményeit.

5. Tovább kell erősítenünk a témaorientált hazai és külföldi intézményekkel, kutatókkal az együttműködésünket minden lehetséges formában.

6. Továbbra is jelen kell lennünk a magyar rendvédelem-történeti kutatások döntő többségében, abban koordinátor szerepet is vállalva össze kell fogni a kutatókat és – a lehetőségek függvényében – összehangolni tevékenységeiket.

7. Gyarapítani célszerű Társaságunk közéleti tevékenységét, egyesületünk eredményeinek médiavisszhangját.

8. Az új technikai vívmányok nyújtotta lehetőségeket maximális mértékben hasznosítani célszerű a szakterület kutatási eredményeink népszerűsítése, kutathatóságának kiszélesítése érdekében.

9. Törekedni kell a magyar felsőoktatásban a rendvédelem-történet oktatásának kiterjesztése.

10. A megkezdett úton tovább haladva, fokozatosan fejleszteni kell az egyesület tudományos fórumsorozatainak színvonalát, nemzetközi elismertségét.

11. A kiadványok számát jelentősen nem célszerű növelni, viszont a periodikák tartalmi színvonalát fokozatosan fejleszteni célszerű.

12. Különböző módokon a Társaság működésének anyagi alapjait biztosító "tőkét" indokolt felhalmozni, amely azonban nem hátráltathatja az egyesület mindennapi tevékenységének végzését.

13. Törekedni kell a magyar rendvédelem-történeti intézményi rendszer kialakítási és fejlesztési folyamatának létrehozására.

14. Javítani kell a társaság keretei között folyó és a diszciplínát művelő eredményeknek a szakmai és a laikus köztudatba történő eljuttatását, fejleszteni kell a „PR” munkát.

Céljaink elérése érdekében az alábbi feladatok megvalósítása indokolt:

1. Szervezeti élet tekintetében:

   - Szakterületi reszortfelelősi rendszert célszerű fejleszteni részben az alelnöki rendszer keretében

   - Rendszeresen felül kell vizsgálni a tagdíjat nem fizető tagok tagsági viszonyát, törekedni kell a tagság gyarapítására.

   - A tisztségviselők tevékenységét értékelni kell, arra alkalmas agilis személyeket be kell vonni a vezetésbe, hogy szélesedjék a társasági menedzsment.

   - A Társaság elismerési rendszerét működtetni kell és a tekintélyét gyarapítani.

2. Az egyesület tudományos jellege tekintetében:

   - Valamennyi tevékenységünknek közvetlenül, vagy közvetve a továbbiakban is a tudományos alkotó munkát kell szolgálnia.

   - A szakosztályok tudományos alkotóműhelyként történő működtetését továbbra is támogatni kell.

   - Pontosítani kell a kutatómunkát végzők nyilvántartását, őket a pályázati lehetőségekbe intenzíven be kell vonni.

   - Csatlakozni kell jelentősebb kutatási projektjeihez.

3. A kutatás tartalma tekintetében:

   - Primátust kell biztosítani az alapozó kutatások számára.

   - Segíteni kell a nemzetközi kitekintést végző feltáró munkákat.

   - Gondot kell fordítani a diszciplína terrénumának tisztázására, a terminológia egyértelművé tételére.

   - Kapcsolódni célszerű - ahol erre lehetőség kínálkozik - más szervezetek, illetve diszciplínák kutatásaihoz.

4. A gyűjtőmunka tekintetében:

   - Segítséget kell nyújtanunk az újonnan szerveződő, alakuló gyűjtemények szervező munkájához. - Szakértői segítséget kell biztosítanunk az új kiállítások létrehozásához.

   - Lehetőségeink függvényében a társaság tulajdonába kerülő tárgyak gyarapítását, illetve a rendvédelem-történeti tárgyak egyesületünk regisztrálásában megvalósuló központi nyilvántartását célszerű szorgalmazni.

   - Fokozatosan, adottságaink figyelembevételével, rendvédelem-történeti elektronizált információbázis kialakítására kell törekedni az emléktárgyak és emlékhelyek feltérképezése által.

5. Az együttműködés tekintetében:

   - Szélesíteni és rendszeressé célszerű tenni a határainkon túli kapcsolatainkat (rendezvénylátogatás, kiadványcsere, közös rendezvények és projekt, stb.).

   - A hazai partnerek számát a témaorientáció függvényében célszerű gyarapítani és a kapcsolatokat elmélyíteni (EMÜ - megállapodások, információcserék, kiadványcserék, rendezvények kölcsönös látogatása, közös rendezvények és projektek).

6. Kutatás koordinálás és a fiatal kutatók segítése tekintetében:

   - Az általunk művelt diszciplínában betöltött centrális helyzetünkből adódóan figyelemmel kell kísérni a kutatásokat, azokat adatbank jelleggel regisztrálni. Az információk birtokában a kutatások összehangolását kell elérni.

   - Elsősorban az oktató kollégák segítségével célszerű minél több személyt bevonni a kutatásba.

   - A kezdő kutatók számára segítséget kell nyújtani (műhelyvita, publikációs lehetőség, szaktanácsadás, projektbe történő bevonás, stb.).

7. Tudományos közéleti tevékenység tekintetében:

   - Elő kell segíteni tagjaink szerepvállalását a tudományos közélet különböző tisztségeiben, a tagjaink által betöltött tisztségeket lehetőleg regisztrálni kell.

   - Törekedni kell arra, hogy az egyesület által művelt diszciplína tekintetében Társaságunk töltse be az őt megillető helyet, pld. szakvéleményezés tekintetében.

   - Erősíteni szakértői bázis kereteit.

8. A technikai lehetőségek hasznosítása terén:

   - Törekedni kell az általunk művelt diszciplína és a társaság működtetéséhez kapcsolódóan az információk elektronizált rögzítésére és rendszerezésére, elektronizált szakinformáció-bázisok létesítésére.

   - Gyarapítani kell az elektronikus úton is rögzített alkotások körét, azokat a társaság honlapjának és egyéb lehetőségek felhasználásával minél szélesebb körben közkinccsé kell tenni.

9. Felsőoktatásban történő részvételünk tekintetében:

   - Kezdeményezni kell a témára fogékony felsőoktatási intézményekben a művelt diszciplína oktatásba történő bevonását.

   - Azon tanintézetekben, ahol a tárgyat oktatják, az oktatást segíteni kell (tematika, tananyag, személyes részvétel, oktatói konferencia).

   - Meg kell kísérelni a tárgynak a Ph.D. képzésbe történő minél szélesebb bevonását.

10. Tudományos fórumsorozat tekintetében:

   - A konferencia, szimpózium fórumsorozat bővítése nem indokolt, legfeljebb kivételes helyzetekben, viszont a rendezvények témáinak kapcsolatát ki kell alakítani és rendszeressé kell tenni a szimpóziumokat is.

   - Növelni kell a konferenciáink médiavisszhangját, a hazai és külföldi tudományos alkotóműhelyek résztvevőinek számát.

   - A szimpóziumokon a szakértői vitákra kell törekedni.

11. Kiadványaink tekintetében:

   - A kétféle periodikán nyugvó kiadványrendszerünket lehetőségeink függvényében célszerű kiegészítenünk a „Rendvédelem-történeti Közlemények” forrásközlő jellegű periodikával.

   - A "Magyar rendvédelem története" című műre támaszkodva fokozatosan létre kell hozni a polgári, magyar állam rendvédelmi szerveinek történetét bemutató testülettörténeti kiadványokat.

   - Elő kell segíteni az új kutatási eredmények világnyelvekre fordítását és nemzetközi szaklapokban való megjelentetését.

   - Törekedni kell a rendvédelem-történet egy–egy szakterületét átfogó nagyobb lélegzetű mű kiadására.

12. A társaság financiális alapjai tekintetében:

   - Szponzorokat kell felkutatni, a támogatás különböző formáit kell feltárni és hasznosítani.

   - Gyarapítani kell az egyesület "tőkéjét", egyrészt azért, hogy stratégiai és taktikai céljaink eléréséhez szak­mai feladatok megvalósításához kellő anyagiakkal rendelkezzenek, másrészt azért hogy változtassunk azon a jelenlegi állapoton, amikor szűkös bevételeinket mindig a legégetőbb gondjaink dotálására vagyunk kénytelenek fordítani. Arra kell törekedni, hogy a működési költségeinket a társaság "vagyonának" kamataiból fedezhessük.

   - Intenzív pályázói munkát kell megvalósítani, melynek során nem csupán egy-egy program megvalósítását kell szem előtt tartani, hanem a társaság működését és gyarapodását elősegítő programokat kell szorgalmazni.

A stratégiai irányok, a főbb taktikai célok és azok megvalósítására irányuló feladatok összességükben kizárólag optimális körülmények között valósíthatók meg. A cél- és feladatrendszert tehát mint keretet célszerű értelmezni, amelyből egyesületünk annyit valósíthat meg, amennyihez a feltételrendszert meg tudja teremteni.

A f e l t é t e 1 r e n d s z e r t illetően nyilvánvalóan centrális és operatív vezetés által irányított tágabb személyi és tárgyi - pénzügyi feltételrendszert kell létrehozni.

Az irányítás tekintetében a lehetőségek előreláthatóan szűkös volta miatt szükséges a centrális és operatív vezetés.

   - A jelenleg szűkös – ám reményeink szerint bővülő – lehetőségeinket továbbra is az elnökség kompetenciájában célszerű centralizálni.

   - A vezetésben arra kell törekedni, hogy a diszciplína művelésének feltételei javuljanak, a szervezeti élet a szakterület gondozásaként realizálódjon, ne uralkodjanak el az egyesületi élet formális jegyei.

   - Az irányítás gyors, hatékony és rugalmas jellegét kell tovább folytatni.

A személyi feltételek tekintetében:

   - Tudományos társaságunk managementjét oly módon célszerű formálni, hogy kreatív módon, személyes felelősséggel valósítsák meg a társaság előtt álló feladatokat, döntően az alelnöki tisztségek betöltése által. A tevékenységi körük kialakítása és elosztása a jelentkező feladatok és az arra alkalmas személyek vállalásaitól függhet. Az alapszabály által biztosított elnökségi létszámot a lehetőségek függvényében egy-egy szakterületet konkrétan működtető személyekből célszerű összeállítani.

   - Egyesületünknek – anyagi lehetőségeink függvényében – törekedni kell a fizetett szakemberek szűk csoportjának foglalkoztatására. Őrájuk azokat a munka- és időigényes feladatokat kell bízni, amelyek már nem várhatók el a társadalmi munkában tevékenykedőktől.

   - Társaságunknak – a financiális kondícióitól függően – fizetett segédmunkatársak alkalmazását kell megvalósítania a folyamatos, vagy rendszeres, de komolyabb szaktudást nem igénylő feladatkörök ellátására.

A tárgyi feltételek tekintetében:

   - Hosszú távon stabil, lehetőleg önálló elhelyezési feltételek kialakítására kell törekedni, a társaság vezetése a leendő elektronizált rendvédelem-történeti információbázis és az elképzelt tárgyi emlékek gyűjteménye, továbbá a kiadványainak elkészítése, esetleg előállítása, vendégfogadási kapacitás, valamint rendezvények tartása számára.

   - Törekedni kell a rendvédelem-történeti elektronikus információbázis technikai eszközeinek megszerzésére és modernizálására.

   - Az információbázis létrehozása primátusának betartása mellett elő kell segíteni egy rendvédelem-történeti intézményrendszer kialakításának feltételeit.

A pénzügyi feltételek tekintetében:

   - Meg kell ragadni minden lehetőséget a társasági bevételek gyarapítása érdekében.

   - Gyarapítani kell – akár a személyes érdekeltség biztosításának útján is – a társasági céljainkat támogatni kívánó szponzorokat.

   - Vizsgálat tárgyává kell tenni azon – a társaság profiljába vágó – vállalkozási lehetőségeket, amelyekkel a bevételi forrásainkat gyarapíthatnánk.

   - Törekedni kell a nagyobb összegű, a társaság egésze számára anyagiakban is hasznos pályázatok megpályázására.

Összességében a stratégiai irányok csak fokozatosan, a személyi-, tárgyi- és pénzügyi feltételrendszer biztosításával összhangban valósíthatóak meg. Az irányok, célok és feladatok olyan mértékben valósíthatók meg, amilyen mértékben egyesületünk a szükséges feltételeket elő tudja teremteni.

„Történelemmel a biztonságért”