SZÉKELYVÁGÁS

1333-ban Dobov néven jegyzik a pápai tizedjegyzékben és 1334-ben is. 1334-ben Voygias néven is van bejegyzés, de ez Vargyassal is azonos lehet. Az bizonyos, hogy Vágás és Dobó között egy középkori templom állott, amely a két falunak közös temploma volt. Ennek papja, András 1333-ban a pápai tizedjegyzék szerint 3 banálist fizet, más adat szerint 4 régi banálist, 1334-ben 4 banálist. Voygias pedig egyszer fizetett 1334-ben 1 régi banálist. A középkori templom létét megerA s ti az is, hogy 1488-ból ismeretes plébánosa, Máté, aki mint a KeresztelA Szent János-templom papja a pápától kéri, hogy a papi rendeket felvehesse. 1510-bA l András plébánosról van adat, aki tanúként szerepel Székelykeresztúron. ErrA l a templomról dönt 1630-ban a Brandenburgi Katalin által kiküldött bizottság a katolikusok javára. A középkori templom tanúja a szépen faragott, egy kA tömbbA l álló szentségfülke, melyet az új templom szentélyének keleti falában helyeztek el. Ugyancsak a régi templom öröksége az a harang – ma elhasadva hallgat –, melynek fémdombormA vei a szentkeresztúrihoz hasonlóak. Ezek: Kálvária; Olvasó szent (talán Szent Jeromos); Trónon ülA király; Másoló szent. A régi templomot 1784-ben új tják, majd a tovább romladozó templom helyébe 1843–1851 között új templomot ép tenek. Középkori tiszta katolikus lakossága többségében a reformáció után is katolikus marad. A XVII. század elején a templom mégis a reformátusoké. Brandenburgi Katalin népszavazást rendel el Vágáson és filiáiban, Dobon és Bétán, s a katolikusokat találván többségben, nekik adatja a templomot. A templom elvesztésével – ahogyan Orbán rja – a reformátusok is tért vesz tenek s kevés számú h veiknek Dobóban ép tenek templomot, de késA bb az is megszA nik. A XVIII. században katolikus anyaegyház, és e század elején is csak katolikus temploma és egyháza van.

Székelydobó

1333-ban jelentkezik neve a pápai tizedjegyzékben, amikor Vágás templomának papja tizedét jegyzik. 1567-ben a regestrum 16 kapuval jegyzi, 1644-ben Dobófalva a neve. Lakói – kevés kivétellel – mindvégig, a reformáció idején is katolikusok. Amint Vágásnál jeleztük, a vágási templomba jártak és járnak azóta is. A reformátusok Dobóban ép tenek kis templomot, amint Vágásnál jeleztük, a Vágáson és Dobóban maradt kevés számú h veiknek, de azt is elvesz tik 1721-ben, s templomuk meg is szA nik.

Béta

1566-ban Béta néven jelentkezik a forrásokban, 1567-ben a regestrum 17 kapuval jegyzi. A középkorban tiszta katolikus falu, és úgy látszik a reformáció után is nagyobb részben megmarad katolikusnak, mert amikor 1630. január 30-án elrendelik a vágási templom átadását a többség jogán a katolikusoknak, Béta mint a katolikus többség részese szerepel. A legújabb korig nem volt temploma. A katolikus h vek Vágásra jártak templomba. 1960–1970 között templomot ép tettek. (Forrás: L éstyán Feren c - M egszentelt k övek)

A falu cserefái azt mesélik, hogy Vágás helyén valamikor erdA volt, amit kitermeltek. Innen a település neve. E helyre szerzetesek telepedtek le és 12 cserefát ültettek el a 12 apostol tiszteletére. E cserefák közül 9 ma még él és terebélyesedik, tekintélyes törzsükkel csodálatot ébresztve. Dobó neve a helybeliek szerint az egy „dobásnyira” van Vágástól mondásból származik Jelenleg még egy dobásnyira sincsenek egymástól, hiszen a két település teljesen összenA tt.

Vágás és Dobó közös római katolikus temploma 1843-1851 között épült. A reformáció idején a templom elA djét a reformátusok elfoglalták. A katolikusok panaszára Brandenburgi Katalin népszámlálást rendelt el, a templomot 1630-ban a többségben katolikusoknak adták vissza. Jelenleg egyházilag Dobón és Bétán k vül még 11 környezA faluban élA katolikusok tartoznak a vágási egyházközséghez. A reformátusok 1630-ban ép tettek maguknak Dobóban templomot.

A két településnek az iskolája is közös. Az elsA iskolát gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök ép ttette. Tan tás viszont már 1786-tól volt a faluban.1952-ig csak I-IV osztályos iskola mA ködött. Ekkor ép tettek még két osztálytermet, beindul az I-VII. osztály, 1962-tA l az I-VIII. osztály.

BögözbA l kindulva Bétán keresztül lehet eljutni Dobóba és Vágásba. A települések néveredetével kapcsolatban van egy bétai változat is: E távoli erdA s vidékre legelA bb egy pásztor telepedett le, kinek három fia volt Ezek felnA ve az apjuktól az örökségüket kérték. Az atya az elsA nek mondá: - Te menj az ág vágásra – a kecskének ágat vágni-, ez alap tá Vágást. A másodiknak mondá: - Te menj a dombhoz, s ez nevezé telephelyét Dombónak, mibA l késA bb Dobó lett. A harmadiknak pedig mondá: Te menj béta (be tova), és az új lakát nevezte Bétának.

Egyházilag is a két településhez kötA dtek a bétaiak: a reformátusok a dobói, a katolikusok a vágási egyházhoz tartoztak. 1974-ben, a diktatúra legsötétebb éveiben fejezték be új templomuk ép tését.

Székelydobó és Vágás cserefái

„Dobó, Béta, Vágás, itt terem az áldás"– mondja a helyi mondóka a három településrA l, melyeket Bögöz községbA l északra letérve érünk el. A három település történetében közös az 1630-as esemény, amikor a reformátusok templomfoglalásának kivizsgálására Brandenburgi Katalin (Bethlen Gábor felesége, aki férje halála után, 1629–1630 között Erdély fejedelme volt) bizottságot küldött ki és népszámlálást rendelt el. Mivel a lakosság többsége katolikusnak vallotta magát, a templomot a hozzá tartozó javakkal együtt a katolikusok használatára rendelte. A?gy a három falu lakossága megmaradt katolikusnak a református környezetben.

A történet ismeretében most már megcsodálhatjuk a Vágás és Székelydobó ikerfalu temploma mellett sorakozó csodálatos méretA és korú cserefákat. A fák elmesélhetnék, hogy Vágás neve az erdA irtással kapcsolatos. A monda szerint az erdA bA l vágott területre egykor szerzetesek telepedtek le, akik a 12 apostol tiszteletére 12 cserefát ültettek, ebbA l 9 még ma is áll a templom mellett, melyet 1843–1851 között ép tettek a középkori templom helyére. A középkori templom harangját örökölte az új templom, de a harang néma.

Dobó neve a helybeliek szerint az egy „dobásnyira" van Vágástól mondásból származik. Jelenleg még egy dobásnyira sincsenek egymástól, hiszen a két település összenA tt. A templom szomszédságában áll az 1889-ben épült iskola. Tan tás viszont már 1786-tól volt a faluban.

A faluban régi hagyománya van a szalmafonásnak. A búzaszalma 7 vagy 11 szálából szalagot fonnak a bedolgozók, amibA l a hozzáértA családok kalapot varrnak. Egy kalap varrásához akár 20 méter szalmaszalagot (zsinórt) is felhasználnak.