LEÍRÁSOK
I. Földrajzi, helynév-etimologia
Béta, Dobó és Vágás ma az ország (Románia) középső részén, Hargita megye délnyugati felében található. Az 1968-as megyésítés után Vágás megszűnt önálló községként létezni, a három falu azóta még hét faluval együtt Bögöz községhez tartozik.
Az esztelen és romboló hatású központosítás iskolapéldája ez. Három székely faluról van szó, amelyek a történelmi Székelyföld délnyugati peremvidékén húzódnak meg. A Székelyföldnek az Erdélyi-medence felé eső részét három középtáj: az Erdélyi Mezőség, a Küküllő-menti dombvidék és a Szováta-Udvarhelyi dombvidék kistájai alkotják. Az utóbbi kistáj része az Udvarhelyi-dombság, amely a Nagyküküllő két oldalán húzódó, 1000 méter alatt maradó dombcsoportból áll. Ide tartozik a Rez-tető (932 m) dombsága is, ahol az általunk vizsgált három falut találjuk. A Rez egyébként egyben a Fehérnyikó és a Nagy-Küküllő vízválasztója.
Béta az Egrös patak völgyében, 500-525 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Az Egrös patakot Vágásban Virjás-pataknak, Bögözben pedig a Nagy-Küküllőbe való ömlése előtt Béta-patakának nevezik. A völgy határait délen a Bonta-erdő (600 m körüli dombsor), a Bükk (525 m) és a Honthegye (782 m) jelöli ki. A falun még a Sárárka, Oltovány patakocskák csörgedeznek át (néha, aszályos időben teljesen kiszáradnak).
A település 1,3 km hosszúságú, szalagtelkes út menti falu, amely a központban halvány halmazos jelleget is mutat. Nevét valószínűleg személynévből kapta, ez sajátosan magyar helynévadási módszer, amikoris egy helységet egy személyről, többnyire a nemzetség fejéről neveznek el. Régi okiratokban Betha, Bettha, Beta, Béta, Bethafalva néven fordul elő. Benkő József a falu nevét Elisabetha magyar kiejtéséből származtatja. Fontosabb dűlőnevek: Dána hegye, Oldal, Sárosföld, Kőártya, Hodgyai Sás, Fehérkő, Egrös, Telek, Dobó földje, Benes földje, Ortován (Oltovány), Csereoldal, Hosszúkert, Szőlő, Hatkuta, Kovács földje.
Vágás magas dombháton, a Sükői Rez déli előterében, a Vágás pataka mentén terül el. A belterület tengerszint feletti magassága 600-675 m között mozog. A falun átfolyik még a Cigány-patak, amely a Bagozlik tetején ered és Vágás-patakába ömlik.
A falutól délre, a Hosszútövis-domb tetején suvadások figyelhetők meg.
Dúlőnevek (A község 1894-es kataszteri telekkönyve alapján. állami Levéltár, Csíkszereda, L.sz 1/1894) :
1. A Cigánypatak dűlőben: Békástó, Kocsiadó (ma Korcsilyázónak mondják), árnyékföld, Fejütés, Szélesföld, Milkó málla, Mátyásmocsár, Köveskút, Bagozlik, Nádastó, Garat, Tőkés
2. A Virjás dűlőben: Erős, Fövenyes, Simó-tava, Ropó, Mocsár, Szőke cserése, Kerektövis, Hosszú, Nyergeskő, Kótovár, Temető
3. Várhártya dűlőben: Korond útja, Gergelyszege, Várerőse, Nyáras, Rédelyhely, Lenkert, édesalma, Farkasfészek, Szénhely, Nádaskút, Bérckapu, Szekérvár, Káposztás, Botos, Kiskaréj, Csókás, Határtó, Sárospatak, Hidaspatak, Macskalik, Kerekföld. Ebben a dűlőben fakad a Súgó és Csukás erecske
4. Makó malmánál dűlőben: Kádármalma, Szőlő, Pétergyakra, Johászó, Oldal, Verőfény, Lok, Cinterem
Tipikus irtványfalu, ezt mutatja a neve is, mely ma is értelmes magyar szót takar: vágás = erdővágás. A név román fordítása tipikus esete a félrefordításnak (Táieturá). A falu valószínűleg a Rez déli lejtőin található összefüggő erdőség fokozatos irtásával keletkezett.
A különböző régi okiratokban Uagas, Vagas, Vaghas, Wagas, Wagasfalwa néven fordul elő. Dobó és Vágás közös templománál kezdődik a falu és északkeleti irányban, mintegy 1,7 km hosszúságban terül el. Központi részén halmazos jelleget mutat, itt található a Józsák utcája, Kótovár út, Sáros út, Gyepű kapu. Valamikor jelentős volt a Lázárok utcája, mára már elnéptelenedett.
Dobó a Sükői Rez déli lejtőjén, a Várfele alatt elfolyó Vágás-pataka völgyében fekszik. Vágás-pataka a beleömlő Dobó-patakávai és Tópatakkal a nagygalambfalvi határban ömlik a Nagy-Küküllőbe.
Vágás-patak völgyfőjében szénfoszlányok kerültek a felszínre (Szénlikata). A Szekérvár nevű dűlő területén (a falutól északra, a Rezfarok közelében) a hagyomány szerint a falusiak a XVI-XVII. századi parasztmegmozdulások, felkelések idején szekérvárat építettek.
Tipikus útmenti faluról van szó (néhány kisebb zsákutcával: Mógák utcája, újváros utca), amely mára már majdnem egybenőtt Vágással, és a közös templomtól elindulva 2,9 km hosszúságban nyúlik el a völgyben.
Köztudott, hogy a régi Udvarhely vármegyét apró és kisfalvas településhálózat jellemezte, a középkorban a törpefalvak sokaságát találjuk ezen a vidéken. A falusokasodást (kettőzés, falusarjadzás) az Al-, Fel-, Kis-, Közép-, stb. előtagú településnevek jelzik. Dobó esetében még Orbán Balázs is Alsó- és Felsődobót említ. A két falurész közé ékelődött be Martonfalva (Mártonfalva), amely valószínűleg a faluban ma is élő Márton nemzetség idetelepüléséről kapta nevét. Mára a három rész teljesen egybenőtt és a megkülönböztető településnevék dűlőnevekké alakultak át.
Dobó nyelvtanilag birtokos jelzős összetételű falunév, a Dobó vagy Dob (Dobé) feltehetőleg a birtokos neve, s mint az ilyen szerkezetű falunevek nagytöbbségénél valószínűleg valódi birtokviszonyt fejez ki.
Az oklevelekben előforduló névváltozatok: Dobo, Dobofalwa, Dobofalua, Doboffalua, Alsódobó, Vágásdobó, Székelydobó.
Dűlőnevek (A község 1894-es kataszteri telekkönyve alapján. állami Levéltár, Csíkszereda, L.sz 1/1894) :
1. A Hosszútövis dűlőben: Bencs gyümölcse, Nyírszeg, Kertekalja, Jakabhegy, Halászút, Büdöstó, Miklóstelke, Lesőhegy, Kámakútja, Gyepűszeg.
2. A Kicsirét dűlőben: Kövesalja, Szászvár, Vágott, Fehérmart, Csere, Váca, Somoshegy, Békástó, Darabontok almája; őrhegy, Határborozda.
3. A Sólyomkő dűlőben: Disznókosár, Hevederbükk, Csókás, Paptava, égett, Csorgó, Tilalmas hely, Szénlikat.
4. A Hovaly dűlőben: Tópataka, Forduló út, Máté tanorokja, Felsőavas, Mezőkút, Mocsár, Alsóavas, Gátnál, Mártonfalva.
A három falu néveredetével kapcsolatban érdekes legendát őrzött meg a szájhagyomány. A monda szerint először egy pásztor érkezett erre a vidékre, aki fiai között felosztotta a birtokot. A legidősebbet kecskéivel ág-vágni küldte (Vágás), a középsőt a dombhoz irányította (Dombó - Dobó), a legkisebbiknek azt mondta : "Te menj bé, tova, a völgybe" (Bétova - Béta). Más változat szerint a középső fiúnak egy kődobással jelölte ki birtokát (Dobó).
Vágás és Dobó birtokmegoszlása a századfordulón:
Dobó:
szántó: 646 kataszteri hold + 255 négyszögöl (O)
kert: 86 kataszteri hold + 647 O
rét: 209 kataszteri hold + 1264 O
legelő: 84 kataszteri hold + 1096 O
erdő: 488 kataszteri hold + 1292 O
+ adómentes terület: 66 kataszteri hold + 1054 O
összesen: 1582 kataszteri hold + 807 O (= 911;5 hektár)
Vágás:
szántó: 640 kataszteri hold + 992 O
kert: 89 kataszteri hold + 945 O
rét: 80 kataszteri hold + 1039 O
legelő: 256 kataszteri hold + 1174 O
erdő: 355 kataszteri hold + 1524 O
+ adómentes terület: 45 kataszteri hold + 415 D
összesen: 1488 kataszteri hold + 922 O (= 857,4 hektár)
Megjegyzés:
1 kataszteri hold = 1600 négyszögöl (O)
1 négyszögöl = kb. 3,6 m2
Béta területe (1989):
összterület: 403 hektár
lakóterület: 22 hektár
beépített terület: 9 hektár