A veseny előtt nagy találkozó volt a a BSI futónagyköveti sátránál ahol futótársunk Mosonyi Ildi és Németh Gabesz /zuglói/ volt a futók segítségére. A pálya a kacifántosabb volt mit szokott, de Tartós úr volt a fővédnök, talán miatta ez is /meg az hogy szombaton volt a Budapesti Maraton vasárnap helyett. Unokám, Roli volt a díszvendég egy darabig a készülődők között, aztán már mindenki társat keresett a saját tempójához és elidultunk a rajthoz. Anikó, Maticsák Márti, Lóránt Gábor és én tartottuk magunkat a négyórás beérkezéshez alkalmasnak ehhez kerestünk helyet. Közben a felkészültségemen godolkodtam, hogy egy-két hosszú futás megint elmaradt de a várahármas hegyimaraton olyan nehéz lett a végére, hogy az biztos hozott valami edzettséget, de kitartást AZ biztos. A terv egyforma évek óta: az elején 5:30 körül 8 km ig, onnan pontos frissítés és 5:40-es tempó.. a vége meg vagy jobb, vagy rosszabb :-) 29. utcai maratonom lesz ez, a 39 ből. Reggel még hűvös párás volt, de napsütést és meleget vártunk. Az egyéni frissítőimet most magammal vittem... 2 futózselé, egy sótabletta egy fájdalomcsillapító és 5dkg szárazkolbász... ez elég kell hogy legyen a banán és az ISO ital mellé... Ja egy mintacsomag izomlazító gél...

ÖT perc után értük el a rajtkaput... és az Andrássy út a maraton főútja, az eufória a budapesti NAGY maratonon. Rengeteg futó és közönség, zene-bona...  már ezért érdemes elindulni. itt lenni. Sokat kacskaringóztunk a belváros szűkebb részein is.. 7 km után futottunk ki a Margitszigetre és onnan az Árpád híd után tudtam hogy itt nemsokára ellenkezőleg kell majd futni ami akkor már nem lesz könnyű. 21 km nél majdnem két órát mutatott az órám... pedig az elején jól jöttünk... Ilyenkor az két lehetőség van, vagy gyorsítasz, vagy inkább hagyod későbbre a döntést... MI Gáborral nem gyorsítottunk, mert már akkor nagyon meleg volt, 23 körül az első Gél és sok víz a frissítőnél.. de már 10 km től a NAPON vagyunk... ami nyáron megszokottabb :-) Gábor le is maradt ezután egy kicsit.. és csak rövid időre találkozunk újra 27 km után, amikor én NAGY frissítést tartottam /2-3 perc a frissítóterületen/ és itt véletlenül megállíthattam az órámat... Kicsit javult a közérzetem és nyugodtan tempózgattam a pesti rakparton felfelé... A parlamentnél rá is pillantottam az álló órára és "megnyugtató" adatokat láttam :-)... ÁM a meleg és a nemrég mellettem elhaladó négyórás iram-boly.. még egy kicsit nehezítette a sorsomat... MÁR régen van annyi eszem, hogy egy versenyen ha valaki beér és le is hagy azzal ne próbáljak menni... így a lassan távoldó lufikat nézve lemondtam a négyórás beérkezésről... Szerencsére ez sem okozott már ennyi verseny után  semmilyen egyéb "szövődményt" de hiányzott valaki akivel közös tempót mentünk volna. Sokan álltak le és KI, ápolást mentőautót is láttam ... 30 kili táján felfedeztem hogy áll az órám... na ez meglepett és megzavart! Az első reakcióm az volt, hogy hosszabbat belesétáltam én is az akkor már nagy hőségben az időérzékem és a kilométer kontrollom is elveszett... Viszont a hosszabb séta után ismét erőre kaptam és jött a Margitsziget újra... Ott kentem a lábamra a fent említett izomlazító gélt csak olyan "hamarjában" de egyből jólesően hűsített és egy kicsit feloldotta a kicsapódott sót a bőrömön... Igazából minden elvárás nélkül de nem rosszkedvűen mentem ezután, Láttam a kilométertáblákat de nem tudtam mennyi az aktuális futóidőm.. végül nem is törődtem vele.. a Margit híd után megettem a kolbász karikáimat és ünnepélyesen sétáltam fel a Marx téri felüljáróra... de nem fáradtságból akkor már hanem csak egy régi megszokást felelevenítve :-) Csapkovics Meli a tetején segített, drukkolt és futott velem egy darabon aranyos volt köszi. Utána végig egyformán, még a ligetben egy rövid sétával /talán gyorsabban mentem mint kellett volna/ de a végén mosolyogva könnyedén közeledtem a célegyenes felé ahol látom állni Ferenczy Krisztinát /Szigethalom/ aki messziről drukkolt ÉS amikor mellé értem, jött velem ... azt mondta "láttam hogy nem vagy messze, inkább megvártalak hogy együtt fussunk be"... NA itt ment el minden erőm :-) :-) a meglepetéstől és a váratlan nagyon jó érzéstől... hogy egy jól futó fiatalabb futólány megvárja "az öreget" és együtt futunk be???? most ez jó ? vagy rossz... A futóbarátság, vagy az elesettek felkarolása vezette Krisztát? :-) Én remélem hogy az első... Ja 4:18-at mutat az óra.. temészetesen fogalmam sincs a valódi időmről de lenyomtam a végén a vekkert :-)... Ennyi miden történt egy maratonon :-) aztán baráti sörözés és megtudtam hogy mások, sokan is kicsúsztak a célidejükből... de a társaságban már minden megszépült a beszélgetés során.