Jelenleg még nincs e ritka kincs az őt megillető helyen.

Az alábbiakban közölt adatokat nem hivatalos, írásos szakértői tényekre, hanem meg nem erősített forrású saját hallomásaimra és tudásomra alapoztam. Így ezen adatokat, leírásokat nem tényként, hanem saját elképzelésemként kívánom közreadni. A közeljövőben a folyamatosan tudomásomra jutó információknak megfelelően, az itt leírtak gyakran változhatnak! A tarsolylemez másolata a lengyelországi Varsóban, egy időszakos kiállításon megtekinthető. Az alábbi képet megtalálhatjuk Bóna István egyik könyvének címlapján.

Fotó: készítőjének neve számomra egyelőre ismeretlen. E képhez, egy nem védett Internetes forráson keresztűl jutottam.

Lelőhely:

Meglelésének valódi helye és körülménye nem ismeretes. Az újbóli előkerülésére, a Hajdú-Bihar megyei Báránd község egy magántulajdonú területén került sor.

Meglelése:

Egy régi épület bontásakor bukkantak rá, feltehetőleg 1998 környékén. E meglehetősen ritka leletet a ház örökösei, padlásuk egyik gerendájának zugában elrejtve, sárba tapasztva találták egy fél pár kengyel társaságában. Az állítólagos szépapának mindenesetre alapos oka lehetett e páratlan kincs titokban tartására.

Anyaga:

Az előlap aranyozott ezüst.

Mérete:

Nincsenek adatok

Műhelymunka:

Poncolt és vésett palmetta mintákat alkalmaztak. A vonalakat vésővel és a poncolóvas sűrű beütögetésével alakították ki. A levelek egyik, vagy mindkét szélét egyenletesen vonalkázott sávval zárták le, hasonlóan kialakított vonalkázott íves sávok törik meg a burjánzó indaszár felületét is. A visszakanyarodó levélcsúcsokat és az erezet vonalait kerek beütött ponttal fejezik be. Az előlapot a hátlaphoz 15 szegeccsel rögzítették. A domború mintát a művész a háttér dús aranyozásával és visszakalapálásával hangsúlyozta ki.

Fotó: A részletes kép még nem elérhető.

Képi világ:

E tarsolylemez mintái meglehetősen emlékeztetnek a Karoson és Rakamazontalált darabok ábrázolásaira. Az alulról felfelé törekvő hármaslevelű palmettaindákközépen összefonódnak és tekervényeik körbeölelik a középről induló főmotívum leveles magját. Ebben a középső tengelyben található a bimbós, húsos levelekkel ékesített életfa, melynek kiszélesedő teteje koronaszerűen zárja le a kompozíciót. A keretet alkotó ezüstszalag díszítetlen.

Használat:

Páratlan épségben maradt meg.

Leltárba vette:

A debreceni Déri Múzeumban volt letétbe helyezve. Jelenleg nem múzeumi körülmények között, magántulajdonban van.

Irodalom:

Első közlés - Nepper Ibolya: az Europalia ’99 brüsszeli kiállítási katalógus.

Az 1918-ban készült Bihar vármegye térképrészletén megtalálható a tarsoly rejtegetésének helyszíne, ami nem azonos az eredeti nyugvóhellyel

Forrás: Az Országos Széchényi Könyvtár Térképtára