Navigáció
Chat Előnézet
Fórumtémák
Legújabb témák
· Run a marathon tips ...· Satisfy cravings wit...
· Stardom Jackets R...
· This simple trick ma...
· The beginner’s...
Legnépszerűbb témák
| · Könyv ajánló | [2] |
| · Run a marathon ti... | [0] |
| · Satisfy cravings ... | [0] |
| · Stardom Jackets &... | [0] |
| · This simple trick... | [0] |
Legújabb cikkek
· Radno György:Karácso...
· Csillag Endre írása ...
· DECEMBER 6. SZENT MI...
· DECEMBER 4. BORBÁLA ...
· A barátságos Báránd
· Csillag Endre írása ...
· DECEMBER 6. SZENT MI...
· DECEMBER 4. BORBÁLA ...
· A barátságos Báránd
Hírlevél
Ma
Hétfő
Alfréd
A Nap kel 06:45-kor,
nyugszik 17:22-kor.
Holnap Szökőnap napja lesz.
Bejelentkezés
Szavazás
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
30/07/2025 02:52
Kinonavigator ist eine Ressource für Cineasten, die organisierte, themenbasierte Listen wollen.
Was bietet Kinonavigator?
10 Titel pro Liste: Von schwarzen Komödien bis hin zu Klassikern der St
24/07/2025 09:23
Awesome news for all us
09/06/2025 23:23
Starting Ozempic for type 2 diabetes can be highly effective, but it may trigger reactions beyond digestive issues. Frequent non-digestive side effects include tiredness, headaches, or unsteadiness. A
09/06/2025 23:06
Properly storing Ozempic is essential to preserve its effectiveness for type 2 diabetes. Ozempic, a weekly shot containing semaglutide, is supplied in a single-use device that demands proper storage.
09/06/2025 23:01
Beginning Rybelsus for blood sugar control offers a user-friendly oral alternative to shot-based medications. Rybelsus, with semaglutide, is used once daily to support manage HbA1c. Unlike other injec
09/06/2025 22:38
Starting Ozempic for blood sugar control works best when combined with a balanced nutrition plan. Ozempic helps control appetite, allowing patients to opt for more nutritious options. Emphasize on add
09/06/2025 22:10
Starting a slimming journey with Ozempic can be motivating for numerous people. Ozempic, initially designed for blood sugar control, has gained huge attention because of its power to promote significa
09/06/2025 22:00
Starting a weight loss journey with Ozempic can be transformative for many users. Ozempic, originally developed for diabetes management, has earned great attention due to its effect to drive notable w
09/06/2025 21:07
Considering Ozempic for type 2 diabetes is popular, but many patients look for other options to weigh outcomes. Ozempic, a weekly shot containing semaglutide, excels in reducing blood sugar and suppor
09/06/2025 20:46
Starting Ozempic for type 2 diabetes can be effective, but some individuals experience stomach-related symptoms. Nausea is the leading symptom, frequently occurring in the first few weeks of therapy.
A Nagy-Sárrét szélén a bárándikumokra büszkék
-Forrás cikk-
A Nagy-Sárrét szélén a bárándikumokra büszkék
2003. november 2. 01:00
Körmendi Lajos
A Nagy-Sárrét szélén a bárándikumokra büszkék
2003. november 2. 01:00
Körmendi Lajos
Báránd? – csippenti össze a szemét ismerősöm. – Ott van eltemetve Bem apó kocsisa, bizonyos Balogh János. Arany János leányát pedig a bárándi református lelkész, Szél György Kálmán nevű fia vette feleségül.
A falu Bihar és a Nagy-Sárrét szélén, a Hajdúság és a Nagykunság szomszédságában található. A kiemelkedő hátakat már az újkőkor embere meglakta, s azóta megfordultak itt szkíták, kelták, szarmaták, gepidák, hunok, longobárdok, avarok, akiknek nyomait megtalálták a régészek.
Hogy mennyire a víz uralta ezt a tájat, mutatják a régi térképek, s az erre utaló földrajzi nevek. Nem hiába írta 1851-ben Fényes Elek Bárándról, hogy „egész határa nagyon mocsáros”. Osváth Pál már ezt vethette papírra 1875-ben: „a szabályozás által ezen Sárrét annyira kiszáríttatott, hogy ma már alig van benne öt-hatszáz hold zsombékos, kotus hely a többi mind művelés alá került”.
Nem tudni, elpusztult-e Báránd a tatárjárás idején, de a XIII. század utolsó harmadában, amikor először említi IV. László egy oklevelében, laktak benne. A falu neve egyes tudósok szerint az itteni jelentős juhászattal kapcsolatos. A mohácsi csatavesztés után egy ideig a község még a váradi püspök birtoka. A XVI. századra kiépült a település magja a valószínűleg középkori templom körül. Szolnok eleste után, 1553-ban Báránd is behódolt a töröknek. Nehéz időszak következett, felégették a községet, s a török hódoltság korában sokszor a mocsárvilág nyújtott menedéket az itt élőknek. A reformáció 1550 után terjedt el ezen a vidéken, a ma is meglévő templom egy részét 1612-ben építették. Az 1680-as évek végén lakatlan lett Báránd rövid ideig, de újra benépesült, mert 1694-ben a tatárok száz embert fogságba hurcoltak innen. A Rákóczi-szabadságharc kitörését követő időszakban feldúlták a falut a rácok, miközben huszon-egy bárándi harcolt Rákóczi mellett. A község, Sárrétudvarival és Szereppel együtt, két század nemzetőrt állított ki az 1848–49-es szabadságharc idején, de huszonkilenc honvédet is adtak. A kiegyezés után a békés fejlődés időszaka következett. Az első világháborúban 159 ember pusztult el a faluból. A második világháború vége felé, 1944 októberében, a község igen heves harcokat élt át.
Báránd érdekes falu, nem csupán az ott nyugvó holtak, de az élők miatt is. Főleg, ha kifogja az oda érkező a kisbíró dobolását.
Kiss Sándornak gyermekkorában na-gyon nagy élményt jelentett a kisbíró hirdetése. Ezt akkor sem felejtette el, amikor egy esztendeje polgármester lett. A program-jában hangsúlyozta a nyilvánosság fontosságát. Van ugyan a községben kábeltelevízió, amely nagyon színvonalas műsort ad havonta egyszer, de vannak hírek, amelyekkel nem lehet megvárni a hónap végét. Ekkor jutott eszébe a gyermekkori élmény. Talált is valakit, akinek a nagyapja kisbíró volt. Azóta ő dobolja ki az időszerű híreket, információkat. A falu lakói nagyon elégedettek, mert a kisbíró harminc helyen áll meg, hogy tájékoztassa őket.
A bárándiak büszkék néhány olyan termékükre, amelyek a falun túl is keresettek kiváló minőségük miatt. Így aztán a hunga-rikumok mintájára bárándikumnak nevezik a kenyeret. A Balogh Imre alapította pékség annyira híres a mai napig is, hogy a környék településein kívül még Nagyváradról is átjárnak kenyérért.
Akár egy-, kettő- vagy három-, akár ötkilós, gyönyörű az itteni kenyér, amire jellemző, hogy még egy hét múlva is finom. Hogy mi a titka? Mesélik, egyszer egy fiatal pék elszegődött ide dolgozni, s amikor már tudta a receptet, önálló műhelyt nyitott, mégsem tudott ilyen kenyeret sütni, mert a kemencéje más volt.
– Az a pékség 1951 óta működik – mondja Balogh Ilona ügyvezető. – Mi két éve vagyunk itt, rengeteget dolgoztunk eleinte, mert le volt robbanva, és be kellett vezetni a gázt.
– Mitől híres a bárándi kenyér?
– A kovásztól. Hét órát, télen nyolc órát áll a kovász. Ez a titka. Na meg az, hogyan gőzölik be a kemencét sütés előtt. Ha valaki csak tíz kilót rendel, azt is elvisszük. Bárándon az idős embereknek ingyen hazaszállítjuk a kenyeret. Még télen, abban a nagy hóban is házhoz vittük. Éjjel háromkor is csöngettek már be, hogy bárándi kenyeret akarnak venni. Az ember felkel, mosolyog és kiszolgálja az ilyen vevőt is, ha már olyan messziről ide fáradt.
Bárándicumként emlegetik a gyönyörű házitésztát is. Ha elviszik az ország bármelyik részébe azt a csigatésztát, amit az asszonyok gyúrnak nyolc tojásból, és szépen megpödörnek, ennek az ajándéknak jobban örülnek, mint bármi másnak.
– Mitől olyan jó a bárándi csigatészta?
– Én már 1967 óta a tésztaüzemben dolgoztam, a kezdet kezdetén – kezdi a 73 éves Hákly Mihályné. – Kézzel gyúrtuk a levestésztát, és minden tíz kiló liszthez nyolcvan tojást ütöttünk. A lebbencstésztához, a széles metélthez pedig negyven tojás ment. Ez volt az igazi! Az ilyen csiga nem ázott el a húslevesben. Ugyanígy gyúrta már nagymamám is a tésztát.
– Nagy hagyománya van a csigának?
– Nagyon nagy. El sem tudja képzelni a bárándi ember az ünnepet csigaleves nélkül. Az asszonyok ma is készítenek csigatésztát, és nem győznek annyit gyúrni, hogy elég legyen. Kivált, ha jön egy ünnep.
A messzi múltba nyúlik az itteni nagyon híres tűzoltóság története is. Az önkéntes lánglovagokat szintén bárándikumként emlegetik, hiszen évtizedek óta nemzetközi versenyeken mint válogatott képviselik Magyarországot. Hamarosan százéves lesz az egyesület, amely aztán valóban nagy hírverést csap a falunak. A tűzoltók körében Báránd neve fogalom.
Büszkék a Bárándon élők két szép templomukra. Egyik római katolikus, a másik református. Ugyanilyen szeretettel emlegetik az idén százéves női kórusukat.
Szintén szívesen sorolják híres szülötteiket, s elég a községházára menni, a falon láthatunk egy táblát, amely Futó Dezső újságíró, író emlékét örökíti meg. Innen származott Balassa Iván professzor, néprajztudós is, akinek végakarata volt, hogy Bárándon temessék el. Nagyon tisztességes búcsúztatást rendezett neki a szülőfalu. Talán ezért is került a községbe egy nem mindennapi internetterminál is, ugyanis az elhunyt néprajztudós unokája annak a cégnek az informatikai igazgatója, amelyik ezt a berendezést behozza az országba.
Mivel hosszú idő után Kiss Sándor az első valóban bárándi polgármester, az elszármazottak kezdenek visszajárogatni. Sokan tizenöt esztendeig sem néztek haza, de most jönnek, segítenek, felajánlanak egy házat a gyerekek számára alkotóháznak. Báránd németországi pro urbe díjasa, Heinz Hetler (aki az egyik évben autóbuszt, a másikban szippantós traktort ajándékozott a falunak) a választások után tízezer eurót küldött százötven szegény bárándinak. Voltak, akik a kapcsolataikat ajánlották fel, mások szellemi tőkével támogatják falujukat, s egy innen származó festőművész, Körtvélyessy Magda is segítő kezet nyújtott a településnek.
Bárándon érdekes történeteket hallani. Például amikor Kiss Sándor először hazahozta a falujába későbbi feleségét, és bemutatta a szüleinek mint menyasszonyjelöltjét, akkor derült ki, hogy a lány bárándi származású. Kihozta a szó, hogy amikor a fiú 1968-ban három hónapos volt, akkor született ez a kislány. Nem sok autó volt még a faluban, így a fiú apja hozta haza az újszülöttet, s rögtön el is ígértette a leánykát az ő három hónapos nagyfiának. A történetből úgy tűnik, Isten is egymásnak teremtette őket. Boldog házasságban élnek, két fiuk van. Kiss Sándor vállalkozóból és biztosítási szakemberből lett polgármester, és szülei, nagyszülei mind Bárándon éltek.
A településnek, amelynek első embere lett, egyre csökken a lakossága: 4170 lakos élt itt régen, most már csak valamivel több, mint 2800 ember. A szövetkezet (mely egykor a legnagyobb foglalkoztató volt) és két-három nagyobb, öt-hat kisebb mezőgazdasági vállalkozó műveli az ötezer hektáros határt. Az állattenyésztés visszaszorult, még a település címerében szereplő juh tartja magát úgy-ahogy, s a házaknál tartanak valamennyi sertést saját fogyasztásra. A bihari házi tészta is Bárándon készült évtizedeken keresztül, csaknem kétszázan dolgoztak az áfész tésztagyárában, most viszont már csak tizenketten vannak.
– Kisebb-nagyobb cégekkel felvettem már a kapcsolatot, próbálom idecsalni őket, remélem, még az idén létrejön néhány új munkahely – ráncolja a homlokát a fiatal polgármester. – Nagyon nagy érvágás volt a falunak, amikor a híres gyógyfürdőnket a hatvanas években bezárták, és értelmi fogyatékosok és pszichiátriai betegek szociális otthonává alakították az épületet, a kutat pedig lezárták. Tárgyalásokat folytatok, hogy a jó minőségű termálvizünket valamilyen módon ismét feltárjuk, és hasznosítsuk.
A kevés munkahelyen kívül nagy gondja még a községnek a szennyvíz. Kaba, Báránd és Tetétlen együtt akarta megoldani a szennyvízgondokat, közös beruházásban gondolkodtak. A két település lakói igent mondtak a csatornaépítésre, a bárándiak azonban nemet, mert lakásonként százezer forintba került volna két évvel ezelőtt az utcai csatornarész építése.
A szeméttelepen áldatlan állapotok vannak, mivel a kerítést mindig ellopják a környező településen élők. Ugyanezek az emberek a műanyag zsákokat kivágják, átkutatják, a szemetet pedig viszi a szél, s egyes földeket már művelhetetlenné tett a hulladék. Kész környezeti katasztrófa, mondják a bárándiak.
Ugyanilyen nehéz gond az állati tetemek tárolása is. Vannak, akik a kiszállított dögöt feldarabolják, ami kell nekik, elviszik, a többit pedig otthagyják szanaszét a tároló körül. Ám a bárándiak állandóan hangsúlyozzák, hogy ezt sem az ő falujukban lakók követik el.
– Ha esik az eső, harminc-negyven centis sár teszi járhatatlanná az utcákat – mondja a polgármester –, mert Bárándon az önkormányzati utaknak csak harminc százaléka van ellátva szilárd burkolattal. Próbálunk pályázni. Sok helyen még járda sincs.
A vizük iható. A lakosok időnként mintákat visznek belőle Kiss Sándor polgármesternek, ám jobb, ha egy éhes ember nem ebéd előtt nézi meg ezeket a mintavétel idejét, helyét precízen jelölő tégelyeket.
Az utóbbi hónapokban sokan szeretnék bevezetni a gázt. A fiatal polgármester többször tárgyalt a Tigázzal, keresik a megoldást, hogyan lehetne a lakosok, az önkormányzat és a Tigáz tőkéjének a bevonásával teljesíteni a fogyasztók igényét.
Az iskola jól működik, csak az a baj, hogy folyamatosan fogy a tanulók létszáma. A tornatermük és a sportpályájuk nem alkalmas sportolásra. Az óvoda is nagyon jó munkát végez minőségileg.
A közelmúltban sikerült teleházat létrehozniuk, de Bárándnak az informatika terén e nélkül is jelentős előnye van az ország többi településéhez képest. A polgármesteri hivatal előterében a már említett internetterminál fogadja az odaérkezőket. A lakosság számára ingyenes, otthonról elérhető, a sebessége egy átlagos internetvonalhoz képest elképesztően gyors. Egyébként a terminál nagyon drága dolog, üzemeltetési költsége havi hatszázezer forintra rúg.
– A tornyot ingyen kaptuk, fenntartását is finanszírozza egy budapesti cég, mi csak tíz-ezer forintot fizetünk havonta – mondja büszkén a polgármester. – A mi gyerekeink rendszeresen járnak ide, s naponta százhúsz-százötven felnőtt is. A teleházzal együtt majd egy közös informatikai központot szeretnénk megnyitni a lakosságnak, ahol pillanatok alatt interaktív kapcsolatba léphetnek a világ bármely pontjával.
Ha végigmegyünk Bárándon, a sok „Zimmer frei” tábláról eszünkbe jut, hogy az itteniek nem csupán virtuálisan, de a köznapi életben is nyitottak a világra. Ha nincs elég munkahely a faluban, talán az idegenforgalom által segíthetnek magukon, gondolhatták. Az helyi vendégfogadók a 42-es főút forgalmára építenek, száz ágyat adnak ki. Az önkormányzatnál lévő internetterminál nekik is segítséget jelent, s a vendégeik is nyugodtan használhatják.
Tíz esztendeje foglalkozik falusi vendégfogadással Koroknai Béla. Korábban népművelő volt, most vállalkozó.
– A vendégfogadás nem egyéni, hanem családi műfaj, részt vesz benne a família apraja-nagyja. Könyvtáros végzettségű feleségem jól beszél angolul, én konyhanyelven németül, angolul. A romániai forradalom után sokan vittek segélyeket, s velük, az egyéjszakás vendégekkel kezdődött minden. Ma már turisták is jönnek, többnyire visszajáró vendégek. Sok a városi magyar: lassanként felfedezik a vidéki életet. A gyerekek kecskét fejnek, enni adnak a kis bikának, megszekereztetjük őket szamárfogattal. Ez mind élmény nekik.
– Van jövője a falusi vendégfogadásnak?
– Igen. Főleg, ha vannak ötleteink. Egy nagyrábéi kollégával különleges élményt akarunk szerezni a vendégeknek. Szekéren vinnénk őket Nagyrábéra, s a közbeeső falvakban bemutatjuk nekik a kismesterségeket. Sárrétudvariban a csuhéfonást, Nagyrábén a gyékényfonást, Bárándon a rongyszőnyeg szövését, a nádtető készítését, a vályogvetést.
A több mint hétszáz éves Báránd szélén az egykori vályogvető gödrök ma illegális szemétlerakóul szolgálnak, ami nem éppen vendégcsalogató látvány. Az önkormányzat az egyik tó kimélyítését tervezi, s az innen ki-kerülő iszappal föltöltik majd a többi tavat. Így lesz egy jóléti tavuk és egy pihenőparkjuk, ahol szép programokat tudnak majd szervezni.
Bárándon a civil szférának is fontos szerepe van. Két egyesületet, a sportkört és az önkéntes tűzoltókat, az önkormányzat saját költségvetéséből finanszírozza. A Bárándért Egyesület is nagy népszerűségnek örvend: ők szervezték meg a község takarítását, amelynek során több mint háromszáz ember ügyködött, a gyerekek háromszázötven zsák szemetet szedtek össze, és tizenhét fuvar nagy teherkocsira való egyéb hulladékot szállítottak el. A szociális otthon lakóinak nagy része ma már nem idős, hanem alkoholbeteg. Kiválóan működő alapítványuk van. A betegek és gondozók minden évben műsort rendeznek, olyan sikerrel, hogy két-három pótelőadást kell tartaniuk, nem csoda, hogy hónapokkal előre elfogy minden jegy. Megtalálják helyüket a civil szervezetek között a nagycsaládosok, a polgárőrség, a női kar, a hagyományőrző műhely és a többiek.
A falu Bihar és a Nagy-Sárrét szélén, a Hajdúság és a Nagykunság szomszédságában található. A kiemelkedő hátakat már az újkőkor embere meglakta, s azóta megfordultak itt szkíták, kelták, szarmaták, gepidák, hunok, longobárdok, avarok, akiknek nyomait megtalálták a régészek.
Hogy mennyire a víz uralta ezt a tájat, mutatják a régi térképek, s az erre utaló földrajzi nevek. Nem hiába írta 1851-ben Fényes Elek Bárándról, hogy „egész határa nagyon mocsáros”. Osváth Pál már ezt vethette papírra 1875-ben: „a szabályozás által ezen Sárrét annyira kiszáríttatott, hogy ma már alig van benne öt-hatszáz hold zsombékos, kotus hely a többi mind művelés alá került”.
Nem tudni, elpusztult-e Báránd a tatárjárás idején, de a XIII. század utolsó harmadában, amikor először említi IV. László egy oklevelében, laktak benne. A falu neve egyes tudósok szerint az itteni jelentős juhászattal kapcsolatos. A mohácsi csatavesztés után egy ideig a község még a váradi püspök birtoka. A XVI. századra kiépült a település magja a valószínűleg középkori templom körül. Szolnok eleste után, 1553-ban Báránd is behódolt a töröknek. Nehéz időszak következett, felégették a községet, s a török hódoltság korában sokszor a mocsárvilág nyújtott menedéket az itt élőknek. A reformáció 1550 után terjedt el ezen a vidéken, a ma is meglévő templom egy részét 1612-ben építették. Az 1680-as évek végén lakatlan lett Báránd rövid ideig, de újra benépesült, mert 1694-ben a tatárok száz embert fogságba hurcoltak innen. A Rákóczi-szabadságharc kitörését követő időszakban feldúlták a falut a rácok, miközben huszon-egy bárándi harcolt Rákóczi mellett. A község, Sárrétudvarival és Szereppel együtt, két század nemzetőrt állított ki az 1848–49-es szabadságharc idején, de huszonkilenc honvédet is adtak. A kiegyezés után a békés fejlődés időszaka következett. Az első világháborúban 159 ember pusztult el a faluból. A második világháború vége felé, 1944 októberében, a község igen heves harcokat élt át.
Báránd érdekes falu, nem csupán az ott nyugvó holtak, de az élők miatt is. Főleg, ha kifogja az oda érkező a kisbíró dobolását.
Kiss Sándornak gyermekkorában na-gyon nagy élményt jelentett a kisbíró hirdetése. Ezt akkor sem felejtette el, amikor egy esztendeje polgármester lett. A program-jában hangsúlyozta a nyilvánosság fontosságát. Van ugyan a községben kábeltelevízió, amely nagyon színvonalas műsort ad havonta egyszer, de vannak hírek, amelyekkel nem lehet megvárni a hónap végét. Ekkor jutott eszébe a gyermekkori élmény. Talált is valakit, akinek a nagyapja kisbíró volt. Azóta ő dobolja ki az időszerű híreket, információkat. A falu lakói nagyon elégedettek, mert a kisbíró harminc helyen áll meg, hogy tájékoztassa őket.
A bárándiak büszkék néhány olyan termékükre, amelyek a falun túl is keresettek kiváló minőségük miatt. Így aztán a hunga-rikumok mintájára bárándikumnak nevezik a kenyeret. A Balogh Imre alapította pékség annyira híres a mai napig is, hogy a környék településein kívül még Nagyváradról is átjárnak kenyérért.
Akár egy-, kettő- vagy három-, akár ötkilós, gyönyörű az itteni kenyér, amire jellemző, hogy még egy hét múlva is finom. Hogy mi a titka? Mesélik, egyszer egy fiatal pék elszegődött ide dolgozni, s amikor már tudta a receptet, önálló műhelyt nyitott, mégsem tudott ilyen kenyeret sütni, mert a kemencéje más volt.
– Az a pékség 1951 óta működik – mondja Balogh Ilona ügyvezető. – Mi két éve vagyunk itt, rengeteget dolgoztunk eleinte, mert le volt robbanva, és be kellett vezetni a gázt.
– Mitől híres a bárándi kenyér?
– A kovásztól. Hét órát, télen nyolc órát áll a kovász. Ez a titka. Na meg az, hogyan gőzölik be a kemencét sütés előtt. Ha valaki csak tíz kilót rendel, azt is elvisszük. Bárándon az idős embereknek ingyen hazaszállítjuk a kenyeret. Még télen, abban a nagy hóban is házhoz vittük. Éjjel háromkor is csöngettek már be, hogy bárándi kenyeret akarnak venni. Az ember felkel, mosolyog és kiszolgálja az ilyen vevőt is, ha már olyan messziről ide fáradt.
Bárándicumként emlegetik a gyönyörű házitésztát is. Ha elviszik az ország bármelyik részébe azt a csigatésztát, amit az asszonyok gyúrnak nyolc tojásból, és szépen megpödörnek, ennek az ajándéknak jobban örülnek, mint bármi másnak.
– Mitől olyan jó a bárándi csigatészta?
– Én már 1967 óta a tésztaüzemben dolgoztam, a kezdet kezdetén – kezdi a 73 éves Hákly Mihályné. – Kézzel gyúrtuk a levestésztát, és minden tíz kiló liszthez nyolcvan tojást ütöttünk. A lebbencstésztához, a széles metélthez pedig negyven tojás ment. Ez volt az igazi! Az ilyen csiga nem ázott el a húslevesben. Ugyanígy gyúrta már nagymamám is a tésztát.
– Nagy hagyománya van a csigának?
– Nagyon nagy. El sem tudja képzelni a bárándi ember az ünnepet csigaleves nélkül. Az asszonyok ma is készítenek csigatésztát, és nem győznek annyit gyúrni, hogy elég legyen. Kivált, ha jön egy ünnep.
A messzi múltba nyúlik az itteni nagyon híres tűzoltóság története is. Az önkéntes lánglovagokat szintén bárándikumként emlegetik, hiszen évtizedek óta nemzetközi versenyeken mint válogatott képviselik Magyarországot. Hamarosan százéves lesz az egyesület, amely aztán valóban nagy hírverést csap a falunak. A tűzoltók körében Báránd neve fogalom.
Büszkék a Bárándon élők két szép templomukra. Egyik római katolikus, a másik református. Ugyanilyen szeretettel emlegetik az idén százéves női kórusukat.
Szintén szívesen sorolják híres szülötteiket, s elég a községházára menni, a falon láthatunk egy táblát, amely Futó Dezső újságíró, író emlékét örökíti meg. Innen származott Balassa Iván professzor, néprajztudós is, akinek végakarata volt, hogy Bárándon temessék el. Nagyon tisztességes búcsúztatást rendezett neki a szülőfalu. Talán ezért is került a községbe egy nem mindennapi internetterminál is, ugyanis az elhunyt néprajztudós unokája annak a cégnek az informatikai igazgatója, amelyik ezt a berendezést behozza az országba.
Mivel hosszú idő után Kiss Sándor az első valóban bárándi polgármester, az elszármazottak kezdenek visszajárogatni. Sokan tizenöt esztendeig sem néztek haza, de most jönnek, segítenek, felajánlanak egy házat a gyerekek számára alkotóháznak. Báránd németországi pro urbe díjasa, Heinz Hetler (aki az egyik évben autóbuszt, a másikban szippantós traktort ajándékozott a falunak) a választások után tízezer eurót küldött százötven szegény bárándinak. Voltak, akik a kapcsolataikat ajánlották fel, mások szellemi tőkével támogatják falujukat, s egy innen származó festőművész, Körtvélyessy Magda is segítő kezet nyújtott a településnek.
Bárándon érdekes történeteket hallani. Például amikor Kiss Sándor először hazahozta a falujába későbbi feleségét, és bemutatta a szüleinek mint menyasszonyjelöltjét, akkor derült ki, hogy a lány bárándi származású. Kihozta a szó, hogy amikor a fiú 1968-ban három hónapos volt, akkor született ez a kislány. Nem sok autó volt még a faluban, így a fiú apja hozta haza az újszülöttet, s rögtön el is ígértette a leánykát az ő három hónapos nagyfiának. A történetből úgy tűnik, Isten is egymásnak teremtette őket. Boldog házasságban élnek, két fiuk van. Kiss Sándor vállalkozóból és biztosítási szakemberből lett polgármester, és szülei, nagyszülei mind Bárándon éltek.
A településnek, amelynek első embere lett, egyre csökken a lakossága: 4170 lakos élt itt régen, most már csak valamivel több, mint 2800 ember. A szövetkezet (mely egykor a legnagyobb foglalkoztató volt) és két-három nagyobb, öt-hat kisebb mezőgazdasági vállalkozó műveli az ötezer hektáros határt. Az állattenyésztés visszaszorult, még a település címerében szereplő juh tartja magát úgy-ahogy, s a házaknál tartanak valamennyi sertést saját fogyasztásra. A bihari házi tészta is Bárándon készült évtizedeken keresztül, csaknem kétszázan dolgoztak az áfész tésztagyárában, most viszont már csak tizenketten vannak.
– Kisebb-nagyobb cégekkel felvettem már a kapcsolatot, próbálom idecsalni őket, remélem, még az idén létrejön néhány új munkahely – ráncolja a homlokát a fiatal polgármester. – Nagyon nagy érvágás volt a falunak, amikor a híres gyógyfürdőnket a hatvanas években bezárták, és értelmi fogyatékosok és pszichiátriai betegek szociális otthonává alakították az épületet, a kutat pedig lezárták. Tárgyalásokat folytatok, hogy a jó minőségű termálvizünket valamilyen módon ismét feltárjuk, és hasznosítsuk.
A kevés munkahelyen kívül nagy gondja még a községnek a szennyvíz. Kaba, Báránd és Tetétlen együtt akarta megoldani a szennyvízgondokat, közös beruházásban gondolkodtak. A két település lakói igent mondtak a csatornaépítésre, a bárándiak azonban nemet, mert lakásonként százezer forintba került volna két évvel ezelőtt az utcai csatornarész építése.
A szeméttelepen áldatlan állapotok vannak, mivel a kerítést mindig ellopják a környező településen élők. Ugyanezek az emberek a műanyag zsákokat kivágják, átkutatják, a szemetet pedig viszi a szél, s egyes földeket már művelhetetlenné tett a hulladék. Kész környezeti katasztrófa, mondják a bárándiak.
Ugyanilyen nehéz gond az állati tetemek tárolása is. Vannak, akik a kiszállított dögöt feldarabolják, ami kell nekik, elviszik, a többit pedig otthagyják szanaszét a tároló körül. Ám a bárándiak állandóan hangsúlyozzák, hogy ezt sem az ő falujukban lakók követik el.
– Ha esik az eső, harminc-negyven centis sár teszi járhatatlanná az utcákat – mondja a polgármester –, mert Bárándon az önkormányzati utaknak csak harminc százaléka van ellátva szilárd burkolattal. Próbálunk pályázni. Sok helyen még járda sincs.
A vizük iható. A lakosok időnként mintákat visznek belőle Kiss Sándor polgármesternek, ám jobb, ha egy éhes ember nem ebéd előtt nézi meg ezeket a mintavétel idejét, helyét precízen jelölő tégelyeket.
Az utóbbi hónapokban sokan szeretnék bevezetni a gázt. A fiatal polgármester többször tárgyalt a Tigázzal, keresik a megoldást, hogyan lehetne a lakosok, az önkormányzat és a Tigáz tőkéjének a bevonásával teljesíteni a fogyasztók igényét.
Az iskola jól működik, csak az a baj, hogy folyamatosan fogy a tanulók létszáma. A tornatermük és a sportpályájuk nem alkalmas sportolásra. Az óvoda is nagyon jó munkát végez minőségileg.
A közelmúltban sikerült teleházat létrehozniuk, de Bárándnak az informatika terén e nélkül is jelentős előnye van az ország többi településéhez képest. A polgármesteri hivatal előterében a már említett internetterminál fogadja az odaérkezőket. A lakosság számára ingyenes, otthonról elérhető, a sebessége egy átlagos internetvonalhoz képest elképesztően gyors. Egyébként a terminál nagyon drága dolog, üzemeltetési költsége havi hatszázezer forintra rúg.
– A tornyot ingyen kaptuk, fenntartását is finanszírozza egy budapesti cég, mi csak tíz-ezer forintot fizetünk havonta – mondja büszkén a polgármester. – A mi gyerekeink rendszeresen járnak ide, s naponta százhúsz-százötven felnőtt is. A teleházzal együtt majd egy közös informatikai központot szeretnénk megnyitni a lakosságnak, ahol pillanatok alatt interaktív kapcsolatba léphetnek a világ bármely pontjával.
Ha végigmegyünk Bárándon, a sok „Zimmer frei” tábláról eszünkbe jut, hogy az itteniek nem csupán virtuálisan, de a köznapi életben is nyitottak a világra. Ha nincs elég munkahely a faluban, talán az idegenforgalom által segíthetnek magukon, gondolhatták. Az helyi vendégfogadók a 42-es főút forgalmára építenek, száz ágyat adnak ki. Az önkormányzatnál lévő internetterminál nekik is segítséget jelent, s a vendégeik is nyugodtan használhatják.
Tíz esztendeje foglalkozik falusi vendégfogadással Koroknai Béla. Korábban népművelő volt, most vállalkozó.
– A vendégfogadás nem egyéni, hanem családi műfaj, részt vesz benne a família apraja-nagyja. Könyvtáros végzettségű feleségem jól beszél angolul, én konyhanyelven németül, angolul. A romániai forradalom után sokan vittek segélyeket, s velük, az egyéjszakás vendégekkel kezdődött minden. Ma már turisták is jönnek, többnyire visszajáró vendégek. Sok a városi magyar: lassanként felfedezik a vidéki életet. A gyerekek kecskét fejnek, enni adnak a kis bikának, megszekereztetjük őket szamárfogattal. Ez mind élmény nekik.
– Van jövője a falusi vendégfogadásnak?
– Igen. Főleg, ha vannak ötleteink. Egy nagyrábéi kollégával különleges élményt akarunk szerezni a vendégeknek. Szekéren vinnénk őket Nagyrábéra, s a közbeeső falvakban bemutatjuk nekik a kismesterségeket. Sárrétudvariban a csuhéfonást, Nagyrábén a gyékényfonást, Bárándon a rongyszőnyeg szövését, a nádtető készítését, a vályogvetést.
A több mint hétszáz éves Báránd szélén az egykori vályogvető gödrök ma illegális szemétlerakóul szolgálnak, ami nem éppen vendégcsalogató látvány. Az önkormányzat az egyik tó kimélyítését tervezi, s az innen ki-kerülő iszappal föltöltik majd a többi tavat. Így lesz egy jóléti tavuk és egy pihenőparkjuk, ahol szép programokat tudnak majd szervezni.
Bárándon a civil szférának is fontos szerepe van. Két egyesületet, a sportkört és az önkéntes tűzoltókat, az önkormányzat saját költségvetéséből finanszírozza. A Bárándért Egyesület is nagy népszerűségnek örvend: ők szervezték meg a község takarítását, amelynek során több mint háromszáz ember ügyködött, a gyerekek háromszázötven zsák szemetet szedtek össze, és tizenhét fuvar nagy teherkocsira való egyéb hulladékot szállítottak el. A szociális otthon lakóinak nagy része ma már nem idős, hanem alkoholbeteg. Kiválóan működő alapítványuk van. A betegek és gondozók minden évben műsort rendeznek, olyan sikerrel, hogy két-három pótelőadást kell tartaniuk, nem csoda, hogy hónapokkal előre elfogy minden jegy. Megtalálják helyüket a civil szervezetek között a nagycsaládosok, a polgárőrség, a női kar, a hagyományőrző műhely és a többiek.
Hozzászólások
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
Idézetek
(Becsület): Jobb a méltó és hősies halál, mint a méltatlan és aljas győzelem.
