Kányabangita - Viburnum opulus

Származás:

Európa, Észak-Amerika.

Alak:

3-4 méter magas lombhullató cserje.

Hajtásai:

A tőhajtások mereven felfelé állók, oldalágai bókolóak.

Levelei:

6-12 cm-es, 3-5 karéjú. Ősszel vörösre színeződik.

Virágai:

8-10 cm-es lapos bogernyői fehérek. A szélén levő virágok sterilek.

Virágzási idő:

Május, június.

Termései:

1 cm piros bogyó, télen sem hullik le.

Előfordulás:

Mérsékelt éghajlatú területeken jellemző.

Ökológiai igény:

Mészkedvelő, napos, félárnyékos fekvést, üde talajt igényel.

Gyógyhatása:

Tartalmaz: Pektint, cukrot, almasavat, cseranyagot, vasat.

Az egyik legkedveltebb hagyományos gyógynövény menstruációs görcsök kezelésére. Azokat a görcsöket oldja leghatékonyabban, amelyeket hányinger, hányás és verejtékezés hidegrázás kísér.

Főzetét úgy készítik, hogy két teáskanálnyi kányabangita-kérget tesznek 2,5 dl vízbe, felforralják, aztán 10-15 percig lassú tűzön tovább főzik.

Ezt a teát naponta háromszor lehet fogyasztani, a növény tinktúrájából pedig naponta háromszor 4-8 ml-es mennyiséget lehet alkalmazni.

Támogatóink:

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Szegedi Tudományegyetem

Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.

Európa Jövője Egyesület