Kecskeméti Arborétum

A Kiskunság legnépesebb városának észak-nyugati részén található a fiatal, formálódó arborétum.

A gyűjteményes kert megálmodója és szerezője dr. Göbölös Antal, a fejlesztési tervek készítője Mészöly Győző, a kivitelezés kezdeti irányítója Ván László, mindhárman Bedő-díjas erdőmérnökök.

A kiviteli munkákat 1986 őszén a KEFAG erdészeteinek közreműködésével kezdték meg, előbb a véderdőövezet, majd a gyűjteményes rész beültetésére került sor. Az arborétum alapítása óta folyamatosan gyarapodik, gazdagodik, kezelését a Kiskunsági Erdészet és Faipari Zrt. Észak-Kiskunsági Erdészete végzi.

Nemcsak kellemes kirándulóhely, hanem termőhely állékonysági és meteorológiai vizsgálatok, madártani megfigyelések és a tanítás-tanulás évről évre színvonalasabb helyszíne is. Mivel az uralkodó szél irányában (ÉNY) található, jelentős a 62 hektáros erdő és díszkert szélvédő, a városba érkező levegőre gyakorolt kondicionáló hatása is.

Az arborétum ma már nem csak a Kecskemétiek, hanem egyre inkább az ország távolabbi vidékeiről ide látogatók kedvelt kirándulóhelye. Elsősorban általános iskolákból érkeznek csoportok, kisebb részben óvodákból és középiskolákból, de a szakemberek és már érdeklődők is szívesen töltik itt idejüket. A látogatók száma folyamatosan nő, a becslések szerint évente hatvan-ezren keresik fel a gyűjteményt. A szervezett csoportok részére szóló szakvezetés és a növényismereti foglalkozások mellett az egyéni látogatók "önképzését" a tanösvények növény-, rovar- és állatvilág-ismertető, éghajlati és talajviszonyokat bemutató táblái segítik. Az arborétum a Nyíri erdőben található Vackor Vár Erdei Iskola egyik oktatási színhelye is.

A szakemberek számára tanulságosak az ország különböző részein élő növényekre, elsősorban díszváltozatokra irányuló összehasonlító fenológiai vizsgálatok. A tűlevelű, lomblevelű és pikkelylevelű örökzöldek változatait ért fagykárok mértékét is országos szinten jegyzik. A Kecskeméti Arborétum a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségén belül kapcsolódott be ezekbe a vizsgálatokba, amelyekhez az automata meteorológiai mérőállomás szolgáltat adatokat.

A növénygyűjtemény megteremtése, gazdagítása során számos olyan beruházásra került sor, amelyek a látogatók, igényeihez igazodnak. Ilyen a gyerekek körében nagyon népszerű fából készült kilátó, ahonnan a Kápolna-dombra és a Vízmű-dombra nyílik különösen szép kilátás; a sokszögletű esőbeállók, melyek kedvelt beszélgető és uzsonnázó helyek; az ösvények mentén és a Kápolna-dombon található asztalok, padok, melyek elsősorban nem a piknikezés, hanem a szemlélődés céljait hivatottak szolgálni. A látogatók közül a legkisebbek kedvenc helye a fajátszótér.

Az arborétum szerves részét alkotja a közel kéthektáros egyházi terület, melyen az 1718-ban épült műemlék Mária Kápolna áll oromzatos homlokzattal, azon fa huszártoronnyal, félköríves záródású kapukerettel.

A kápolna több évszázados kegyhely, szomszédságában a kálvária, a sziklakert és a Magyar Szentek szoborsétány teszik a Kápolna-dombot még rangosabb, elmélyülésre alkalmas hellyé.

Az arborétum három fő részre tagolódik, ezek a véderdősáv, tölgygyűjtemény és a gyűjteményes rész. A központi, mintegy 25 hektáros területen elhelyezkedő gyűjtemény 14 ösvényén végigsétálva több mint 800 féle fásszárú növényt fedezhetünk fel, melyeket morfológiai jellemzőik, rendszertani besorolásuk, igényeik és származási helyük figyelembe vételével kerültek kiültetésre. Megtekinthető és bejárható a Mediterrán, Az Atlantikus és Pacifikus észak-amerikai, a Kelet-ázsiai, Balkáni, Pannóniai ösvény, illetve Színes lombok, Örökzöldek ösvénye, a Virágos fák és cserjék körútja, a Hosszútűs fenyők, Ciprusok, Borókák ösvénye, a Sziktűrők és vízkedvelők, illetve a Szárazságtűrők ösvénye. Minden sétaút mentén növényismertető táblák segítik a fákkal, cserjékkel való ismerkedést.

A gyűjteményes részt véderdő-övezet veszi körül, amely kedvezően befolyásolja a mikroklímát, és egyben bemutatja az Alföld főbb erdőállomány-típusait is, melyek jelentősebb fafajai: kocsányos tölgy, fehér nyár, kőrisek, szilek, juharok. Az arborétum legfiatalabb része a tölgygyűjtemény, mely hazai illetve egyes külhoni, száraz viszonyokat elviselő tölgytípusokat mutat be mintegy 16 hektáron.

Támogatóink:

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Szegedi Tudományegyetem

Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.

Európa Jövője Egyesület