Kecskeméti Arborétum Gyógynövényei Virtuális tanösvény | |
A Kecskeméti Arborétumról |
Kökény - Prunus spinosa Előfordulása: Cserjések, erdőszélek, mezsgyebozótok vagy az úgynevezett töviskes legelők tápdús talajain gyakori Európában, Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában. Habitus: 1-4 m magasra is megnövő cserje sötétszürke ágai hegyes tövisekben végződnek. Kérge: Sötétszürke, később repedezik. Levele: Kisméretű levelei elliptikusak, lándzsásak, fonákjuk rendszerint molyhos. Virágzata: Apró, fehér, ötszirmú és a lombfakadás előtt nyílik. Termése: Apró, kékesfekete, hamvas, csonthéjas vadgyümölcs. Szeptemberben érik. Éretlen termésének húsa erősen fanyar ízű. Akkor érdemes gyűjteni a gyümölcsöt, amikor a dér már megcsípte, ekkorra megpuhul, fanyarságából veszít, és enyhén édes íze lesz. Gyógyhatása: Hatóanyaga: az amygdalyn, cserzőanyag és sók. Virága gyűjtendő mely, mint "pruni spinosae flos" kerül forgalomba. A virág felhasználása ott van javallva, ahol a vizelést és az anyagcserét fokozni kell és vértisztítást akarunk elérni. A virágból készült főzet enyhén hashajtó, zsírcsökkentő, vértisztító; a nők gyomorgörcsénél és a különböző bőrkiütésnél, de a vese és hólyag bántalmaknál is kitűnően használ. Elmaradt havi tisztulásnál ülőfürdőket is készítenek belőle. Ugyanakkor a virág főzetét, mint lábfürdőt is veszik, melyhez még sót és hamut is szokás venni. Gyümölcséből hólyag- és vesebántalomnál citromos saláta készül. Bár a kökény érett termése igen étvágygerjesztőnek néz ki, nagyon fanyar íze miatt nyersen élvezhetetlen, amíg a dér meg nem csípi. Az első fagyok után begyűjtve gyümölcslevet vagy lekvárt is készthetünk belőle. Bőségesen tartalmaz csereanyagokat, gyümölcssavakat és C-vitamint. Egyéb felhasználása: Levele kitűnő orosztea pótló. Fanyar terméséből pálinka, fájából golfütő készül. |
Tanösvények gyógynövényei | |
Gyógynövény alapismeretek | |
Források | |
Impresszum | |
Galéria | |
![]() |
|
Támogatóink: Nemzeti Erőforrás Minisztérium |