Közönséges aranyeső - Laburnum anagyroides

Előfordulása: Dél- és Délkelet- Európa hegyvidékein őshonos, az Alpoktól északra, illetve hazánkban is dísznövényként ültetik, ám a napos lejtőkön sok helyütt kivadul.

Származás:

Közép-, Dél-Európa.

Habitus:

4 méter magas, a tövétől ágas, felfelé törő ágrendszerű lombhullató cserje. 

Kéreg:

Eleinte zöldes, majd szürke. Mérgező! 

Levele:

Hármasával összetett levele 8 cm-es. 

Virágok:

15-20 cm-es lecsüngő, sárga fürtben nyíló virágzat. Virágzási idő: május, június.

Termése:

Zöldesszürke hüvelytermés. Magja rendkívül mérgező! 

Ökológia igény: 

Napos fekvést igényel. A száraz körülményeket, meszes talajt is jól elviseli. 

Felhasználása:

Erősen mérgező alkaloidot tartalmaz!

Bár főleg a magjai rendkívül mérgezők, régen mégis használták.

Magjait egykor hashajtóként vagy hánytatószerként szedték, illetve asztmára és vízhajtóként is javallták. Magjainak kivonatát dohányzásról való leszokásra is használták. Ma már csak a homeopátiában alkalmazzák a központi idegrendszer megbetegedéseinek, gyomor és bélpanaszok kezelésére, emellett szédülésre használják. A vérnyomást növeli, salétromos sója a migrénnél nyer alkalmazást.

Levelei nyálkaoldó és hashajtószerként szolgáltak.

Támogatóink:

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Szegedi Tudományegyetem

Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.

Európa Jövője Egyesület