Szomorú vagy csüngő bükk - Fagus sylvatica ’Pendula’

Származás: 1836, Anglia
Habitus: 
25-30 m-re nő meg. Ágai széles ívben lehajlanak, melyekről a vesszők, hajtások lecsüngenek.

Koronája szétterülő; magányosan szabályos gömb alakúvá fejlődik, erdőben hengeres.

Kéreg: 

Törzse sima, szürke.

Levél: 

Fényes, zöld levelei kétoldalt szórtan állnak.

Virág: 

Jelentéktelen külsejű, egyivarú virágai barkákba állnak össze; a porzós virágzat fejecskeszerű, a termősek párosával fejlődnek.

Termés: 

A termés fásodott, tüskés, háromélű, kupacsba zárt, négy kopáccsal nyíló makk — mivel a tölgy makkjánál kisebb, ezért gyakorta makkocskának nevezik.

Felhasználása:

Régebben a makkterméseket gyűjtötték be. Főleg állati takarmánynak szedték, de ínséges időben némelyik termés kenyérpótlónak is számított. Makktermésének magja ehető, fiatal levelei jók salátákba, levesekbe, savanyúság eltevésénél is használják. A bükk makkjából olaj sajtolható, ezt főzésre, világításra használták. Az emberi fogyasztásra kerülő bükkmag héját leszedték, kemencében megszárították, hogy csípős ízét elveszítse, majd ezután megőrölték. Héját leszedve, tűzhelyen megpörkölve kávépótló alapanyagául is szolgált.

Gyógyhatása:
Hatóanyagait a bőrgyógyászatban használják.
A Bükkfa a szomorúságra is jó!
Pszichológiai vizsgálatok bizonyították, hogy ha bükkfaerdőben sétálunk, feltöltődhetünk életenergiával. A bükk ugyanis kigyógyít a búskomorságból, visszaadja jókedvünket, erősít, frissít.

Aki vérkeringési zavarokkal küzd vagy túlérzékeny a stressz hatásokra, tartózkodjon minél sűrűbben, hetente legalább egyszer bükkfák közelében. Már tízperces közelség is elegendő. A fa levelei csillapítják a fejfájást is.

Támogatóink:

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Szegedi Tudományegyetem

Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.

Európa Jövője Egyesület