Vadalma - Malus sylvestris

Alakja:

Rendszerint csak harmadrendű fává meg. Törzse rövid, görbe, gyakran ormos. Növekedése lassú.

Gyökere:

Szerteágazó.

Kérge:

Fiatalon sima, szürke, később cserepesen repedezik.

Rügyei:

Hajtáshoz simulók, szórt állásúak, pirosak, a rügypikkelyek széle gyengén pelyhes.

Hajtásai:

Barnák, rövid hajtásai tövisben végződnek.

Levelei:

Tojásdadok, fűrészes szélűek, alul molyhosak.

Virágai:

Április-májusban virítanak. A szirmok rózsaszerűek, a porzók sárgák.

Termései:

4-6 cm nagyságúak, éretten sárgák vagy pirosak, fanyar ízűek. Szeptemberben érnek

Fája: Szórt likacsú, színes gesztű, kemény, nehéz. Szijácsa széles vörösesfehér, gesztje vörösbarna. Az évgyűrűi elmosódottak, hullámosak. Nehezen meg-munkálható fáját a bútor- és esztergályos kisiparban használják.

Gyógyhatása:

Hasmenés, székrekedés, szívbetegség, szívgörcs, rák, cukorbetegség, ólommérgezés, sebfertőzés. Az alma héját is együk meg a benne rejlő sokféle gyógyító hatás miatt. A zöld almákban több energia rejlik. Sebfertőzés elkerülésére az almalevél antibiotikum tartalma miatt sebek előkezelésére a lemosásig, vagy a bekötésig jól használható.

Ellenjavallat: Kerüljük az almamag fogyasztását, mert a benne található cianid mérgező hatású!

Angliában igen találóan azt mondják: napi egy alma távol tartja az orvost. A frissen reszelt alma hasmenéskor enyhe székfogó hatású, magas pektintartalma pedig egyensúlyban tartja a székletürítést. A héjával fogyasztott alma serkentően hat az emésztésre, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet, általában méregteleníti a szervezetet.

Támogatóink:

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Szegedi Tudományegyetem

Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.

Európa Jövője Egyesület