Városunk története

Közműves infrastruktúrák ellátottsága mára lényegében teljes körű. Az elmúlt évtizedekben végzett végzett ásatások szerint Üllő már az őskorban is lakott település volt. Találtak a kutatók rézkorból fennmaradt csőtalpas edényt, bronzkorból női sírleleteket, gázlómadár csontjából készült furulyát, továbbá még a vaskorból kelta cserépanyag is került elő.

A népvándorlás idejéből származó hét szarmata-jazig sír mellett a település legjelentősebb régészeti emlékének az 1932-ben és 1951-ben feltárt két avar-kori temetőt tekinthetjük.

A település neve személynévből keletkezett, Árpád harmadik fiától származtatható: Jelech-Hülek-Illew-Üllő volt a név kialakulásának legfontosabb állomásai. A László Gyula által 1939-40-ben feltárt 23 sírból álló honfoglalás kori temető, a régészprofesszor állítása szerint egy nagycsalád temetkezési helye is volt.

A falu első okleveles emléke a tatárjárás után, 1252-ből maradt ránk, a dokumentum, mint elhagyott pusztát említi a területet. Évtizedekkel később már lakták a falut, mivel 1289-ben kelt határjárásról az oklevél szerint már az „üllői nemesek földje” nevet képviselte. A község ennek eredményeképpen ’89-ben ünnepelte a 700. évfordulóját.

A község népessége a bevándorlások mellett is megőrzi katolikus jellegét. 1728-ban három szlovák családot vettek nyilvántartásba. 1785-ben már majdnem 940 lakosra rúgott a népesség száma. Az üllői jobbágyok 200forint cenzust fizettek félévente uruknak. 1848-as jobbágyfelszabadítás után a nagyobb birtokok aránya lényegesen eldeformálódott, ami 1945-ös földosztásig 1500 hektár földterülettel a váci káptalan falu legfőbb birtokában volt.

Üllő címeres pecsétje 1735-ből került hozzánk, melyen egy ekevas, a csoroszlya, és a gabonaszál mellett egy hatágú csillag is szerepel. Egy régebbi pecséten egy gyöngysor és korirat által határolt kerek mezőben egy füves talajon álló lombos fa, jobbra kifelé dűlő cséphadaró, alatta jobbra lépő bárány, balra kifelé dűlő kasza és gereblye valamint egy eketaligás gereblye figyelhető meg.

A reformkor idején Üllő gazdaságilag és társadalmilag is fellendül, amely fellendüléshez hozzájárult, hogy 1847-ben felavatták az ország második vasútvonalát, amely Pest-Szolnok közötti utat járta be és így Üllőn keresztül haladt át.

Időközben az évek óta halasztott közlekedési fejlesztések (M0, Vecsés-Üllő elkerülő) elérhető közelségbe kerültek. A közeli megvalósítás lehetősége több fejlesztőst és befektetőt vonzott a térségbe, komoly építési szándékokkal.

A gazdasági társaságok közül kiemelést érdemel egy helyi kisvállalkozóból kinőtt logisztikai szállítmányozó cég a K-Sped Fuvarozási és Szállítmányozási KFT, mely ma az ország legnagyobb hűtőszekrényekkel rendelkező fuvarozó vállalkozása.