A Szinva és Garadna patakoknak kiszámíthatatlan vízhozama nem mindig tudta biztosítani a vasverő hámorok folyamatos működését. Ez tette szükségessé a Hámori tó megépítését. Anton Seidl mérnököt bízták meg az építéssel, melyben részt vett a miskolci honvédség. A gát megépítését, amely a Garadna patak vízét fogta fel 1811-ben fejezték be.