Rudabánya a középkorban egyike volt a hét felső-magyarországi bányavárosnak.
Ennek az időnek ma egyetlen hírnöke van a településen: a református templom,
amely több évszázad változatos megjelenésű, értékes művészeti alkotásait őrzi.
Eredetileg a XIV. század közepén épült koragótikus stílusban. A következő
században átalakították, ekkor későgótikus külsőt kapott. A háromhajós,
háló-boltozatos csarnoktemplom a XVI. század végén a törökdúlás áldozata lett:
évtizedekig tető nélkül, elhagyottan állt. A viszonylag épen maradt nyugati
harmadát a reformátusok állították helyre az 1660-as években. A XVIII. században
kis előteret húztak a ma használatos nyugati bejárat elé. Az 1960-as években a
közeli külszíni vasércbánya robbantásai következtében falai megrepedeztek, a
déli oldal egyik későgótikus támpillére pedig elvált a faltól. Ekkor derült ki,
hogy mögötte befalazott koragótikus ablak rejtőzködik, ami sejttette, hogy a
templom építéstörténete sokkal érdekesebb, mint eddig hitték. 1970 és 1975
között az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei feltárták és
restaurálták. A település ősi központját uraló, fehérre meszelt falú, magas
kontytetős, fazsindely borítású épület a környék leglátogatottabb műemléke.
A
templom vasajtaja a XIV. században készült, egyik legszebb középkori
kovácsmunkánk.
|