Április

Hugó:
 Ennek a névnek az eredetét senki nem ismeri, ezért csak valószínűsíthető. Így a saját elképzeléseim szerint igencsak az történhetett, hogy volt valaha valahol egy ember, vagy asszony, vagy gyerek, vagy tudja a fene, aki nem tudta rendesen kimondani az es-betűt, és amikor azt kellett volna mondania, hogy "súgó", ő mindig azt mondta, hogy hugó. Egy ilyen után minek is nevezhetnek el valakit, ha nem Hugónak. Ha esetleg mégis rosszul tudnám, úgy elnézést kérek a Sugóktól, akarom mondani a Hugóktól, és kérném, hogy írják meg pontosan a név eredetét, amire ezek után szerintem a kutya sem kíváncsi.
 Áron:
 Régi nemesi család sarjai voltak Bárhmiék, csak sajnos az ő életüket is az szomorította, hogy a kedves kis asszonykának nem lehetett gyereke. Pedig a természetes úton kívül próbálkoztak mesterséges megtermékenyítéssel, a beültetéssel, de még az igen termékeny postással is, akinek egyéb iránt kilenc gyermeke volt - és állítólag mind tőle. Az apa, vagyis Bárhmi úr teljesen ki volt kelve magából, és a végén magából kivetkőzve ordibált, hogy neki gyerek kell, bármi áron. Aztán egy szép napon az asszonyka csak teherbe esett, és a porontyot minek is nevezték volna el, ha nem Bárhmi Áronnak.

árcius                                                                                                                             ájus