Szeptember

Mai napig folyik a vita, hogy a kevés, vagy a sok gyerek a jó egy családban. Van, aki emellett, van, aki amellett teszi le a voksát, de ez természetes. A cigány is a maga lovát dicséri. Ezt a kis kitérőt a következő névnap miatt tettem, ami egy igazán nagycsaládnak köszönheti létrejöttét:
 
 Adalbert: az 1800-as évek közepe tájékán egy jellegzetes munkás család úgy nézett ki, hogy az állandóan olajos, koszos ruhás, izzadthomlokú apuka mindig oda volt dolgozni, majd pedig ennek végeztével betért az ivóba egy pofa sörre, az anyuka előtt még a fürdővízben is ott volt a kötény és fején a fehér fejkendő, a gyerekek pedig egyfolytában csak ricsajoztak, és azt sem tudták, hogy mennyien vannak. Mivel a szülők azt hitték, hogy a szoc.pol.-ra nem kell várni a XX. század végéig, így egyfolytában csak gyártották a gyerekeket. Az anyuka még úgy-ahogy, de az apuka végképp nem tudta, hogy hány van, és mi a nevük. Így fordulhatott elő, hogy egyik vacsora közben, amikor az apuka véletlenül már otthon volt (mert leltározott a kocsma), két gyerek elkezdett civakodni. A kicsi azon nyigott, hogy a nagyobbik nem ad neki kenyeret. Erre az apuka elkezdte nyugtatgatni: Ne félj kicsikém, kapsz kenyeret. Majd ad Albert! - mert azt hitte, hogy úgy hívják a nagyot. Ez annyira megtetszett a többieknek, hogy ezen túl csak így szólították nagyobbik testvérüket: Adalbert!!!
 
 Mirella: Mezőgazdasági őstermelőéknél minden este állandó vita tárgyát képezte, hogy a fejés után ki vigye el a tejet a csarnokba. Mivel Ella volt a legnagyobb, így mindig neki kellett menni. Igen ám, de egyrészt Ella már javában eladósorban volt, másrészt pedig olyan csúnyára sikeredett szegény, hogy az óvodában külön csoportot indítottak neki. Ezért érthető volt, hogy az anya alig várta, hogy valami sánta, vagy béna kérő betévedjen a lányhoz. Egyik este megtörtént! A fiatalok ott hetyegtek a nagy diófa alatt, mire az apa kikiáltott az istállóból: Ella! Itt a tej, vigyed a csarnokba! - mire az anyuka nem bírta tovább és orcsíkolni kezdett parasztosan: De mír Ella? Mondd meg, mír Ella? A legény ezek után meg volt győződve, hogy leendő kedvesét Mirellának hívják, így az esküvő után is így szólította.
 (u.i.: az esküvőnek csak az anya örült, hogy csúnya lányuk végre elkelt. Az apa azért nem, mert ezután neki kellett a tejet a csarnokba vinni.)
 
 Szeptember 1.: Régi rossznyelvek szerint ekkor van a szarnak a neve napja. Aki nem hiszi, nézzen utána!
 
 Mária: Ha valaki alaposan böngészgette már a naptárt, rájöhetett, hogy ebből a névnapból van a legtöbb egy évben. Hogy miért? A középkor legvégén élt egy ember, aki arról volt híres, hogy álmából felkeltve is tudta, milyen névnap van. Mindaddig nem is volt baj, míg ez az ember el nem kezdett diszkréten alkoholizálni. Ekkor aztán ha álmából hirtelen felkeltették és rákérdeztek, hogy milyen nap van, nem jutott semmi az eszébe, ezért rávágta, hogy: Mária! A kalendáriumírók nem győzték átjavítani a névnapokat Máriára, míg meg nem unták. Amikor aztán kiderült a turpisság, már nem volt erejük és türelmük visszajavítgatni a régi névnapokra, így maradt minden a régiben. Hát, ezért van ennyi Mária-nap - szerintem...
 
 Friderika: Egy távol-keleti bölcs egyik reggel arra ébredt, hogy látomása van. Látott maga előtt egy kedves kis országot, majd a kép közelíteni kezdett ennek a fővárosára - Budapestre, majd a végén tisztán kirajzolódott egy elismert és Istenként tisztelt ember képmása, kezében egy Friderikusz-show feliratú pohárral. A bölcs ekkor már tudta, hogy Friderikusz Sándor jelent meg előtte. Mivel akkor született első leánygyermeke, akit Erikának akartak megkeresztelni, így a bölcs csinált egy öszvér megoldást. A gyermek neve: Friderika lett. Ugye nem is gondolták volna???
 
 Mercédesz: Egy ismert orosz viccre hivatkoznék, melyben Szergej kijelenti, hogy: Natasa! Jobban szeretlek, mint a traktoromat... Szóval volt egyszer egy nagyon gazdag és híres autógyáros, aki az egyik termékéről nevezte el a lányát. Ez többet nem is kíván! 

ugusztus                                                                                                                             któber