Sotétségben éltünk eddig
hol a félelem az úr
Hol Asmo kardja, vérre vágyva
orvul hátba szúr

Nem tudhatjuk hol, és mikor
csapnak le ránk ujra
Gyáva módon meglapulnak
a sötétségbe bujva

De, új csillag jött most az égre
mitöl a sötétség most elriad
A ZartOsztalynak csillaga az
melynek fénye reményt ad

Reménységgel tölti szívunk
hol a bosszunknak most vére forr
És gyülöletünk vad lángja
mindent felperzselő szikrát szor

Tisztítótüze porrá éget
erdőt, mezőt, réteket
És eltörli a földszínéről
az Asmo férgeket

Csillagunknak fénye alatt
egy emberként ver szívünk
Egy emberként rántunk kardot
azért, amiben hiszünk

Sem az Isten, sem az ördög
nem állhat közénk soha,
Mi az éleben összetartunk
legyen bármilyen mostoha

Egy zászló alatt vivjuk
kegyetlen harcunk
egyszerre mossa öröm, s bánat
könnyei arcunk

De itt azidő, hogy az űzött vadbol
végre vadász legyen
Hogy minden Asmo teteméből
dögkeselyű egyen

Hogy élettelen testük
tömegsírban rohadjon
hogy hírnevükből e világon
semmi sem maradjon

Corvin (Cougaar)

Ártatlan ének

Ártatlanok sikolyaitól zeng
az egész világ
Ártatlanok vérében fürdik
minden szep virág

Ártatlan szivek
szünnek meg dobogni
Ártatlan özvegyek
kezdenek zokogni

Ártatlan hontalan
nem talál hazára
Ártatlan kisgyermek
nem talal apára

Ártatlan ének zengjen
minden egyes szájon
Minden gyilkos vállára
fekete holló szálljon

Suttogja fülükbe
énekünk szavait
Mélyessze szivükbe
bosszúnknak karmait

Vájja ki szemüket
ne lássanak napot, csillagot
Ne lássák e világot
mit annyi ártatlan itt hagyott.

Corvin (Cougaar)

2006 11 12


A birkák legelnek

Feldult hely lett
most a Föld
Emberektöl nyüzsgő
hatalmas legelő

Birkák módjára
vakon követnek egyet
Kiszorítva minden jót
minden értelmet

Eszméket legelnek
mások kárára
És legelnek tovább
azok halálára

Hol van a farkas?
kitől minden birka retteg
Kinek léptén majd
a föld is megremeg?

Nem jön el soha
e rohadt bolygóra
Hol nincs semmi remény
hol egy igaz ember sem él

Corvin (Cougaar)



A jövő pengéje

Kard kell most a kézbe
A szívbe bátorság
Véres harc áll elöttünk
a cél a szabadság

Seregünk bosszú szomját
ellenség vére oltja
Népünk további sorsát
kardunk pengéje irja

Fel hát emberek
ma győzni fogunk
csapkodjanak a fegyverek
Ma eldől, élünk, vagy meghalunk

Corvin (Cougaar)

Requiem

Klanom seregeit félve
retteg ezernyi szív
Népünk gyilkosai ellen
ma vérünk bosszúra hív

Nem hátrálunk meg
dalunk messzire száll
Minden átkozott Asmora
kegyetlen kínhalál vár

Jöjjön ezernyi sereg
jöjjön száz akadály
Nem győzhet le senki
utunkba semmi sem all

A célunk el fogjuk érni
miránk győzelem vár
Az Asmok megbünhödnek
lelkük a pokolra száll

Corvin (Cougaar)


Halott szavak

Egy csendes éjszakán
sírok között járok
Minden egyes fejfán
idegen neveket látok

Csak néznek rám némán
egyik sem szól hozzám
Csak egy hang suttogja halkan
gyere, bujj hozzám

Bezárva fekszem
lenn a föld alatt
Csak a halál most a társam
ki örökre fogva tart

Corvin (Cougaar)

Fekete sárkány

Fekete sárkány csapj le rám
markolj belém éles körmöddel
érezzem, hogy fáj

Fekete sárkány lehelj rám
hamvassz el égető tüzeddel
érezzem, hogy fáj

Mert érezni akarom
amint testembe váj, testembe mélyed
minden karom

Mert lelkem kívánja
hogy feleméssze, elégesse
szavaid vad lángja

Corvin (Cougaar)