Szóval
Búcsúzkodás után vettük az irányt Luxembourgba.
Mint említettem anno, sötétbe, botorkálva mentünk. Míg mindig emlékszem rá tökéletesen, főleg hogy régen volt már.
Petivel 2-en próbáltuk megtalálni a kempinget, ahova is kerestük a szállást, persze GPS totál döglött volt, mert ugye kábel szakadás, és nem akartuk totál kikészíteni, néha - néha bekapcsolva rávettünk egy pillantást, hogy merre is kéne menni.
Aztán nagy nehezen, dombokon hegyeken át, míg többiek csendbe aludtak mert lehetett vagy éjjel 1-2 is

Aztán megtaláltuk, fürödtünk, (pénzért vettünk kuponokat, /egy kis műanyag vackot/, amit automatába betéve számolt visszafele), felállítottuk a sátrat, és kint alvás. Persze mi magyarok voltunk csak elég bátrak, vagy inkább “hülyék” hogy kint aludjunk. Többiek kocsiba, illetve Lisi bevonult a zuhanyzóba, mert neki már elég volt a kint alvás :).
Reggelre már én is bántam :D, mert a fű inkább fehér volt mint zöld, kicsit hideg volt. Jó kis völgybe volt a kemping rész, mindenhol körbenézve jó kis dombocskák. Persze gondolhatjátok, hogy miért nem öltöztek fel hát minden ami nálunk volt felhúztuk, nagykabát, sapka, kesztyű, minden :D. De tanulság megvan, ha sátrazni megyünk télen /elvileg húsvét volt, de mégis tél/ akkor mind1 mi van, sátorba MATRACOT. Pléd meg ilyenek tök jók, de kevés a hideg földön aludni

Nah, hogy hol is aludtunk. Minden van, csak sátrak nincsenek rajtunk kívül.

Újabb szörnyű alvás után ismét útnak eredtünk, Luxembourg fővárosába, Luxembourgba
Persze ahogy mentünk, megálltunk mert találtunk egy szép várost, méghozzá neve is meglepő.
Olvasd le a képről



Jó kis kitérő volt, megérte megállni. Volt egy kilátó, felmentünk, csináltunk pár képet, meg érdekes dolgokat, Peti fel is mászott a tetejére, hogy tényleg jó panoráma képeket csináljon.


Persze volt suvenyír bolt, bementünk, nézelődtünk, ledöbbentem az árakon, kijöttem de voltak szép dolgok, óriás kerti vakond, teknős, meg hasonló kerti, belső díszítési dolgok

Ezután tényleg már Luxembourg volt a cél
Kocsikáztunk, kocsikáztunk, többiek már már nappali alvásba kezdtek, és odaértünk.

Mint ahogy a képen is látni, nappal, 14:48, azért nem volt kellemes idő, az a nappali 8 fok kellemesen hideg volt. /ezek után, mindenki képzelheti mi volt éjjel :D/

Első érdekes megpillantásom:

A bal oldali egyértelmű volt, aztán sárgával? meg utána háromszöggel? ki melyiknél mehet tovább? vagy csak kanyar, csak busz, vagy csak mind2 zöldnél mehet, örök rejtély marad számomra

A csodálatos acél híd, jó magasan, mindenféle felső tartószerkezet nélkül. EarthQuake szempontjából tuti nem egy stabil szerkezet főleg ha hegyomlás van, és a tartópillér alól omlik ki a dolog

Megnéztük azt a térképes malomkövet is :D, csupán 990km volt Pest, ami érdekes, mert Kortrijk-tól kb 1500km van szóval kicsit elkeveredtünk

Végig gyalogoltunk együtt egy szinte főutcának nevezhető valamit, kis sétáló utca volt.

Utána Péter pajti levált, és egyedül folytatta a felderítő utat, azaz hogy internetet keresett, meg Párizsba kemping szállás után kutatott.
Rajtam meg szerencsémre, vagy szerencsétlenségemre 4 lányt kísérni. Sztem akkor ott el lettem nevezve mindennek, hogy csak gyalogoltunk, meg ide oda járkáltunk. Megvolt beszélve egy időpont meg egy találka hely, aztán kész :d gondoltam ha már itt vagyunk, miért ne kéne kicsit szétnézni. Hát a képek mutatják hogy mit sikerült.







Estefele /még világosba/ indultunk Párizsba, azonban GPS-ünk már már szinte döglött volt, akku alig töltve, kerestük a helyi AVIS autó kölcsönzőt, de 2 kör után e találtuk meg, így fogtuk magunkat, és irány volt egy “bor kóstolós” est felé, mert megtudtuk hogy valahol, valamikor az időtájt van, volt.
Persze mikor odaértünk hát sajna nincs de beülhetünk borozni jó pénzért. Hát inkább kihagytuk, és leültünk Luxemburg, Németország folyópartra, és amolyan piknik jelleggel megvacsoráztunk a kis kerti gázpalackkal, ami igen jó szolgálatot tett :D, babkonzerv, friss kenyérrel, majd véletlen folytán kaja negyede földre tálalva, forró fazék kicsúszott, és kiborult így be kellett érnem szendviccsel a végén. Persze sötét volt, semmit se lehetett látni abból hogy hogy jártam

Ezek után, mint mindig, éjjel útnak indultunk Franciaországba, Párizsba. KB 23ó lehetett.
Beültem hátra, hogy pihenjek, Peti jó Schaffeur-ként ülte a sarat. Már autópályán jártunk, mikor sehol senki, csak mi téptünk Párizs felé, nah ott Peti is kidőlt, aztán átvettem én a vezetést, ha nem is sokáig, kb 45 percre. Aztán közös megegyezés után, leálltunk egy kamion parkolóba, és mi is aludni tértünk, 3 körül lehetett. Többiek csak aludtak, nem is tudtak semmiről. Folyt köv.