Az 1948-49-es forradalom és szabadságharc célja az áprilisi törvények védelme, majd Magyarország teljeskörű függetlenségének kivívása volt.

Március 15-én a bécsi forradalom hírére magyar küldöttség indult a pozsonyi országgyűlésről a császári városba, s időközben Pesten is kitört a forradalom.

A pesti radikális ifjúság vér nélkül érvényt szerzett az ún. 12 pontnak.

A Pilvax Kör tagjai, élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk szereznek érvényt a sajtószabadságnak. Alig néhányan indultak el Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához, ahol cenzúra nélkül kinyomtatták az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Petőfi lelkesítő költeményét a Nemzeti Dal-t.

Délután naggyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé, ahol már több tízezer ember jelent meg. Itt a tömeg irányítását Nyáry Pál vette kézbe, aki a pesti városházára vezette a forradalmi sokaságot, majd átadva a Rottenbiller Lipót polgármesternek a petíciót jelentő 12 pontot, új célként a Budai várat jelölte meg. A forradalmárok a várban ülésező helytartótanácstól két ígéretet akartak kicsikarni: egyrészt a cenzúra eltörlését, másrészt passzust a már egy éve a József kaszárnyában raboskodó Táncsics Mihály szabadon engedéséről. Táncsics paraszti sorból származó értelmiségiként 1846 után röpiratokban követelte a jobbágyság felszámolását, így a hatóságok sajtóvétség címén börtönbüntetésre ítélték. Követeléseiknek érvényt szereztek, így vér nélkül győzött a forradalom. Az összegyűlt tömeg követelésére Táncsics Mihályt is szabadon bocsátották.
Táncsicsot lelkes diadalmenet kísérte Pestre.
Este a Nemzeti Színház díszelőadást tartott, miközben 300 pesti joghallgató hajókon indult el Bécsbe, hogy támogassák az ottani forradalmat is.
Március 16-án Bécsbe is eljutott a pesti forradalom híre. Az udvar meghátrált, s kénytelen volt engedni a pozsonyi küldöttség követeléseinek. Hozzájárult március 17-én gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki kinevezéséhez.
Beleegyezett az önálló magyar kormány megalakulásába. Megígérte, hogy a király szentesíti a reformtörvényeket. A gróf Batthyány Lajos vezetésével megalakuló új kormány már nem a királynak, hanem az ország választott képviselőinek, a magyar országgyűlésnek tartozott felelősséggel. Ezért tehát független, és felelős kormány volt.


Még bővebben:

• »1848–49-es forradalom és szabadságharcról a Wikipédiában «
• »A magyarság története«
• »Benézhetsz a történelem klubba is: Mi történt pontosan 1848.03.15-én?«