Könyves Kálmán (1095-1116)

1070 körül született.
"Testalkatára nézve hitvány volt, de ravasz, és tanulékony, borzas, szõrös, félvak, púpos, sánta, és dadogó." (Képes Krónika)
Európa egyik legmûveltebb királya volt.
Kálmán egyik legnagyobb gondja volt öccse, Álmos. Tíz éven át társuralkodóként kellett megtûrnie, hiszen népes támogatói miatt nem lehetett mellõzni. Álmos az ország 1/3-át uralta. Az ellentét fõ oka kettejük közt az volt, hogy Kálmán a pápát, Álmos pedig a császárt támogatta. Kálmán jó viszonyt tartott fenn a pápával, de az egyházi jövedelmeket megnyirbálta, még egyházi birtokokat is vett vissza.
A pénzrontás megakadályozása végett addig soha nem használt, kis értékû aprópénzeket veretett.
1096-ban az elsõ keresztesek átvonultak Magyarországon.
1097-ben Kálmán Horvátországba vezetett hadjáratot. Szövetséget kötött a velencei dogéval.
1098-ban Álmos herceg fellázadt Kálmán ellen, seregeik Várkonynál találkoztak. a fõurak megtagadták a harcot, a testvérek kibékültek.
1099-ben Kálmán a kijevi nagyfejedelemmel szövetségben Przemysl várát ostromolta, a váratlanul rátörõ besenyõk azonban szétverték seregét.
1100-ban Kálmán a tarcali országgyûlésen az ország elõkelõivel felülvizsgálta Szent István törvényeit, és kiadta
I. törvénykönyvét.
1101-ben keresztesek vonultak át Magyarországon különösebb kártétel nélkül.
1102-ben Kálmánt horvát királlyá koronázták.
1105-ben II.(Komnémosz) János bizánci császár a magyar-bizánci szövetségkötés jegyében feségül vette Piroskát, Szent László leányát. Kálmán elfoglalta Dalmáciát.
  1106-ban Kálmán lemondott az invesztitúra jogáról, elfogadta a papi nõtlenség elvét. Elzárkózott azonban attól, hogy a papok a pápának tegyék le a hûségesküt.
1107-ben Álmos ducátusát felszámolta.
1108-ban Kálmán Bizánc és Velence szövetségeseként csapatokat küldött a Dél-Olaszországban terjeszkedõ normannok ellen. Álmos herceg kérésére V. Henrik német király sereggel tört Magyarországra.  A csehek a Vág vidékét pusztították.
1109-ben Nyitra vidékét pusztította a morva herceg.
1111-ben Kálmán megszervezte a tizenkettedik, nyitrai püspökséget.
1112-ben Kálmán feleségül vette Vlagyimir Monomakhosz szuzdali fejedelem leányát, Eufémiát, majd házasságtörésen érte, és hazaküldte. Ott fia született, Borisz, akit Kálmán nem ismert el gyermekének.
( Elsõ felesége, Felicia, és egyik fia meghalt.) Álmost, és 5 éves Béla nevû kisfiát megvakíttatta.
1116-ban Kálmán kiadta a zsidókról szóló, ún. II. törvénykönyvét.
 

1116. február 3-án halt meg, a székesfehérvári bazilikában helyezték örök nyugalomra Szent István mellé.