A bakonyi eocén szénbányászat gondolata már 1911-ben felvetődött. A MÁK Rt. Csetény, Dudar, és Bakonynána környékén hat, a jásdi területen hét furást mélyítetett le, azonban ezek nem váltották be a hozzá fűzött reményeket.

1927-től indult meg az intenzívebb kutatás Faller Jenő majd dr. Vitális István irányításával, de azok sem hozták meg a várt eredményeket, de dr. Schmidt Sándor dorogi bányaigazgató javaslatára a SKB Rt. egy lejtős akna mélyült 1936. január 2-július 30. között a terület földtani megismerésére. Az aknát víz alá eresztették.

1944 elején a szovjet hadsereg észak-magyarországi gyors előretörése miatt a kormányzat szorgalmazta az SKB Rt-ét jelentős állami támogatás mellett a dudari szén kitermelésére.

Elsődleges feladat volt az akna víztelenítése és a szénszállítás megszervezése.

1944 őszén 1800 t szenet termeltek, a háború befejezése után 1946. április 14-én 100 t szenet szállítottak a budapesti kórházakba.

Ezt követően 1948-ban Jenő I. és II. akna, 1949-ben Völgy I., II., III. akna majd a későbbiekben további aknák mélyültek.

1949-ben már 702 fő dolgozott a szénbányáknál, ebből dudari lakos 229 fő volt, a többiek a környék 11 településéről érkeztek, Zircről 85 fő.

A széntermelés 1988-ban 623 kt, 1989-ben 507 kt, 1990-ben 398 kt, 1993-ban 115 kt volt.

A Veszprémi Szénbányák Vállalatot – ahová többszöri átszervezés után a dudari szénbányászat tartozott – 1991. december 28-án jogutód nélkül felszámolták, 1993-ban megalakult a TERRUM DUDARIT Kft. (a dudari szén humintartalma miatt), de a vállalkozás megbukott és 1993. december 28-án megalakult a ma is működő DUSZÉN Kft. ahol 21 fő 2-3 kt/év szenet termel, amit a humintartalom miatt döntően Olaszországba exportálnak. A kft-nél változatlanul sok környékről bejáró dolgozik.