BARANYA
FEJÉR
GYMS
HEVES
KOMÁROM-E.
NÓGRÁD
VESZPRÉM

Szalag felfelé görbítve: ZIRC 

Zirc város a Magas-Bakony központja. A hegy fennsíkján, a Zirci medencében helyezkedik el. Északon a Szesztra (nővérek) hegy, nyugaton a Pintér hegy, dél-nyugaton a Három hegy határolja. A kelet irányú széltől a 20 hektáros Arborétum védi a települést.

A Pintér hegy keleti oldalában bezárt kőfejtőben látható a mintegy 5 méter magas kőzet metszet összetétele.

Zircen 1182-ben III. Béla alapította a francia szerzetesekkel a cisztercita apátságot, ami a XVI. században a törökkórú harcok alatt elpusztult.

1715-ben kezdődött el Zirc újranépesedése, de a II. világháború befejezése után a fejlődéshez döntően hozzájárult a közeli Dudaron kialakult szénbányászat. A Dudar fele vezető úton új korszerű lakótelep épült.

1958. június 22-én a „Bakonyi Hetek”-hez kapcsolódva Zircen vándorgyűlésre került sor ahol dr. Vendel Miklós professzor és dr. Vigh Ferenc kandidátus előadásukban bemutatták mit jelentenek a Bakony ásványkincsei hazánknak.

1961. február 17-én bányászok és erdészek részvételével ankétra került sor a bányafa termelés, átvétel és felhasználás kérdéseiről.

Az Apátság területén a Bakonyi Természettudományi Múzeumot a Bakony természeti értékeinek és kutatására, bemutatására hozták létre. A Veszprém Megyei Múzeumból vált ki és lett önálló 1972-ben. A geológiai gyűjtemény alapjait a Veszprémi Múzeum első igazgatója, Laczkó Dezső (1860-1932) piarista tanár, természetbúvár vetette meg, így a legrégibb darabjai a XIX. század végi gyűjtésből származnak. Szakszerű gyűjtőmunkája eredményeként 1920-ban már 11000 ásvány, kőzet, ősmaradvány szerepelt a gyűjtemény leltárában, melynek döntő része a Bakonyból származott. Laczkó Dezső halála után a gyűjtőmunka megszűnt és csak 1985-ben indult újra amikor is geológus kurátort kapott a gyűjtemény. Innentől kezdve töretlen és jelentős a gyűjtemény gyarapodása. A geológiai gyűjtemény, beleértve az ősmaradványokat is mintegy 30000 darabból áll.
„A természet ékszerei” című állandó kiállítás, jelentős bakonyi anyaggal kiegészítve, a Kárpát medence ásványaiból mutat be egy pompás összeállítást.

A nagy épülettömb belső udvarán alakították ki 1970-ben a Bakonyi Pantheont. Az épület falain emléktáblák őrzik a tájegység legnevezetesebb embereinek az emlékét, így Faller Jenőét is, akinek emléktábláját 1971. november 30-án avatták fel. Ezzel egyidejűleg Dr. Vitális Istvánról utcát neveztek el.

Faller Jenő 1894. szeptember 25-én született Szélaknán, Selmecbánya szomszédságában. Apja Faller Gusztáv bányaorvos, nagyapja a Bányászati Akadémia bányaműveléstani tanszékének professzora volt. Középiskolai tanulmányait Selmecbányán végezte és 1913-ban iratkozott be a Bányászati Akadémiára. Ottani tanulmányait az első világháború miatt 1915-ben meg kellett szakítani és csak 1919-ben fejezhette be. Bányamérnöki oklevelét 1921-ben Sopronban kapta meg.

Bányamérnöki munkásságát Dunántúlon kezdte ahol 1921-1930 között Tatabányán, Dorogon, Nagynémetegyházán, Dudaron és Várpalotán végzett maradandót.

1940-ben a Borsod megyei Bánfalván lett bányaigazgató, ahol ő vezette be az észak-magyarországi szénbányászatban a frontfejtést.

1944-ben a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. (SKB) budapesti központjába helyezték.

A II. világháború befejezése után az SKB műszaki vezetőjeként miniszteri biztos, majd 1946 októberétől a Várpalotán székelő Dunántúli Kerületi Bányaigazgatóság vezetője. Munkásságát ebből az időből a dudari aknák létesítése és a kapcsolódó Zirc-Dudar vasútvonal megépítése fémjelzi.

1950 februárjában intézeti tanárrá, később egyetemi docensé nevezték ki a soproni Műszaki Egyetemi Karok bányaműveléstani tanszékére.

Dr. Vitális István (1871-1947) Szarvason érettségizett, Budapesten 1894-ben végezte el a Pázmány Péter Tudomány Egyetemet. 1904-ben avatták bölcsészdoktorrá. Tanársegéd volt a Műegyetemen, tanár a Trefor utcai gyakorló főgimnáziumban, majd a selmecbányai evangélikus főgimnáziumban. 1903-ban a főiskolán ugyanitt adjunktus lett, 1912-ben rendes főiskolai tanár, 1919-ben rektor, 1920-1922 között prorektor. 1920-ban az MTA levelező-, 1945-ben rendes tagja. Az 1920-as években geológiai vizsgálatokat végzett a Magyar Kőszénbánya Rt. és a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., továbbá az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya Rt. területén és jelentős felfedezések fűződnek nevéhez.


Zirc, Rákóczi tér

 

A Bakonyi Természettudományi Múzeum

 

„A természet ékszerei” című állandó kiállítás