|
 |
||||||||||||||||||||||||||
Veszprém megye
A Közép-Dunántúl szénbányászat a Dunántúli Középhegység területén, D-i illetve az É-i Bakonyban, nagyobb részt Veszprém megyében, egy kisebb része Fejér megyében helyezkedett el. Veszprém város volt a Közép-Dunántúli szénbányászat központja. A szénbányászat három medencében folyt:
A nagy múltú Közép-Dunántúli szénbányászatot (Veszprémi Szénbányák) – akár csak a hazai szénbányászat többi vállalatát is – elérte a fizetésképtelenség és a vállalat sorsát is csődeljárás során kívánta a kormányzat megoldani. Az akkori elképzelés az volt, hogy a felszámolás során a vonatkozó jogszabályok betartása mellett megoldják a felgyülemlett adóságokat, a gazdaságtalanul működő bányák bezárják és a hitelezői követeléseket kiegyenlítik. A Veszprémi Szénbányák felszámolását a bíróság 1991. december 28-án hagyta jóvá. A felszámolási eljárás két évig tartott, ennek során az ajkai és balinkai bánya beintegrálódott az akkori Bakonyi Hőerőmű Rt-be és megalakult később a Bakonyi Erőmű Rt. Több korábban a vállalat által működtetett bánya nem került be az integrációba, az azonnali bezárást kizárólag a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének harcos kiállása mentette meg, azonban sajnos azok (nemcsak a két megyét érintő) bányák már pár éve bezártak. Talán a jövő szempontjából érdekes lehet, hogy – amikor az energiaellátás biztonság nagyon is aktualitássá vált – röviden szóljunk a korábbi várpalotai bányaüzem jogelődjeihez tartozó négy szénmedence (várpalotai, hidasi, herendi, toronyi) közül – ezek közös jellemzője volt, hogy mindegyikük a Dunántúlon helyezkedett el és a szénvagyonuk lágy barnakőszén (lignit) volt – a toronyi medencéről. A jövő energiaimport függőség csökkentésének egyik lehetséges változata erre a lignitbázisra épülő új erőmű. A toronyi medencében már 1919-ben termeltek lignitet, azonban a gazdaságtalan termelés miatt megszűnt.
|
