Influenza |
A kórokozó: Az influenza az Orthomyxovírusok csoportjába tartozó RNS vírus. (Az RNS megjelölés azt jelenti, hogy a vírus genetikai felépítése egyetlen szálból áll, nem úgy mint például egy emberi sejt felépítése ami DNS alapú és így 2 szála van.) Az influenzának több típusát különítjük el, létezik A, B és C típusa. A különböző típusok között az a különbség, hogy az A-típus emberben és állatban is előfordulhat szemben a B- és C-típusokkal amelyek kizárólag az emberben fordulnak elő. Az A típus okoz világjárványokat a B vírus helyi járványokat idéz elő, a C pedig elsősorban gyerekeket betegít meg és csak elszórtan okoz kisebb közösségi járványokat. A vírusnak vannak külső és belső antigénjei (antigénnek nevezzük azokat az anyagokat, amelyek a szervezetbe jutva immunválaszt váltanak ki) , a külső antigéneknek a neve hemagglutin (H) és neuraminidáz (N). Ez a 2 antigén folyamatos változáson megy keresztül, így a vírus is folyton változik, ezért az egyes vírusoknál így adják meg, hogy milyen szubtípusról van szó az influenzán belül, ezt jelölte nem is olyan régen, a H5N1-es jelölés az madárinfluenza esetében. A betegség lappangási ideje 1-3 nap, hirtelen kezdődik magas lázzal hidegrázással, a láz az első 3 napon akár 38-40 Celsius fokos is lehet, ezeken kívül nagyfokú gyengeség, fáradtság, fejfájás, étvágytalanság, végtag - és hátfájdalom, száraz köhögés, hányás, hasmenés is előfordulhat. Csecsemőkben szamárköhögés-szerű tünet is felléphet. A betegség elsősorban az idősekre és a kisgyerekekre veszélyes mivel az immunrendszerük gyengébben működik. A betegségteherről általánosságban Forrás: Országos Epidemiológiai Központ - Epinfo kiadványa 17. évfolyam 38-39. szám
|