Bea & Joe

2010. március 4. csütörtök |  Nyomtatás

Megjöttünk, azaz megérkeztünk Ausztráliába. Pontosabban egy hónapja élvezzük a 30˙C-os nyári meleget, szereztünk lakást -az Albert park sarkán-, autót -a vidék felfedezésére-, rendszeres látogatói vagyunk St Kilda gasztronómiai nevezetességeinek -többek között a süteményeiről híres- és a tenger sincs messzebb mint a bevásárlóház.

Azonban mielött ideértünk 2 hetet töltöttünk Tajvan szigetén, Taipei-ben. Most, - hogy az időrend se legyen teljesen összekeveredve -, ez a bejegyzés az ott látottakról szól. Tajvan igazi meglepetés volt számunkra, a kínai hagyományok keveredése a kapitalista gazdaság -gazdagság- előnyeivel. Ilha Formosa, ahogy az első portugál hajósok elnevezték, azaz Gyönyörű Sziget, lássuk mit láttunk arrafelé.

A képek a következő linkek-en nézhetők meg:

Taipei,  Tajvan fővárosában készült képek

Tajvan templomai képekben

Piac nappal és éjszaka

Hétvégi túra a hegyekbe

Egy-két szót idetennék, hogyan alakult a sziget története. Kezdjük azzal ami a legjobban befolyásolta a jelenlegi országkép kialakulását. A 3.század óta kínaiak lakták Tajvan szigetét, nem csoda hiszen csak 200km-re van Kína partjaitól. Ez tartott a 19.század végéig, amikor is a meggyengült császárság és a Japánnal folytatott háború jó alkalmat adott az önállósodásra. De amikor 1895-ben kikiálltották a Tajvani Köztársaságot ugyanabban az évben a japánok elfoglalták a szigetet és a II.Világháború végéig 50 éven keresztül japán kézben is maradt. Ez az együttélés azonban sok pozitív fejlődést hozott az országnak. A japánok kiépítették a sziget úthálózatát, vasútat és reptereket hoztak létre, illetve gyárakat létesítettek. Ezzel a kezdeti sikerek is elkezdőtek. Japán kapitulációja után a sziget viszakerült Kína uralma alá és a következő években véres “tisztogatás” zajlott a lakosság körében. Később 1949-ben a Kínában zajló polgárháború megbukott és a Kuomintang tagjai Chiang Kai-Shek vezetésével a szigetre menekültek a kommunista rendszer elöl. Megalapították a Kínai Köztársaságot Tajvanon míg ugye a szárazföld Kínai Népköztársaság lett. Chiang Kai-Shek intézkedései és a kemény terror alkalmazása nem váltott ki jó véleményt a lakosok között, ezrével tüntek el emberek az utcákról, akik nem osztották a vezér véleményét. Viszont a gazdaságot ugyanolyan kemény kézben tartotta, ami meghozta az eredményt és nagyon hamar az ázsiai régió kistigrisei közül kiemelkedő iparával és pénzügyi erejével tünt ki. Chiang-nak azonban volt egy ügyes húzása, amikor átmenekültek a szigetre, magukkal hozatta a Világháború alatt végig rejtve tartott császári kincseket. A Tiltott város összes kincse katagolizálva Tajvan bunkereibe került (megmenekülve a kommunista pusztítás elöl), majd 30 évnyi ládában tartott év után a Taipei Nemzeti Palota Múzeum-ba került és a mai napig itt tekinthető meg. Tehát ne menj Kínába évezredes kincseket keresni, ugyanis mind Taipei-ben van. Visszatérve a történetükre, 1971-ben az ország óriási fricskát kapott, az ENSZ kiutasította Tajvan-t a tagok közül és a Kínai Népköztársaságot ismerte el helyette, a mai napig csak 22 ország (Közép és Dél-Amerika országai illetve pár Csendes Óceáni szigetországon kívül Európából egyedül a Vatikán) tart fenn diplomáciai kapcsolatot Tajvan-nal, tehát Magyarország sem ismeri el. Ezek után Chiang terve, hogy valaha visszatér Kínába és megdönti a kommunista rezsimet végleg befuccsolt. 1975-ös halála után lassan enyhült az ország politikai helyzete, mígnem 1987-ben végleg eltünt az erőszak az ország vezetéséből. Kína továbbra is szeretné visszakapni a szigetet, ezt többször is jelezte különböző katonai megmozdulásokkal, eleinte az amerikaiak jelenléte mentette meg a szigetet, de ma már önálló fejlett hadsereget tud fenntartani. A kínai vezetés erősen figyeli a sziget politikai változásait, alkalmat keresve a beavatkozásra. A mai napig nincs közvetlen légi vagy tengeri kapcsolat a két ország között, az átutazók Hong Kong vagy Japán közbeiktatásával kénytelenek repülni.

Ez a két hét felettébb jó benyomást tett ránk az országról, a hétvégi kirándulás a 3000m-es hegyekbe pedig bizonyította a portugál hajósok igazát a névadást illetően.