Bekecsi Görög Katolikus Egyházközség
Legutóbbi hírek
Látogatók
004554
Mai látogatók : 7

Karácsonyi elmélkedés

Szeretett Testvéreim!

Karácsonyra való ünnepi felkészülésünk már november 15-én elkezdődött. Ez egy kegyelmi időszak. Egyházunk böjtre és bűnbánatra hívott el minket. Ha ezeket nem vállaltuk vagy nem vettük komolyan, akkor nem lesz méltó az ünneplésünk. Már az utolsó órában vagyunk, de még most sem késő, csak kezdjük el végre az ünnepre való lelki felkészülést. Ez a böjti időszak nem olyan, mint a húsvéti Nagyböjt, melynek sajátos istentiszteleti rendszere van. Ennek a böjti időszaknak nincsen sok jellegzetessége, legfeljebb annyi, hogy gyakran énekeljük a hajnali istentiszteleten azt az éneket, katavasziát, mely így kezdődik:

           „Krisztus születik, dicsőítsétek!
            Krisztus a mennyből jő, ünnepeljétek!
            Krisztus a földön, büszkélkedjetek!
           Énekeljetek az Úrnak minden föld…”

 

Testvéreim, tegyük fel a kérdést, hogy mi dicsőítjük Krisztust? Mi vajon énekeljük Őt vagy büszkélkedünk Vele? Vagy netalán csupán a földi dolgoknak élünk? Mert ha Karácsonyra csupán úgy készülünk, hogy sütünk-főzünk, takarítunk, várjuk a vendégeket, de például, nem veszünk részt a királyi imaórákon vagy a vecsernyéken, akkor milyen lesz a mi ünneplésünk? Egyházunknak sajátos ünneplési rendszere van, és abban a szerencsés helyzetben lehetünk, hogy fokozatosan készülhetünk fel az ünnep titkának befogadására. Ebben segít minket a királyi imaórák szertartása, majd az előesti virrasztás szertartásai. Aki ezeket imádsággal és hittel végigimádkozza, az érezheti meg a Karácsony lényegét.

Vegyük észre, Testvéreim, hogy Jézus jön a földre, Őt várjuk, a világ örökkévaló Istenét. Mert értünk születik meg a földre, a mi megsegítésünkre, felemelésünkre, megváltásunkra. Ha nem Krisztus életünk középpontja, akkor minden embernél nyomorultabbak vagyunk. Ezért mondja Pál apostol az Ősatyák vasárnapjának apostoli levelében: „Amikor Krisztus, a mi életünk megjelenik, akkor Vele együtt ti is megjelentek a dicsőségben.” (Kol 3,4) Halljátok, Testvéreim? Krisztus a mi életünk, a mi örök életünk, mástól nem várunk üdvösséget. Ha pedig Ő életünk középpontja, akkor mindent meg kell tennünk, hogy érte éljünk, hogy közösségünk legyen Vele. Ez a közösség pedig nem más, mint szentségi élet az Egyházban.

Ezért van az, hogy rendszeres gyónás és áldozás nélkül senki sincsen közösségben Urunkkal, Jézus Krisztussal. Az Egyház tanítása szerint a négy böjti időszakban kötelező minden keresztény hívőnek a gyónás és a Szent Eucharisztiában való részesülés. Azonban ha ezt csupán valami kötelező törvénynek fogjuk fel, mitsem használ nekünk. A gyakori gyónás azért szükséges, mert senki sem bűntelen, ahogyan temetési imádságunk mondja: „nincs ember, aki élne és ne vétkeznék”. Továbbá, a szent atyák tanítása szerint a gyónás nem csak a bűnök bocsánata, hanem megadja a Szent Lélek kegyelmét, mely segít minket, hogy tartózkodjunk a bűnöktől. Vagyis lelki megerősítés és gyógyulás szentsége is a gyónás. Végezetül, de a legfontosabb szempont az, hogy a gyónás a legbiztosabb út ahhoz, hogy méltóan részesülhessünk Krisztus szent titkaiban. Az Eucharisztiától pedig hosszabb időre nem szabad távol maradni, mert az már a lelki halál állapotának a kezdete. A gyónás az Egyház tanítása szerint „második keresztség”, mely nem csak a bűnöktől szabadít meg, hanem meg is újít és újjászül minket az Isten Országában való életre.

Isten minden embert meghív a Vele való közösségre. Erre tanít minket a nagy vacsoráról szóló evangéliumi történet. Ám nem mindenki fogadja el az Isten tervét. Az Ősatyák vasárnapjának evangéliuma arról tanított minket, hogy bár Isten mindenkit meghív Országába, de nem erőlteti azt. Sokan visszautasítják azt, mert kifogásokat keresnek. „Földet vettem…öt iga ökröt vettem…most nősültem…kérlek, ments ki engem….” Ide tartoznak a mai világ keresztényei is, akik azt mondják: „Én hiszek Istenben, de miért járjak templomba?” vagy pedig: „Elmegyek a templomba, de miért gyónjak, vagy áldozzak, nincs időm és energiám felkészülni rá?” Mások szerint pedig a túlzott vallásosság nem vezet sehová, mert az bigottság. És itt nem is beszéltem azokról, akik nem is hisznek Istenben. És folytathatnánk a sort.

Akik így gondolkodnak, azok elfelejtik azt, hogy nincs több út, csak kettő: az életé és a halálé, s a kettő között igen nagy a különbség – amint a Didaché írja a II. században. Nincs köztes út. Aki teljes erejével, teljes szívével és értelmével nem törekszik Istent megismerni, az nem az élet útját járja, az nem Krisztus útját járja, hanem a kárhozat útját. Hiszen a keleti atyák tanítása szerint a mi földi életünk célja nem más, mint egyesülni Istennel az Ő kegyelme által. Tehát nem az erényes élet, a jó cselekedetek, az imádság életünk célja, hanem a megistenülés.

Ennek feltétele, hogy Krisztus álljon életünk középpontjában. Isten most értünk küldi Fiát az emberek közé. Isten emberré lesz, hogy mi emberek istenné lehessünk – mondta Nagy Szent Atanáz egyházatya. Meg akarjuk érteni ezen titok nagyságát? Testvéreim, halljátok, hogy mit mond az egyházatya? Isten arra hívott el bennünket, hogy istenné válhassunk, persze csak amennyire ez nekünk, embereknek lehetséges. Ilyen nagy az ember hivatása. Sok keresztény testvérünk, szomorú, de nem is tudja, hogy milyen nagy dologra hívta meg őt a Mindenható Isten. El kell döntenünk magunkban, hogy részt akarunk-e venni Isten menyegzői vacsoráján, ahol csak az vehet részt, aki befogadja Krisztust a szívébe.

Erre tanítanak az ősatyák minket, akik Jézusról beszélnek, Őrá, a Megváltóra irányítják figyelmünket. Karácsony előtt az Egyház két vasárnapot is szentel azoknak a szenteknek, akik Jézus test szerinti ősei voltak, vagy lelki ősei voltak, vagyis Őróla jövendöltek, őt hirdették, aki majd eljön, hogy megszabadítsa a világot a bűntől és üdvözítse azt. Ők ma azt hirdetik nekünk, hogy: Krisztus születik, dicsőítsétek! Ne várjunk mástól megváltást, szabadítást vagy gyógyulást, csak Jézustól.

„Krisztus születik, dicsőítsétek!…”

Ne késlekedjünk tehát, hanem emeljük föl tekintetünket a betlehemi jászol és barlang felé. Ha eddig késlekedtünk, most ne késlekedjünk, mert értünk születik az örökkévaló Isten. Őt dicsőítik ma az ősatyák és a próféták, akik büszkélkednek, hogy az ő családjukból születik a Megváltó. Dicsekedjünk hát Vele mi is, menjünk és fogadjuk hittel és alázattal azt, akit Isten ajándékoz nekünk és üdvösségünkre! Ámen.

Istenszülő oltalma ünnepére

Istenszülő oltalma ünnepére
(október 1.)

Vétkeink sokasága miatt nincs bátorságunk az Úr elé járulni. De te, Istenszülő Szűz, imádd érettünk a te Szent Fiadat, mert sokat tehet az anyának könyörgése Urunknak megkérlelésére. Ne vesd meg a bűnösök kérelmét, ó tisztaságos Szűz, mert irgalmas ő és üdvözíthet minket, ki érettünk önként szenvedett. (6. imaóra imája)

A szláv hagyományú egyházak – melyek közé a mi egyházunk is tartozik – egyik legszebb ünnepe: a legszentebb Istenszülő oltalma, mely Bekecsen templomunk oltárünnepe (búcsúja) is egyben. E fentebb idézett szép ima a 6. imaórából segít megérteni számunkra, hogy miért ragaszkodunk annyira a legszentebb Istenszülőhöz, akit édesanyánkként szeretünk és tisztelünk.

Vétkeink sokasága miatt nincs bátorságunk az Úr elé járulni. Alapvető emberi tapasztalatunk, hogy a bűn jelen van életünkben és hatalmas súllyal nehezedik ránk. Aki nincs tudatában saját bűnösségének, az nem ismeri saját magát, és nem is léphet rá a bűnbánat, a bűntől való szabadulás útjára. A lelki atyák tanítása szerint mérhetetlenül jobb, ha életünket rossznak tartjuk, mint jónak, mert akkor alázatra tehetünk szert, az pedig a bűnbánat feltétele. Ha énünket jónak tartjuk, akkor máris a legnagyobb bűn, a gőg, önteltség lesz úrrá rajtunk, ami a Sátán elsőszülöttje. Ámde éppen az igazi bűnbánat idején érezzük át azt, hogy mi, bűnösök, nem járulhatunk a végtelenül jó és tiszta Isten elé. De te, Istenszülő Szűz, imádd érettünk a te Szent Fiadat… Az ima azt a tapasztalatunkat erősíti meg, hogy ha bűneink nagy súlya miatt nem is merünk mindig egyenesen Isten felé fordulni, de az édesanyja irányába nagyobb a bátorságunk. Az Istenszülő Mária ugyanis – bár földi életében végig megőrizte bűntelenségét – ismeri a vétkes emberiséget, és sokat bánkódik miattunk, nagy anyai együttérzése van a keresztény bűnbánók iránt.

Ezért őt kérleljük, hogy imádkozzon értünk isteni Fiánál.

…mert sokat tehet az anyának könyörgése Urunknak megkérlelésére. Az Egyház hite szerint a mennyei dicsőségben Isten előtt Máriának van a legnagyobb szava. Nemcsak a bűntelen és erényes élete miatt, nemcsak azért, mert egész életében Isten akarata volt számára a követendő út. Hanem éppen azért mert Ő az örökkévaló Isten egyszülött Fiának az édesanyja. Az anya kérését pedig melyik gyermek utasíthatja vissza?

Hiszen Mária nélkül – hitünk szerint – Isten nem jöhetett volna el a földre értünk emberekért, és a mi üdvösségünkért. A megtestesüléshez ugyanis az Atya szándéka, a Fiú engedelmessége és a Szent Lélek leszállása mellett szükséges volt a názáreti Szűz leány engedelmessége is – tanították a görög szent atyák. „Íme az Úr szolgálója: történjék velem a te beszéded szerint.” (Lk 1,38) Mária teljesen önként vállalta, hogy Isten Anyja legyen, így lett ő az új Éva, aki már nem bűnbe viszi az emberiséget, hanem általa éppen a bűntől és a haláltól szabadít meg bennünket a mi Krisztus Istenünk. Mária tehát állandóan közbenjár értünk, ráadásul sokat is tehet értünk.
Ne vesd meg a bűnösök kérelmét, ó tisztaságos Szűz… Ne szűnjön meg a keresztény hívek szeretete és imádsága Istenszülő Szűz Anya iránt. A bekecsi görög katolikus templom fölszentelésekor a templomalapítók Mária oltalmába ajánlották templomukat, egyházközségüket, a község hívő keresztény családjait. Ki tudná felsorolni, hogy Istenszülő csak Bekecsen hány családot óvott meg bajoktól, veszélyektől, hány beteg gyógyult meg, aki hozzá imádkozott, hány haldoklónak könnyítette meg az e világból való eltávozását, hány bűnös, rossz útra tévedt embert vezetett vissza az üdvösség útjára? Csak ne szűnjön meg a bizalmunk őbenne és ne hagyjuk el kérlelni őt, aki az üdvösség útját mindig megmutatja nekünk és segít, hogy arról le ne tévedjünk. Ámen.

Szabó Roland paróchus

Képek

Kirándulás Hegyközbe

2016. június utolsó szombatján egyházközségi kirándulásra indultunk a Hegyközbe autóbusszal. Két család autóval csatlakozott a zarándoklathoz. Indulás előtt a bekecsi templomunkban imádkoztuk az útrakelők megáldását. Először a gyönyörűen megújított rudabányácskai görög katolikus templomot kerestük fel, melyet egy helyi kispap mutatott be nekünk. Következő úti célunk Mikóháza volt, amelynek temploma régi ikonosztáziont rejt. A templomot és az egyházközséget Emil atya mutatta be, sőt még meg is vendégelte zarándokcsapatunkat pogácsával, ásványvízzel. Tovább haladva Pálházán pihentünk meg, ahol László atya beszélt az Úr színeváltozása templomról és az egyházközség életéről, majd tanítást mondott a jelenlévőknek, kiemelve az ószövetségi igazak és a héten ünnepelt Keresztelő János példáit. Buzdított arra mindenkit, hogy az Urat semmiféle nehézségek, bajok, betegségek közepette sem szabad elhagyni, ahogy a Biblia szentjei is hűségesek voltak mindvégig és kitartottak a hitben.
Ezután felszálltunk a Pálházáról induló erdei kisvasútra, amelyen együtt utaztunk a szirmabesenyői egyházközség kiránduló tagjaival, és kivonatoztunk Kőkapura, a festői szépségű kirándulóhelyre, ahol az étteremben a finom ebéd, egy testvérünk felajánlásából pedig üdítő, kávé várta a közösség tagjait. Ebéd után a hegyen épült vadászkastély megtekintése, beszélgetés, sport, játék következett. A délutáni órákban pedig hazafelé menet felkerestük a füzérradványi kastély ősparkját, amelynek természetes szépsége mindenkit magával ragadott. Köszönet az Úrnak a szép napért, az együttlétért, a testi-lelki élményekért! Köszönet az egyházmegyénknek a támogatásért és mindazoknak, akik részt vettek zarándoklatunkon!

Szabó Roland paróchus

Zarándoklat képek

A képeket itt megtekintheti.

Bekecsi örömhír legújabb száma

Megjelent a bekecsi örömhír legújabb száma. Ide kattintva letölthető.

Bekecsi örömhír legújabb száma

Megjelent a bekecsi örömhír legújabb száma. Ide kattintva letölthető.

Gyermekek részesülése a szent gyónásban és Eucharisztiában

Miután először részesültek a bűnbocsánat szentségében, a bekecsi templomunkban öt gyermekünk részesült első alkalommal Krisztus szent testében és vérében. Június 12-én (vasárnap) tartott Szent Liturgián Géczi Lili, Kelecseny Róbert, Tóth Máté, Fehér Tamás és Sarudi Kristóf részesültek a Szent Eucharisztiában. A paróchus buzdította őket, hogy egész életükben ragaszkodjanak az örök élet ételéhez és italához, mert ez egyesít Istennel és az Ő Országával. Krisztus teste és vére az Egyház életének középpontja és forrása, egyben egész földi küzdelmünknek célját adja meg nekünk: a megistenülést, az Istennel való egyesülést. A Liturgia agapéval zárult a templomkertben.

2016. május-június 095

2016. május-június 119

2016. május-június 123

2016. május-június 135

2016. május-június 140

2016. május-június 141

2016. május-június 142

2016. május-június 143

2016. május-június 144

2016. május-június 145

2016. május-június 173

2016. május-június 187

Főpapi Szent Liturgia

Június 5-én (vasárnap) főpapi Szent Liturgia volt a bekecsi templomban. Az utrenye szolgálatát követően Atanáz püspök atya vezette az Isteni Liturgiát, vele együtt szolgált Kiss László atya Miskolcról, a templom papja és Nagy Tamás diakónus Sárospatakról. A templom szépen megtelt egyházközségünk híveivel. A Liturgia előtt a szent gyónásra és áldozásra készülő gyerekek és szüleik kaptak áldást, és erősítették meg keresztségi ígéreteiket és mondták el a Nicea-konstantinápolyi hitvallást. Az Evangélium olvasása közben a testületi tagok tartották kezükben a gyertyát. Sokan járultak Krisztus szent testéhez és életadó véréhez. A Liturgia végén lehetőség volt beszélgetni püspökünkkel. Majd a paróchiára való átvonulás után egy szerény ebédet követően a testület tagjaival közös megbeszélést folytatott Atanáz püspök atya.

DSCN8978

DSCN8981

DSCN8976

DSCN8973

DSCN8967

DSCN8961

DSCN8958

DSCN8948

DSCN8904

DSCN8889

Pünkösd ünnepe egyházközségünkben

Pünkösd, a Szent Lélek leszállásának az ünnepe az Egyházban, egyben a Szent Háromság ünnepe. A Lélek azért küldetett el a világba Krisztustól, hogy újjáteremtsen és Krisztussal egyesítsen minden embert és teremtményt a földön. Senki sem közeledhet Istenhez, senki sem egyesülhet Istennel, csakis a Szent Lélek által. Pünkösd megünneplése az előesti virrasztó istentiszteletből, a Pünkösd-vasárnapi ünnepi Szent Liturgiából és a délutáni térdhajtási vecsernyéből állt. Pünkösd hétfőn pedig a Szent Liturgiát körmenettel fejeztük be. Az ünnep napjaiban a templomunk az igazi életet jelző zöld ágakkal és lombokkal van feldíszítve.

Szabó Roland paróchus

2016. május-június 055

2016. május-június 059

2016. május-június 041

2016. május-június 065

2016. május-június 071

Bekecsi örömhír

Megjelent a bekecsi örömhír legújabb száma. Ide kattintva letölthető.

2017. október
H K S C P S V
« aug    
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031