AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

 

 

A.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

A Boronkai Hagyományőrző és Íjász Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (Ptk. 57.-65. §-a), valamint A sportról szóló 2004. évi I. tv., Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II.tv.( Etv.), továbbá A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. rendelkezései szerint, az egyesülési jog alapján magánszemélyek hozzák létre az alábbiak szerint:

1. Az Egyesület önkéntesen létrehozott, párt- és politikamentes, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Az Egyesület az Alapszabályban meghatározott célra alakul, e cél elérése érdekében szervezi tagjainak tevékenységét.

2. Az Egyesület sajátos társadalmi szervezet, amelyre a Sporttörvény, Az egyesülési jogról szóló valamint A közhasznú szervezetekről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

3. Az Egyesület demokratikus és önkormányzati elvek szerint tevékenykedik.

4. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet, az Alapszabályában meghatározott közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve, kiegészítő tevékenységként végez. A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.

5. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az Egyesület semmilyen pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állíthat.

6. Az Egyesület önálló jogi személy, amely a bíróság általi nyilvántartásba vétellel jön létre.

 

B. 

AZ EGYESÜLET ADATAI

 

1. A szervezet neve: Boronkai Hagyományőrző és Íjász Egyesület

rövidített neve: Boronkai Íjász Egyesület

2. Székhelye: 8700 Marcali, Alkotmány u. 22/A

3. Levelezési címe: 8700 Marcali, Alkotmány u. 22/A

4. Alapításának éve: 2008. 

 

C. 

AZ EGYESÜLET CÉLJA

 

1. Az Egyesület célként tűzte ki az Egyesület tagjainak, pártoló tagjainak, illetve a társadalom szélesebb rétegeinek tömegsport – a hagyományőrzés és a szabadidő sportolással, mozgással kapcsolatos tevékenységének előmozdítását és ezen cél érdekében szervezi tagjai tevékenységét.

2. Az egyesület a fent megjelölt cél elérése érdekében íjász csapatot alakít, melynek elnevezése: Boronkai Hagyományőrző és Íjász SE. Elsődlegesen használt színe: zöld.

3. Az egyesület sport és egyéb rendezvények szervezésével törekszik előmozdítani tagjainak és a társadalom szélesebb rétegeinek aktív pihenéssel, sportolással elérhető kikapcsolódását, pihenését.

 

D. 

AZ EGYESÜLET FELADATA, TEVÉKENYSÉGE

 

1. Az Egyesület minden szolgáltatást igénybe vevőnek, oktatáson résztvevőnek segítséget nyújt a sportoláshoz szükséges eszközök beszerzéséhez: segítséget nyújt sporteszközök vásárlásához, illetve bérleti jogviszony keretében biztosítja azokat az egyesületi szolgáltatás igénybevételének tartamára. Tagjai részére ingyenesen, hosszabb időtartamra is biztosít sporteszközöket.

2. Az Egyesület törekszik a sportoláshoz megfelelő helyet biztosítani. (bérleti jogviszony keretében vagy egyéb módon).

3. Az Egyesület megszervezi a íjászat sport oktatását minden korosztálynak. Tekintettel a sport jellegére, az oktatást elsősorban egyéni foglalkozás keretében biztosítja.

Az Egyesület tevékenységei a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 26.§ c) pontja 4. és 14. pontjaiban rögzített cél szerinti, a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló, közhasznú tevékenységek.

A közhasznú tevékenységek: nevelés és oktatás, képességfejlesztés, sport (a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével.)

Ezen tevékenységek keretében nyújtott szolgáltatást – ingyen vagy térítési díj ellenében – bárki igénybe veheti.

Az Egyesület fent rögzített szolgáltatásai igénybevételének módja nyilvános. A nyilvánosságot az Egyesület oly módon biztosítja, hogy a székhelyén a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos információkat bárki számára hozzáférhető módon közzéteszi (kifüggeszti). Az Egyesület bármely elnökségi tagjától bárki kérhet ezzel kapcsolatban a közzétételt meghaladó információt, ezzel kapcsolatos kérdésekre az Egyesület bármely elnökségi tagja köteles válaszolni.

 

E.

TAGSÁGI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE

 

1. Az Egyesületbe való belépés és kilépés önkéntes. Az Egyesület tagja kizárólag természetes személy lehet. Jogi személy csak pártoló, vagy tiszteletbeli tagként vehet részt az Egyesület tevékenységében.

2. A belépési szándékot az Elnökséghez beadott írásos tagfelvételi kérelem formájában kell jelezni. A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy az Alapszabályban foglaltakat kötelezőnek elismeri és a belépés évében esedékes tagdíjat a felvételtől számított 30 naptári napon belül befizeti.

3. A tagság alapfeltétele, hogy a tag azonosuljon az Egyesület céljaival és feladataival, tudása és képességei szerint tevékenyen részt vegyen azok megvalósításában.

4. A soron következő határozatképes elnökségi ülésen, de legfeljebb 60 napon belül köteles az Elnökség a tagfelvétel ügyében egyszerű szótöbbséggel dönteni.

5. A kérelemről döntő határozatot a kérelmező felé közölni kell. A tagság a felvételről szóló határozat meghozatalának napjára visszaható hatállyal a határozat új tag részére történt közlésének napján keletkezik.

6. Elutasító döntése esetén, annak okairól írásban kell tájékoztatni a kérelmezőt. A tagfelvételi kérelem akkor utasítható el, ha a tagfelvételi kérelmet benyújtó az Egyesületre vonatkozó szabályokat magára nézve kötelezőnek nem fogadja el, vagy ha büntetőeljárás hatálya alatt áll, illetve ha büntetett előéletű, az ezzel járó hátrányok alól való mentesülés időpontjáig.

7. A tagfelvételi kérelmet benyújtó a tagfelvételi kérelmet elutasító döntés ellen 30 napon belül jogosult a Közgyűléshez fordulni oly módon, hogy ezen időtartamon belül írásban kezdeményezi az Elnökségnél Közgyűlés összehívását. Az Elnök legkésőbb a kezdeményezéstől számított 90 napon belüli időpontra köteles a tagfelvételről való döntés érdekében a Közgyűlést összehívni, vagy az esedékes Közgyűlés napirendjébe ezt a kérdést felvenni. A Közgyűlés az Elnökség döntését megváltoztathatja, illetőleg azt hatályában fenntarthatja.

8. A tagfelvételi kérelmet benyújtó által a kérelmet elutasító ok megszűnése esetén újbóli kérelem benyújtására nyílik lehetőség a tagfelvételt elbírálni jogosult Elnökséghez.

9. Tiszteletbeli és pártoló taggá választható az a belföldi és külföldi állampolgárságú személy, vagy jogi személy, aki szakmai tevékenységével, vagy az egyesület kapcsolatainak ápolásában jelentős érdemeket szerzett.

A tiszteletbeli és pártoló tagságról – az elnökség javaslata alapján – a Közgyűlés dönt.

 

F.

A TAGSÁGI VISZONY MEGSZŰNÉSE, MEGSZÜNTETÉSE

 

A tagsági jogviszony a következő esetekben szűnik meg:

1. A tagsági jogviszonyról való önkéntes lemondás. / kilépés /

1.1. A tagsági jogviszonyról való önkéntes lemondást írásban kell benyújtani az Egyesület Elnökségéhez.

1.2. Az Elnökség köteles megtárgyalni, hogy a tagsági jogviszony megszűnését követően marad-e olyan kötelezettség, amelynek teljesítése a tag kötelezettsége lenne.

1.3. Amennyiben a tagot kifejezetten őt érintő kötelezettség nem terheli, a tagsági jogviszony megszüntetésének bejelentését az Elnökség tudomásul veszi, a tagot a tagnyilvántartásból törli. A tagsági jogviszony az erről szóló határozat közlésekor, a határozat hozatala időpontjára visszaható hatállyal szűnik meg.

1.4. A tagsági jogviszonnyal kapcsolatos, kifejezetten a kilépő tagot terhelő kötelezettségek fennállása esetén a tagsági jogviszony megszüntetésével egyidejűleg az Elnökség intézkedik a tag kötelezettségeinek érvényesítéséről: felszólítja a tagot a teljesítésre vagy arra – közvetlenül vagy a Közgyűlés útján – más tagot jelöl ki.

2. A kizárás esetei és a kizárási eljárás rendje:

2.1. Kizárás történhet, a valamelyik tag megsérti az alapszabályt, illetve tevékenysége sérti az egyesület vagy a tagság jogát.

2.2. A kizárási eljárást bármely tag jogosult kezdeményezni az alapjául szolgáló ok tudomásszerzését követő30 napon belül az elnökségnél.

2.3. A kizárási eljárás során az elnökség jár el első fokon, a közgyűlés másodfokon.

2.4. A kizárás tárgyában tartott elnökségi ülésről az érintettet tértivevényes levélben vagy írásban, az átvételt igazolható módon kell értesíteni úgy, hogy az érintett legalább az ülést megelőző 8 nappal korábban kézhez vegye.

2.5. A kizárás tárgyában tartott elnökségi ülés az érintett távollétében megtartható, ha az érintett értesítése szabályszerű volt, és az érintett előzetesen írásban alapos okkal távolmaradását nem mentette ki, vagyírásban kérte az eljárás távollétében történő megtartását.

3. A tag halála esetén.

4. Az Egyesület megszűnése esetén 

 

G.

A TAGOK JOGAI

 

1. Az Egyesület céljainak elérése érdekében a tagok javaslatokat tehetnek a működés módjára, konkrét lépéseket indítványozhat. A tagok javaslatait a Közgyűlés köteles megvitatni és arról döntést hozni 

2. A tagok kedvezményesen vehetik igénybe az Egyesület valamennyi szolgáltatását.

3. A feltételek megléte esetén és az azt kizáró ok hiányában az Elnökség vagy a Felügyelő Bizottság tagjaivá választhatók, illetőleg választhatnak.

4. Bármely tag kezdeményezheti valamely tag kizárását. Három tag kezdeményezése esetén a Közgyűlés erről határozatot hoz.

5. Személyesen részt vehetnek a Közgyűlésen, a Közgyűlési határozatok meghozatalában. Javasolhatják napirendi pont felvételét a Közgyűlésre. Kezdeményezhetik rendkívüli Közgyűlés összehívását, annak napirendjére vonatkozó javaslat tételével egyidejűleg.

6. Az Egyesület valamely szervének jogszabálysértő vagy ezen Alapszabállyal ellentétes határozatát a tudomására jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt bármely tag megtámadhatja, és kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg annak jogszabálysértő voltát, illetve azt, hogy a határozat ellentétes az Egyesület Alapszabályával. Ha a bíróság határozatával megállapítja, hogy az Egyesület szervének határozata jogszabálysértő vagy ellentétes az Alapszabállyal, a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles azt a határozatot hozó szerv megváltoztatni vagy hatályon kívül helyezni.

7. A pártoló és tiszteltbeli tagok személyesen részt vehetnek a Közgyűlésen. Véleményezési, észrevételezési joguk van a napirendi pontokkal kapcsolatban.

 

H 

A TAGOK KÖTELEZETTSÉGEI

 

1. Az Egyesület működésében történő személyes közreműködés a Közgyűlés és az Elnökség döntéseinek megfelelően.

2. A Egyesület vagyonának megóvása, érdekeinek védelme.

3. Tagsági díj fizetése.

4. A Közgyűlés által rábízott feladatok elvégzése.

 

I.

A TAGOK ANYAGI FELELŐSSÉGE

 

A tagok az Egyesület tartozásaiért csak a befizetett tagsági díj összegéig felelnek.

A sporttevékenység folytatása céljából részükre átadott sporteszközökben, sportfelszerelésekben bekövetkezett károkért felelősséggel tartoznak a Polgári Törvénykönyv kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai szerint.

 

J. 

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

 

Az Egyesület szervei:

1. Közgyűlés

2. Elnökség

3. Felügyelő Bizottsá 

1. AZ EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSE 

Az Egyesület legfőbb szerve a tagok összességéből álló Közgyűlés.

1.1. A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal, az Egyesület elnöke a napirend közlésével hívja össze. A napirendet a tagok részére a Közgyűlés kitűzött időpontja előtt legalább 15 nappal kiküldött meghívóban, bárki más részére pedig a székhelyen, a Közgyűlés előtt legalább 15 napra történő kifüggesztés útján kell közölni.

A napirend kiegészítését bármely tag kérheti, akár a meghívó kézhezvételét követően írásban, akár a Közgyűlésen személyesen. Az írásban javasolt napirendi pontokról a tagokat írásban értesíteni kell, ha ez a javaslat beérkezésétől a Közgyűlés időpontjáig hátralévő időben megtehető. A tag által javasolt napirendi pontot a Közgyűlés köteles megvitatni, és ha szükséges, arról döntést hozni. Döntés azonban csak akkor hozható, ha a napirendi pont közlése a Közgyűlést megelőző legalább 5 nappal megtörtént, vagy a Közgyűlésen minden tag jelen van. Ez a döntési korlát a megismételt Közgyűlés esetén is érvényes.

1.2. A Közgyűlést a megjelent tagok létszámától függetlenül meg lehet tartani. A Közgyűlés azonban csak akkor határozatképes, ha a tagok 50 %-a plusz egy fő jelen van.

1.3. A Közgyűlésen minden tag egy szavazattal rendelkezik. A Közgyűlés határozatait a jelenlévő tagok több mint felének szavazatával hozza, amennyiben jelen Alapszabály vagy jogszabály másként nem rendelkezik.

1.4. Amennyiben a Közgyűlés nem határozatképes, és határozat hozatala szükséges, a Közgyűlést el kell halasztani és 15 napon belül a napirend közlésével ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott Közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes az eredetileg meghirdetett napirendi pontokban, valamint az elhalasztott Közgyűlésen megjelent tag javaslata alapján felvett és a megismételt Közgyűlésre szóló meghívóban is közölt napirendi pontokban.

1.5. A Közgyűlés döntéseit nyílt szavazással, kézfeltétellel hozza meg. A jelenlévő tagok több mint felének szavazatával titkos szavazás is elrendelhető. Titkos szavazásra bármely tag tehet javaslatot, e javaslatról kötelező szavazni

A szavazás eredményét – a javaslat mellett, ellene szavazók és a tartózkodók számát – a Közgyűlésről készült jegyzőkönyvben pontosan rögzíteni kell.

1.6. A Közgyűlés a döntéshozatalban való segítségül külső személyek, tanácsadók, szakértők igénybevételére jogosult. Ilyen személyek részére az Egyesület elnöke a Közgyűlés összehívásakor napirendet is tartalmazó meghívót küld, és abban megjelöli, hogy a Közgyűlés mely kérdésben számít a segítségére.

Ezek a személyek a Közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt.

1.7. A Közgyűlés levezető elnöke az Egyesület elnöke.

Az alakuló Közgyűlés levezető elnöke az Alakuló Közgyűlésen a tagok többsége által megválasztott tag.

1.8. A Közgyűlés és a rendkívüli Közgyűlés összehívása, a napirendi pontok és a tárgyalandó napirendi pontokhoz szükséges anyagok összeállítása, tanácsadó személyek meghívása az Elnök vezetésével az Elnökség feladata.

1.9. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni amelyet hitelesítés céljából az Elnök, valamint két jelenlévő – a jelenlévők többsége által erre kijelölt - tag mint jegyzőkönyv-hitelesítők, továbbá a többség által jegyzőkönyvvezetőnek kijelölt tag írják alá.

1.10. A Közgyűlés döntéseiről az elnök olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből a döntések tartalma, meghozatalának időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható.

1.11. A Közgyűlés dönt az Egyesület céljának megvalósulásához szükséges feladatokról (a feladat kijelölése, végrehajtás módjának meghatározása, végrehajtásra tag kijelölése stb.), elfogadja, jóváhagyja az Egyesület költségvetését.

A Közgyűlés évente beszámoltatja Elnökségét tevékenységéről, a Közgyűlés döntéseinek végrehajtásáról.

1.12. A Közgyűlések nyilvánosak, azokon bárki jelen lehet, az arról készült jegyzőkönyvet, a Közgyűlésen hozott határozatokat a 14.§-ban foglaltak szerint megtekintheti.

1.13. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b) pont), élettársa a határozat alapján

a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

1.14. A közgyűlés kizárólagos jogköre

1.14.1. Az Alapszabály megállapítása és módosítása, amelyhez az összes tag több mint kétharmadának szavazata szükséges.

1.14.2. Az Elnökség és az ellenőrzés érdekében létrehozandó Felügyelő Bizottság tagjainak, közöttük az Egyesület és a Felügyelő Bizottság elnökének, az Egyesület elnökhelyettesének megválasztása. A választás az elnökségi tagok esetében ötévente, a felügyelő bizottsági tagok esetén három évente nyílt szavazással történik. A megválasztáshoz az összes tag több mint 50%-ának szavazata szükséges.

1.14.3. A Felügyelő Bizottság elnökének és az Egyesület elnökének beszámoltatása évente a Felügyelő Bizottság és az Elnökség munkájáról. Ha a Közgyűlés a beszámolót nem fogadja el, kötelező azonnal bizalmi szavazást tartani. A Közgyűlés ez estben a Felügyelő Bizottság illetve az Elnökség, mint testület felé fennálló bizalom kérdésében szavaz. Ha a szavazás pozitív eredménnyel zárul, a testület változatlan formában tovább működhet, ellenkező esetben a Közgyűlés új Felügyelő Bizottságot illetve Elnökséget választ. Régi tag is újraválasztható, de a testület valamennyi tagja nem maradhat ugyanaz a személy. Amennyiben a beszámolót a Közgyűlés két egymást követő évben nem fogadja el, a fent leírtak szerint új testületet kell választani.

1.14.4. Döntés tag kizárásáról.

1.14.5. Az Elnökségi tagok fegyelmi felelősségének megállapítása, jogkövetkezmény alkalmazása.

Az Elnökségi tagok felelősségének megállapítására irányuló eljárást bármely tag indítványára a Közgyűlés rendeli el a tagok több mint 50%-ának szavazatával. A Közgyűlés ekkor háromtagú fegyelmi bizottságot választ tagjai közül, akik lefolytatják a vizsgálati eljárást. Ennek során bármely tagot meghallgathatják, az Egyesület iratait megtekinthetik. A vizsgálati eljárás lefolytatását követően a fegyelmi bizottság a Közgyűlésnek beszámol a vizsgálat eredményéről.

1.14.6. A Közgyűlés a vizsgálat eredményétől, a megállapított fegyelmi vétség súlyától függően az összes tag több mint 50%-ának szavazatával az Elnökségi tagot

- figyelmeztetésben részesíti

- visszahívja – és egyben új tagot választ

- felmenti a fegyelmi vétség vádja alól.

Fegyelmi vétségnek minősül az elnökségi tag olyan magatartása, intézkedése, amely az Alapszabályba, vagy törvénybe ütközik.

Visszahívásának van helye abban az esetben is, ha az Elnökségi tag tekintetében olyan körülmény áll be, amely miatt vezetői tisztséget törvény szerint nem tölthet be, és tisztségéről nem mondott le. A visszahívásról ez esetben is a Közgyűlés dönt az összes tag több, mint 50%-ának szavazatával.

1.14.7. Az Egyesület gazdálkodását meghatározó költségvetés, a számviteli törvény szerinti beszámoló valamint a közhasznúsági jelentés elfogadása az összes tag több mint 50%-ának szavazatával.

A meghívóhoz mellékelni kell a költségvetés tervezetét, a beszámolót illetve a közhasznúsági jelentést, valamint a Felügyelő Bizottság fenti okiratokról készített véleményét, hogy a tagok azt tanulmányozhassák.

A költségvetés tervezetéről részletekben kell szavazni.

A költségvetéshez módosításokat javasolhat a Közgyűlés. Minden módosító javaslatról külön kell szavazni. Ha a Közgyűlés a költségvetést nem fogadja el, azt a módosító javaslatokkal együtt visszaküldi az Elnökségnek, aki új javaslatot terjeszt elő. Az új javaslat elkészítése során figyelembe veszi a Közgyűlés módosító javaslatait, azok elvetése esetén azt részletesen meg kell indokolni. Az elkészített újabb tervezetet szintén véleményezteti a Felügyelő Bizottsággal, és a véleménnyel együtt a Közgyűlés elé terjeszti.

A következő évre szóló költségvetést legkésőbb december 23. napjáig el kell fogadni. Az Egyesület éves költségvetés alapján tevékenykedik, a költségvetés január 1. napjától december 31. napjáig szól.

A költségvetés év közben is módosítható. Az Elnökség, vagy a tagok legalább 30%-ának a Felügyelő Bizottság által véleményezett javaslata alapján a Közgyűlés dönt erről a költségvetés elfogadásához szükséges szavazataránnyal.

A közhasznúsági jelentést csak akkor lehet elfogadni, ha az tartalmazza a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 19. §-ban foglaltakat.

1.14.8. Az Egyesület más szervezetbe való belépésének, más szervezettel való egyesülésének, feloszlásának kimondása az összes tag több mint 2/3-ának szavazata alapján.

1.14.9. A tagdíj, térítési díj mértékének meghatározása.

1.14.10. Minden olyan ügyben való döntés, amelyet saját hatáskörébe utal, illetve nem tartoznak más hatáskörbe.

1.14.11.Minden olyan ügyben való döntés meghozatala, amelyet a törvény kizárólagos hatáskörébe utal.

1.15. Rendkívüli közgyűlés összehívása

Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni

1.14.1. ha a bíróság elrendeli

1.14.2. az Elnökség többségi döntése alapján

1.14.3. ha az Elnökség vagy a Felügyelő Bizottság taglétszámának csökkenése miatt az Alapszabály rendelkezései értelmében szükséges

1.14.4. ha a tagok legalább 1/3-a az ok, a cél és a napirend megjelölésével kéri

Rendkívüli Közgyűlést az arra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 40 napon belül össze kell hívni. A rendkívüli Közgyűlésre szóló meghívót a Közgyűlés időpontja előtt legalább 8 nappal kell kiküldeni. A rendkívüli Közgyűlésre egyebekben a rendes Közgyűlésre vonatkozó szabályok az irányadók.

2. AZ ELNÖKSÉG

2.1. A két Közgyűlés közötti időszakban a Közgyűlés által megbízott tisztségviselőkből álló 3 fős Elnökség (Elnök, Elnökhelyettes és Titkár) irányítja az Egyesület tevékenységét.

Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja meg öt évre a rendes Közgyűlés alkalmával. Az Egyesület működésének első öt éves időtartamára az alakuló Közgyűlés választja meg az Elnökség tagjait. Az Elnököt és Elnökhelyettest és a Titkárt kifejezetten erre a pozícióra kell megválasztani.

2.2. Az Elnökség a saját hatáskörében megalkotott ügyrend alapján végzi tevékenységét.

2.3. Az elnökségi tagság megszűnik

·       ha bíróság az Elnökségi tagot jogerősen a közügyek gyakorlásától eltiltja, vagy vele szemben egyéb büntetést alkalmaz, és előzetes mentesítésben nem részesíti, a határozat jogerőre emelkedésének napjával

·       lemondással

·       elhalálozással

·       visszahívással

·       a tagsági viszony megszűnésével.

A lemondás annak az Elnökség ülésén való bejelentésével válik hatályossá. Annak érvényességéhez és hatályosságához sem az Elnökség sem a Közgyűlés elfogadó nyilatkozata nem szükséges.

Ha a taggal szemben a tisztség betöltését kizáró ok merül fel, az ok bejelentésével egyidejűleg köteles lemondani. Ha nem mond le, a Közgyűlés az okról való tudomásszerzéstől számított lehető legrövidebb időn belül visszahívja (legkésőbb a tudomásszerzéstől számított 40 napon belül).

Az Elnökség létszámának csökkenéséről az Elnökség a soron következő rendes ülésre szóló meghívóban szükség esetén tájékoztatja a Közgyűlést, és a Közgyűlés napirendi pontjai közé felveszi az új Elnökségi tag választását.

Az Elnökség taglétszámának csökkenése miatt, új tag választása céljából csak abban az esetben kell rendkívüli Közgyűlést összehívni, ha az elnök vagy az elnökhelyettes elnökségi tagsági jogviszonya, szűnt meg, vagy az Elnökség taglétszáma egy főre csökkent.

Amennyiben az elnök elnökségi tagsági jogviszonya megszűnése esetén válik szükségessé rendkívüli Közgyűlés összehívása, azt az elnökhelyettes hívja össze, amennyiben az elnökhelyettes elnökségi tagsági jogviszonya is megszűnik, a Közgyűlést az Elnökség harmadik tagja hívja össze.

Amennyiben új elnökségi tag választása miatt rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, az új tag magválasztásáig az Elnökség nem hozhat határozatot.

A Közgyűlés új tag egyidejű választásával visszahívja az Elnökségi tagot, ha a bizalom megvonása, illetve két egymást követő beszámoló el nem fogadása miatt új Elnökséget kell választani, ha vele szemben kizáró ok merült fel és nem mondott le, valamint fegyelmi vétség következményeként. A visszahívásról szóló határozatot írásba kell foglalni, a határozatban a visszahívás indokát részletesen elő kell adni, valamint tájékoztatni kell a visszahívott tisztviselőt arról, hogy a határozattal szemben milyen határidővel és hova fordulhat jogorvoslatért. A határozat akkor válik hatályossá, amikor azt mind a visszahívott tag, mind a megválasztott új tag részére közölték. Ezen időponttól kezdve a megválasztott új tag látja el a tisztséggel járó teendőket.

A visszahívásról szóló határozat ellen a visszahívott tisztviselő annak kézhezvételétől számított 30 napon belül jogorvoslatért fordulhat a bírósághoz, és kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg a határozat jogszabálysértő voltát vagy azt a tényt, hogy a határozat ellentétes az Egyesület Alapszabályával. Ha a bíróság határozatával megállapítja, hogy a visszahívásról szóló határozat jogszabálysértő vagy ellentétes az Alapszabállyal, a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles azt a határozatot hozó Közgyűlés hatályon kívül helyezni. A hatályon kívül helyezésről szóló határozatot a visszahívott és a megválasztott új taggal is közölni kell. Amennyiben mindketten jelen vannak a Közgyűlésen, a határozatot a Közgyűlésen adott személyes tájékoztatás útján is közölni lehet, a közlés megtörténtét a két érintett személy a Közgyűlésről készült jegyzőkönyv aláírásával nyugtázza. Ez esetben a Közgyűlés időpontjától kezdődően ismét a visszahívott tag látja el a tisztséggel járó teendőket. Amennyiben nincs jelen mindkét érintett, a hatályon kívül helyezésről szóló határozat közlésének napjától látja el a tisztséggel járó teendőket a visszahívott tag.

2.4. Az Egyesület Elnökségi tagja nem lehet olyan személy,

·       aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be vezető tisztséget – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig,

·       aki sportegyesületnél Elnökségi tag illetve sportvállalkozásnál vezető tisztségviselő volt az annak megszűnését követő három évben, feltéve, hogy a sportszervezetet felszámolták.

·       akit a bíróság a közügyek gyakorlásától eltiltott, ennek hatálya alatt

Az Elnökség tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy más egyesületnél, vagy egyéb társadalmi szervezetnél, közhasznú szervezetnél is betölt tisztséget, illetve tisztségre jelölték.

A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

2.5. Az Elnökség saját hatáskörében megalkotott ügyrend szerint működik, éves munkaterv szerint végzi feladatát, tartja üléseit.

2.6. Az Elnökség szükség szerint, de legalább háromhavonta ülésezik. Az Elnökség ülését az elnök hívja össze a napirendi pontok megjelölésével. A napirendi pontokat tartalmazó értesítést az elnök a tervezett ülést megelőző legalább 15 nappal megküldi az Elnökség tagjainak.

Az Elnökségi ülés időpontjáról és annak napirendjéről a tagokat valamint kívülálló személyeket az ülést megelőző legalább 8 nappal az Egyesület székhelyén kifüggesztett tájékoztatóban kell értesíteni.

2.7. Az elnökhelyettes az ülésekről jegyzőkönyvet vezet, amelyet hitelesítés érdekében valamennyi elnökségi tag aláír

2.8. Elnökségi ülés megtartásához valamennyi tag jelenléte szükséges. Határozat hozatalához két tag egybehangzó szavazata szükséges. A szavazás nyíltan történik. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az az Elnökségi tag, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pontja), élettársa a határozat alapján

a/ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b/ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt

Az Elnökség döntéseiről az Egyesület elnöke jelen Alapszabály 18. § 6. pontjában foglaltak szerint köteles nyilvántartást vezetni.

2.9. Az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki jelen lehet.

2.10. Az elnökségi ülést 10 napon belül össze kell hívni, ha a Felügyelő Bizottság vagy az Elnökség bármely tagja a javasolt napirend megjelölésével kérik.

2.11. Az elnökségi ülésre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a Felügyelő Bizottság elnökét.

2.12. Az Egyesület elnöke szakértőket, tanácsadókat meghatározott napirendi pontok tárgyalására – tanácskozási jogkörrel –meghívhat.

2.13. Az Elnökség a Közgyűlés akaratának megfelelő módon, határozatait végrehajtva tevékenykedik.

2.14. Az Elnökség feladata a Közgyűlés által kijelölt célok megvalósítása érdekében történő intézkedés, operatív munkák irányítása.

2.15. Harmadik személyekkel és szervezetekkel szemben az Elnök képviseli az Egyesületet.

2.16. Összeállítja a rendes és az általa kezdeményezett rendkívüli Közgyűlések napirendjét, elkészíti a határozati javaslatokat. Összeállítja a napirendi kérdések megvitatásához, a döntéshozatalhoz szükséges anyagokat. Szükség esetén a Közgyűlésre a döntéshozatal segítése érdekében külső személyeket hív meg.

2.17. Elkészíti és jóváhagyásra a Közgyűlés elé terjeszti

- éves munkatervét,

- a közhasznúsági jelentést,

- költségvetési tervezetet és számviteli törvény szerinti beszámolót.

A költségvetési tervezetet, számviteli törvény szerinti beszámolót, valamint a közhasznúsági jelentést a Közgyűlés elé terjesztésüket megelőzően megküldi a Felügyelő Bizottságnak véleményezés céljából. A Felügyelő Bizottság véleményét szintén a Közgyűlés elé terjeszti. A költségvetési tervezetet a Felügyelő Bizottság véleményével együtt legkésőbb október 15-ig kell a Közgyűlés elé terjeszteni.

A költségvetés tervezetét és a beszámolót a Közgyűlésre szóló meghívókhoz mellékelni kell, hogy azt a tagok tanulmányozhassák.

2.18. Eljár a Közgyűlés által feladat és hatáskörébe utalt ügyekben.

2.19. Az Elnök feladat- és hatásköre:

- önállóan képviseli az Egyesületet harmadik személyekkel, szervezetekkel, hatóságokkal szemben,

- az Egyesület bankszámlája felett az Elnök, az Elnökhelyettes, valamint a Titkár rendelkezik. A bankszámla feletti rendelkezéshez ezen három személy aláírása közül kettőé szükséges. Ez irányú helyettesítéséről mindkét személy csak eseti meghatalmazással gondoskodhat, az eseti meghatalmazott csak a harmadik elnökségi tag lehet,

- ellenőrzi és irányítja az Elnökség munkáját. Összehívja az Elnökség üléseit, elkészíti annak napirendjét, összekészíti az ülésre a napirendi kérdések megvitatásához szükséges iratokat,

- az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően összehívja a rendes és rendkívüli Közgyűléseket, azok előkészítése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket,

- gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról,

- a Közgyűlés valamint az Elnökség döntéseiről olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből a döntések tartalma, meghozatalának időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható

- köteles gondoskodni az Elnökség döntéseinek közzétételéről a székhelyen való kifüggesztés útján, biztosítja, hogy azok bárki számára nyilvánosak és hozzáférhetők legyenek,

- gondoskodik az Elnökség döntéseinek az érintettek részére történő közléséről is,

- évente beszámol a Közgyűlésnek az Elnökség működéséről.

2.20. Az Elnökhelyettes jogai és kötelezettségei:

- az Elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesítheti az Elnököt,

- az Elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a Közgyűlés hozzájárulása is szükséges.

2.21. A Titkár jogai és kötelezettségei:

- kezeli az egyesület működésével összefüggésben keletkezett iratokat,

- az Elnök, illetve az Elnökhelyettes akadályoztatása esetén a helyettesítésüket ellátja,

- az Egyesület pénzállományának kezelése,

- a számlák kezelése és nyilvántartása,

- a pénztárkönyv vezetése,

- mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az Elnök értesítése,

- a számlák hitelességének ellenőrzése.

3. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁ 

3.1. Az Egyesület ellenőrző szerve a Felügyelő Bizottság, amely elnökből és két tagból áll. Tagjait, köztük az elnököt, a Közgyűlés választja három évre. A Felügyelő Bizottság elnökét kifejezetten erre a pozícióra kell megválasztani. Az Egyesület működésének első három éves időtartamára az alakuló Közgyűlés választja meg a Felügyelő Bizottság tagjait.

3.2. A Felügyelő Bizottság tagjai valamint azok hozzátartozói

·       az Egyesületben más tisztséget nem tölthetnek be,

·       az Egyesülettel e megbízatáson kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhat

·       az Egyesület cél szerinti juttatásából nem részesülhetnek, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által a tagsági jogviszony alapján a tagnak nyújtott alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást.

Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be vezető tisztséget – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig.

3.3 A Felügyelő Bizottság tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy egyidejűleg más egyesületnél, vagy egyéb társadalmi szervezetnél, közhasznú szervezetnél is betölt tisztséget, illetve tisztségre jelölték.

3.4 A felügyelő bizottsági tagság megszűnik az elnökségi tagság megszűnésének 15. § 3. pontjában szabályozott eseteiben, az ott szabályozott módon. Az ott rögzített szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

·       A lemondást a Felügyelő Bizottságnak kell bejelenteni, az ezzel a bejelentéssel válik hatályossá. A lemondást a Felügyelő Bizottságnak sem kell elfogadnia

·       A Felügyelő Bizottság létszámnak csökkenéséről szükség esetén a Bizottság az Elnökség útján haladéktalanul tájékoztatja a Közgyűlést. Új tag választása érdekében rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, amennyiben az elnök Felügyelő Bizottsági tagsága szűnik meg, vagy a Felügyelő Bizottság létszáma egy főre csökken.

3.5. A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre:

3.5.1. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Különös gonddal ellenőrzi az Egyesület pénz- és vagyongazdálkodását, a költségvetés végrehajtását. Ellenőrzési jogosítványa általános, kiterjed az egyesületi tevékenység egészére: az alaptevékenységre és a kiegészítő tevékenységként végzett vállalkozási tevékenységre is. Ügyel arra, hogy a kiegészítő tevékenységek végzése ne veszélyeztesse az Egyesület céljainak megvalósulását, az alapfeladatok ellátását.

3.5.2. Az ellenőrzés érdekében a következő jogkörei vannak:

·       jelentést kérhet az Egyesület vezető tisztségviselőitől

·       tájékoztatást, felvilágosítást kérhet a munkavállalóktól

·       betekinthet az Egyesület könyveibe és egyéb irataiba

3.5.3. A Felügyelő Bizottság véleményezi az Elnökség által a részére megküldött költségvetési tervezetet, számviteli törvény szerinti beszámolót, valamint közhasznúsági jelentést. Írásba foglalt véleményét az iratok megküldésétől számított 15 napon belül meg kell küldeni az Elnökségnek.

3.5.4.       A Felügyelő Bizottság köteles az Egyesület elnökét és rajta keresztül vagy közvetlenül a Közgyűlést tájékoztatni, ha

·       olyan eseményt tapasztal ami szükségessé teszi az Elnökség illetve a Közgyűlés intézkedését,

·       a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.

Amennyiben az intézkedés megtételéhez a Közgyűlés határozata szükséges a Felügyelő Bizottság a tájékoztatással egyidejűleg kezdeményezi annak összehívását az elnöknél, aki a tájékoztatástól számított harminc napon belül köteles a rendkívüli Közgyűlést összehívni, és erről a Felügyelő Bizottságot tájékoztatni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

Amennyiben az erre jogosult szerv nem teszi meg a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

3.5.5. A Felügyelő Bizottság évente köteles beszámolni a Közgyűlésnek az Egyesület gazdálkodását érintő kérdésekről, a Bizottság működéséről.

3.6. A Felügyelő Bizottság működése:

3.6.1. A Felügyelő Bizottság a saját maga által elkészített éves munkaterv és ügyrend alapján tevékenykedik

3.6.2. A Felügyelő Bizottság üléseit szükség esetén, de legalább félévenként össze kell hívni. A Felügyelő Bizottság üléseit a Felügyelő Bizottság elnöke hívja össze a napirend közlésével. A napirendi pontokat tartalmazó értesítést a Felügyelő Bizottság elnöke a tervezett ülést megelőző legalább 8 nappal megküldi a Felügyelő Bizottság tagjainak.

A Felügyelő Bizottság ülésén valamennyi bizottsági tagnak jelen kell lennie. Ha valaki nem jelenik meg, az ülést újból össze kell hívni.

Az ülés időpontjáról és annak napirendjéről a tagokat valamint kívülálló személyeket az ülést megelőző legalább 8 nappal az Egyesület székhelyén kifüggesztett tájékoztatóban kell értesíteni

3.6.3. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell – három példányban - vezetni, amelyből egy példányt az Egyesület elnökének az ülést követő 10 napon belül át kell adni. A jegyzőkönyvet minden felügyelő bizottsági tag köteles aláírni. 

 

K 

A KÖZGYŰLÉS ÉS AZ ELNÖKSÉG HATÁROZATAINAK KÖZLÉSE

 

A Közgyűlés és az Elnökség határozatait a székhelyen történő kifüggesztéssel kell közzétenni, továbbá – amennyiben jelen Alapszabály eltérően nem rendelkezik - a döntést annak, akit az közvetlenül érint, kézbesíteni kell. A határozatokat a meghozatalát követő 5 napon belül legalább 15 napra kell kifüggeszteni. A Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Tv. 7. § (3) bekezdés d) pontja értelmében a beszámolót is ki kell függeszteni a nyilvánosság biztosítása érdekében.

A határozatokat kézbesítés esetén az átvétel napjával kell közöltnek tekinteni. Kétszeri sikertelen kézbesítés esetén a második sikertelen kézbesítéstől számított 5. napon.

A döntés mindenki számára nyilvános és hozzáférhető.

 

L.

AZ EGYESÜLET NYILVÁNOSSÁGA

 

Az Egyesület nyilvánosan működik, így

1. a Közgyűlés és az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki jelen lehet,

2. az Elnökség és a Közgyűlés döntéseibe, valamint az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett egyéb iratokba bárki betekinthet. Aki az Egyesület iratait meg kívánja tekinteni, ezen igényét az Elnökségi tagok valamelyikének előzetesen köteles jelezni, aki lehetővé teszi az iratok megtekintését 3 napon belül. Az iratokat a székhelyen lehet megtekinteni az Elnökség tagjával előzetesen megbeszélt időpontban egy Elnökségi tag jelenlétében. Az iratokról – saját költségre – másolat kérhető,

3. az Egyesület működéséről készített beszámoló valamint az Egyesület közhasznúsági jelentése is nyilvános, azt a 2. pontban foglalt módon szintén bárki megtekintheti, arról másolatot kérhet,

4. az egyesület tagjai jelen lehetnek az Elnökség és a Felügyelő Bizottság ülésein.

5. (1) A közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.

(2) A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(3) A közhasznúsági jelentés tartalmazza:

a) a számviteli beszámolót;

b) a költségvetési támogatás felhasználását;

c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;

d) a cél szerinti juttatások kimutatását;

e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;

f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;

g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

(4) A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

 

M. 

AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

 

Az Egyesületet az elnök képviseli, annak akadályoztatása esetén, az akadályoztatás ideje alatt az elnökhelyettes képviseli az Egyesületet. Mindkettejük képviseleti joga önálló.

Az Egyesület bankszámlája felett az elnök, valamint az elnökhelyettes, illetve a titkár rendelkezik. A bankszámla feletti rendelkezéshez ezen személyek közül két személy aláírása szükséges.

 

N. 

AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA, GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGE

 

1. Az Egyesület működéséhez szükséges vagyona elsősorban a tagok által fizetett tagdíjakból, belépési díjakból, a szolgáltatást igénybevevők által befizetett térítési díjakból, önkéntes hozzájárulásokból, jogi és magánszemélyek felajánlásaiból, pályázat útján elnyert támogatásokból, céltámogatásokból és egyéb támogatásokból, valamint a tevékenység egyéb bevételeiből tevődik össze. Az esetleges felajánlások elfogadásáról az Elnökség határoz.

2. Az Egyesület céljainak elérése érdekében, azt nem veszélyeztetve vállalkozási tevékenységet is folytathat.

3. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.

4. Az Egyesület a cél szerinti illetve a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.

5. Az Egyesület tisztségviselői feladataikat díjazás nélkül látják el, indokolt készkiadásaik megtérítésére azonban - bizonylat ellenében - igényt tarthatnak. A megtérítésről az Elnökség dönt.

6. Az Egyesület tartozásaiért és kötelezettségeiért saját vagyonával felel. A tagok a belépési díj és a tagdíj fizetésen túl nem tartoznak felelősséggel az Egyesület tartozásaiért.

7. Az Egyesület pénz- és vagyonkezelésének szabályszerűségéért az Elnökség a felelős. Az Egyesület pénz- és vagyonkezelésének ellenőrzését a Felügyelő Bizottság látja el.

8. A tagok az Egyesületbe való belépés időpontjában egyszeri belépési díjat kötelesek fizetni. A további fizetési kötelezettséget az éves tagdíj képezi. Mindkét fizetési kötelezettség összegét a Közgyűlés évente a rendes Közgyűlésen állapítja meg; a működés első évében az alakuló Közgyűlés.

A belépési díjat a tagsági jogviszony keletkezésétől számított 30 napon belül, a tagsági díjat minden év január 31. napjáig, belépő tag esetén a tagsági jogviszony keletkezésétől számított 30 napon belül kell megfizetni az Egyesület pénztárába vagy bankszámlájára. Alakuláskor az alakuló Közgyűlésen megállapított időpontig kell befizetni.

O.

A jelen egyesületre vonatkoznak a Sportról szóló 2004. évi I. törvény alábbi rendelkezései:

 

a) közgyűlését (küldöttgyűlését) évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezései szerint készített beszámolót,

b) sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése - e rendelkezés alkalmazásában - a sportegyesület alaptevékenységének minősül.

(2) A sportegyesület a szakosztályát, illetve más szervezeti egységét alapszabályában foglalt felhatalmazás alapján közgyűlési határozattal jogi személlyé nyilváníthatja.

(3) A jogi személlyé nyilvánított szakosztály, illetve más szervezeti egység:

a) a jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba történő bejegyzéssel szerzi meg,

b) nevét, székhelyét, az ügyintéző és képviseleti szervének nevét a bíróság külön alszámon tartja nyilván.

(4) A sportegyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a szakosztály jogi személyisége is megszűnik. A jogi személy szakosztály kötelezettségeiért a sportegyesület kezesi felelősséggel tartozik.

(5) A sportegyesületre - a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével - megfelelően alkalmazni kell a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szabályait.

(6) A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű sportcélra kell fordítani.

 

P.

AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

 

Az Egyesület megszűnik, ha

·       feloszlását vagy más társadalmi szervezettel való egyesülését a Közgyűlés kimondja

·       az arra jogosult szerv feloszlatja, illetve megszűnését megállapítja.

Az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének, feloszlásának kimondása az Egyesület Közgyűlésének kizárólagos jogkörébe tartozik, mely döntéshez az összes tag több mint 2/3-ának szavazata szükséges. 

Az Egyesület megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyont olyan egyesület vagy alapítvány részére kell átadni, amely az Egyesület céljának megfelelő tevékenységet folytat. Amennyiben ilyen szervezet a megszűnés időpontjában nem létezik, a fennmaradt vagyont a tagok között az addig teljesített összes befizetéseik arányában fel kell osztani.

A fennmaradó vagyon sorsáról a Közgyűlés határoz egyszerű szótöbbséggel.

Az Alapszabályban nem részletezett kérdésekben az Alapszabály 1. §-ban említett jogszabályok rendelkezései az irányadók.

Záradék

Jelen alapszabályt a közgyűlés 2008. február 15-én tartott ülésén egyhangúlag elfogadta és 2008. március 10-én tartott rendkívüli ülésén a Somogy Megyei Bíróság hiánypótlást elrendelő végzése kapcsán annak megfelelően módosította. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt jelen alapszabály a hatályos annak írásbeli módosításáig.

Marcali, 2008. március 10.

Csáki Alpár

8700 Marcali, Alkotmány u. 22/A.

elnök