Bernie
Rhodenbarr ismét megjelent köreinkben.
Ez remélhetõleg egyre népesebb
olvasóközönségnek természetes,
sõt, várt pillanat, mintsem egy
vállrándítással
elintézendõ meglepetés;
akárhogy is legyen, a könyv paradox
módon Lawrence Block magyarországi
bemutatkozását jelenti. Ha ugyanis
visszapillantunk jóval az Agave kiadó
hiánypótlása elõtti
idõkre, egész pontosan az 1984-es
évre, még pontosabban az Albatrosz
Könyvek sárgaborítós
sorozatára, feltárul az igazság:
a betörõ, ill. szerzõje már
21 éve megjelent hazánkban, a
Betörõ a szekrényben
címmel és egy borítóval,
ami … hát igen. Hogy miért
egy sorozat második kötetét
hozták ki elõször, és
méginkább, hogy miért is
hagyták abba rögtön, rejtély;
a lényeget viszont már kezünkben
tarthatjuk új fordítással,
pofásabb borítóval –
mi ez, ha nem ok az örömre?
Betörõnk
az aktuális melóról beszédes
fogorvosának egyik hozzá intézett
monológjában szerez tudomást:
a férfi, önmaga fényezése
közepette elõszeretettel nevezi
ex-nejét mindenfélének,
amiket nem illik hölgyekre mondani, s nem
mulasztja el felvillantani egy munka lehetõségét
sem Bernie elõtt. A nõ, Crystal
lakásában nagy halom ékszer
pihen, ami meglovasítható, épp
ezért meglovasítandó –
ennyi lenne a feladat, nem több. Persze
az élet a Világ Legszimpatikusabb
Betörõje körül sohasem
egyszerû: hogy-hogy nem, ezúttal
is balul sül el a dolog, és emberünk
a szekrényben végzi, alig pár
méterre egy hullától.
Noha
a felütés valamelyest hasonló
az elõzõ kötetéhez,
a továbbiak a legkevésbé
sem; és persze most sem ússzuk
meg egy agyas kis sztori nélkül.
A csavaros történet mellett természetesen
az olvasmány másik erõssége
a nagyszerû elõadásmód:
könnyed, szellemes, (ön)ironikus és
végig szórakoztató –
vagyis a Blocktól megszokott. És
bár az oldalak ez alkalommal is elég
hamar elfogynak, sokat elmond, hogy ezen az
apróságon kívül más
negatívum nem hozható fel a könyv
emlegetésekor. Göh!
vissza