Kávé és bourbon. Inkább az utóbbi. Lepukkant és kevésbé lepukkant bárok, ismerõs kocsmák, apró biccentések a csupán látásból ismert pult-támasztó cimboráknak: Matt Scudder újra a színen.

Adott Spinner. Kisstílû, piti gazember, a bûncselekmények egyik, ha nem a legszemetebb fajtáját végzõ fazon: zsaroló. Ha jó helyen van, jó idõben, olyan információkat csipegethet fel, melyeket okosan felhasználva aztán piócaként tapadhat más emberekre. Alattomos, tisztességtelen dolog ez. Ördögi kör. De bezárul: Spinnert ugyanis egy folyóba dobva találják meg.
Csakhogy, mivel érezte, hogy szorul a hurok, emberünk halála elõtt megkereste Scuddert, és egy borítékot nyomot a kezébe, melyben három áldozata neve és története van. A gyilkos ugyanis közülük kerül ki.

Henry Prager valójában nem rossz ember, csupán egy szeretõ apa, aki lánya végzetes hibájáért
kénytelen fizetni. Cserbenhagyásos gázolás, melynek nem szabad kitudódnia - Spinner
természetesen egy ilyen lehetõséget nem hagyhat ki.
Beverly Etheridge társasági rovatban feladott képe teljesen véletlenül szúrt szemet zsarolónknak:
már látta ugyanis korábban egy olyan filmben, amit a mozik biztosan nem vetítenének le. És nem
természetfilmrõl van szó.
Ted Huysendahl a triumvirátus utolsó, legmocskosabb tagja: a népbutításra, kormányzónak készülõ férfi ugyanis ahelyett, hogy korabeli nõk társaságát kereste volna, saját nemébõl válogatott magának alkalmi partnereket. Saját nemébõl, de az általános iskolás korosztályból.

Õk volnának a lehetséges elkövetõk; Scudder feladata meg nem más, mint rájönni, ki a hunyó. És
ezt miképp tudja legkönnyebben kideríteni? Ha Spinner bõrébe bújva õ veszi át a zsaroló
(anyagiakat nem tekintve) hálátlan szerepét.

Újabb nehéz ügy, ahol a kezdetben ártatlannak tûnõ áldozatok késõbb, az események folyásával
már egészen más megvilágításba kerülnek. Scudder komoly döntés elõtt áll: három ember
életével játszadozik ugyanis párhuzamosan, melybõl csak egyvalakire lehet rábökni végül.

Block "csupán szívességeket tevõ" ex-zsaruja tehát beleássa magát az ügybe, hogy aztán, két véralkohol-szint növelés között megtalálja az igazi gyilkost. A sorozat második kötete egyenesen, tisztán viszi tovább, amit az elõzõ regényben elkezdett: sallangok nélkül, csak a lényegre koncentrálva osztja meg az olvasóval Matt Scudder újabb nyomozásának történetét, mely ugyan nem nevezhetõ különösebben komplikáltnak, fordulat azért mégis akad – elvégre a krimi mufajában vagyunk.
Mélyebbre merülhetünk az alkohol világába, hozzácsapódhatunk Scudderhez, míg az ismerõs környéket kutatja – a zsáner kedvelõinek a szórakozás, ha csak a fantázia berkein belül is, de garantált.


vissza