Befolyásolható tényezők
Mivel az örökölt tulajdonságokon, nemünkön, korunkon, szociális és társadalmi helyzetünkön nem tudunk változtatni, ezért nagyon fontos odafigyelni azokra a kockázati tényezőkre, amelyek esetleg megszüntethetőek, vagy mérsékelhetőek. A befolyásolható rizikófaktorok figyelemmel kísérése nagy szerepet játszik a már meglévő betegségek kezelésében, illetve a keringési problémák megelőzésében.
Magas vérnyomás
Az erekben folyamatosan áramló vér nyomást gyakorol az erek falára, ez a vérnyomás. Ennek felső értékét szisztolés vérnyomásnak nevezzük, ez a szív összehúzódása által kiváltott maximális nyomás. A minimális vérnyomás pedig a szív elernyedése közben észlelhető nyomás a verőerekben, ezt nevezzük diasztolés nyomásnak. Normális értéknek a 120/90 Hgmm tekinthető. Ha 140/90 Hgmm-nél tartósan magasabb vérnyomást mérünk, akkor beszélhetünk magasvérnyomás betegségről.
Ha az erek falát a normálisnál nagyobb nyomás terheli, akkor idővel károsodik. A magas vérnyomás a szív munkáját is megnehezíti.
A kezeletlen vagy rosszul kezelt hipertónia idővel a szervezet összes erét károsíthatja. Ezen folyamat legfontosabb következménye az érelmeszesedés felgyorsulása. Nő az érfal áteresztőképessége, illetve a fehérvérsejtek aktiválódása és kitapadása az érfalra, mivel a nagy nyomás hatására az érfal különböző rétegeiben a sejtek formája és működése megváltozik.
A hipertónia növeli a szívinfarktus, a stroke, a veseelégtelenség, a szemkárosodás, az érelmeszesedés, és még számos betegség kockázatát.
A statisztikai adatok szerint Magyarországon több mint 2 millió ember szenved magasvérnyomás-betegségben.
A hipertóniás betegek az életmód megváltoztatásával és gyógyszeres kezeléssel sokat javíthatnak ereik állapotán.
A hipertóniának általában nincsenek speciális tünetei, figyelmeztető jelei, de egy egyszerű, gyors fájdalommentes vizsgálattal a vérnyomás sűrűn ellenőrizhető.
A koleszterin az emberi test normális működéséhez szükséges, összetett vegyület. Fontos alkotóeleme például az emésztéshez elengedhetetlen epesavaknak, illetve a sejtek membránjának. Néhány hormon, különösen a nemi hormonok termelésében is szerepet játszik. A vérben keringő koleszterinmennyiség 80%-a a májban termelődik, csupán 20%-a kerül szervezetünkbe táplálékkal.
A legtöbb koleszterin fehérjekomplexum lévén van jelen a vérben, ez az alacsony sűrűségű lipoprotein (low-density lipoprotein = LDL). Ezt köznyelven rossz koleszterinnek nevezik, mivel lerakódik az erek falára, a fal megvastagodik, elveszíti rugalmasságát, így az ér fokozatosan szűkül, a vérkeringés romlik. Az LDL koleszterin magas szintje növeli a koszorúér-betegségek és a stroke kockázatát. A rossz koleszterin normális szintje függ a többi rizikófaktortól. Például, ha nincs a páciensnek kardiovaszkuláris betegsége, nem cukorbeteg és nem rendelkezik más rizikófaktorral, akkor megfelelő az LDL koleszterinszint, ha 4,14 mmol/liter alatti. Azonban ha van keringési betegség, cukorbetegség, akkor már 2,59 mmol/liter alatti a megfelelő.
A nagy sűrűségű (high-density lipoprotein - HDL) koleszterint jótékony koleszterinnek nevezik, mivel a felesleges koleszterint visszaszállítja a májba. A HDL koleszterin magas szintje tehát csökkenti a kardiovaszkuláris kockázatot. Férfiaknál a normális érték 1 mmol/liter, nők esetén pedig 1,03 mmol/liter feletti.
A koleszterin harmadik típusa a triglicerid, amely a leggyakoribb zsír a szervezetben. A legtöbb embernek, akinek keringési betegsége van, magas a trigliceridszintje. A normális szint függ a nemtől, illetve az életkorral változik. Ha a magas trigliceridszint alacsony HDL és magas LDL koleszterinszinttel párosul, akkor erősen felgyorsul az érelmeszesedés.
Laboratóriumi vizsgálatok alkalmával az összkoleszterin szintjét is megállapítják, ez normális esetben 4 és 5,5 mmol/liter közötti érték.
A magas koleszterinszintnek nincsenek tünetei, ezért nagyon fontos annak ellenőrzése. Minden 20 évnél idősebb embernek ajánlatos legalább 5 évente vérvizsgálatra menni, ennek során számszerű adatot kaphatunk az össz-, a HDL, az LDL koleszterinszintről, valamint a trigliceridszintről.
Magas koleszterinszinttel élőknek ajánlott a diéta, a megfelelő testsúly fenntartása vagy elérése, a rendszeres testmozgás. Ezek a tényezők nagyon fontosak a kockázat csökkentésében.
Dohányzás
A dohányzás a kardiovaszkuláris betegségek egyik legnyilvánvalóbb és legnagyobb rizikófaktora. A folyamatos dohányzás okozza az elkerülhető halálozások felét. A káros hatás nőknél és férfiaknál is érzékelhető, de nőknél erőteljesebb. A jövőbeli keringési betegségek esélye sokkal magasabb, ha a cigarettázás kezdete 15 évnél fiatalabb korra tehető.
A dohányzás a legnagyobb rizikófaktora a perifériás keringési betegségeknek. A dohányosok esetében sűrűbben fordul elő például üszkösödés, ami miatt végtag-amputációra lehet szükség.
A dohányzás keringési betegségekre való hatását nagymértékben befolyásolja a koleszterinszint. Epidemiológiai kutatások megmutatták, hogy azon populációknál, ahol az átlagos koleszterinszint alacsony - például a japánok esetén - kisebb a keringési betegségek kockázata a dohányzás magas prevalenciájának ellenére.
A cigarettában lévő nikotin és szén-monoxid csökkenti az oxigén mennyiségét a vérben, károsítja az erek falát, visszatartja a véralvadást . A szén-monoxid a vörösvértestekhez az oxigénnél százszor nagyobb intenzitással kötődik és megnöveli az oxigén kötődését is, így nem tud a szervek keringésébe kerülni. Tehát kijelenthető, hogy a dohányzó ember szívének teljesítménye fokozatosan csökken, így kétszer akkora esélye van a keringési betegségekre.
A kockázatot a dohányzás azzal is növeli, hogy csökkenti a vérben lévő jótékony HDL koleszterin szintjét. A dohányzók fogékonyabbak a vérlemezkék összetapadására. A füsttel bejutó anyagok fokozzák a szervezet fogékonyságát a trombózisra, fokozzák a vérnyomást.
A folyamatos dohányzás megzavarhatja a szívritmust azoknál, akik sokszor éreznek mellkasi fájdalmat, vagy már átestek egy szívinfarktuson. Ez pedig hirtelen szívhalálhoz vezethet. A mellkasi fájdalom a szív izomzatának oxigénhiánya miatt keletkezik, mivel a keringés által közvetített oxigén tartalom nem fedezi a szívizmok megnőtt oxigénszükségletét. Emiatt tartják a dohányzást a hirtelen szívhalál legveszélyesebb kockázati tényezőjének. A terhelésre jelentkező mellkasi fájdalomtól szenvedő dohányosok panaszai javulhatnak a dohányzás elhagyása után. A kardiovaszkuláris betegségek valószínűsége nagymértékben csökken a dohányzásról való leszokással még akkor is, ha valaki évtizedeken keresztül cigarettázott.
Cukorbetegség
Diabétesz akkor alakul ki a szervezetben, ha a hasnyálmirigy nem tud megfelelő mennyiségű inzulin hormont termelni. Az inzulin azért nagyon fontos, mert nélküle a szervezet nem tudja a glükózt, keményítőt és egyéb tápanyagokat energiává alakítani. Ennek következtében megemelkedik a vércukorszint.
Cukorbetegséget akkor lehet diagnosztizálni, ha a vércukorszint 6 mmol/liter felett van legalább két vizsgálat alkalmával. A cukorbetegség kezelése mellett is nagy marad a kardiovaszkuláris betegségek kockázata. Tulajdonképpen a legtöbb diabéteszes ember valamilyen szív- és érrendszeri betegség miatt hal meg. Sok cukorbetegnek magasvérnyomás-betegsége is van, ez pedig tovább növeli a kockázatot.
Két külön típusát különböztethetjük meg a cukorbetegségnek. A kettes típusú diabétesz a veszélyesebb, legtöbbször felnőtt korban jelenik meg.
Az elhízás és a kevés testmozgás a főbb rizikófaktorai. Mérsékelt formában, akár több éven keresztül is észrevétlen maradhat. A kezeletlen betegség temérdek orvosi problémához vezethet, főként szív- és érrendszeri betegségekhez. Az egyes típusú diabéteszt fiatalkorinak is nevezik, mivel általában korán jelentkezik. Ebben az esetben a beteg inzulinhiányát pótolni kell az életbenmaradáshoz.
A diabétesz részben azzal növeli a kockázatot, hogy károsan hat a többi rizikófaktorra, de a fő kockázatnövelő tényező a magas vércukorszint közvetlen hatása. Amikor még nem végeztek inzulinkezelést, akkor a cukorbetegek nagy része anyagcsere-összeomlás és különböző fertőzések miatt halt meg. Az inzulin-kezelés bevezetése óta a cukorbetegek élete meghosszabbodott, ezzel együtt előtérbe kerültek a szövődmények, amelyek főként a szív- és érrendszert érik. Egyik oka ennek az, hogy a magas vércukorszint alacsony HDL koleszterinszinttel és magas trigliceridszinttel párosul. A másik ok pedig, hogy az energiatermelés zavarának hatására is létrejöhet érkárosodás. Normális esetben a szívizom egyharmad részben glükózt, és kétharmad részben zsírsavakat éget el a megfelelő mennyiségű energia előállításához. Diabétesz esetén a glükóz égésében zavar keletkezik, így az izom főként zsírsavakat égetne, viszont az isheamiás körülmények miatt ebben is zavar alakul ki. Ennek következtében tejsav halmozódik fel, ami pedig károsan hat a szívizomsejtek működésére. A fokozott vércukorszint egy további következménye lehet a szívkamrák falának merevsége, aminek következtében romlik az erek szélkazán funkciója, ennek hatására emelkedik a szisztolés vérnyomás és csökken a szív teljesítménye.
A cukorbeteg embereknek különösen fontos a rendszeres orvosi ellenőrzés a megfelelő kezeléshez. Javítható a helyzet megfelelő táplálkozással, a testsúly kordában tartásával és rendszeres testmozgással.
Elhízás
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint Magyarországon a túlsúlyos emberek aránya 32,7 %, míg az elhízottak aránya 19,5 %.Tekintve, hogy a szív- és érrendszeri betegségek egy elkerülhető rizikófaktoráról beszélünk, ez egy nagyon magas arány.
Az elhízás felelős lehet számos szív- és érrendszeri rizikófaktor kialakulásáért (pl.: magas LDL koleszterinszint, alacsony HDL koleszterinszint, cukorbetegség), valamint a kardiovaszkuláris betegségek megjelenéséért is. Az elhízottság egyik legveszélyesebb következménye a magas vérnyomás. Rizikóbecslő tanulmányok állítása szerint a magasvérnyomás-betegségben szenvedők 75 % -ánál a megnövekedett súlyfelesleg miatt alakult ki a hipertónia. A pontos kapcsolat nem írható le az elhízás és a magas vérnyomás között, de tanulmányok adatai alapján kijelenthető, hogy a hízás következtében emelkedik a vérnyomás, illetve a fogyás következtében csökken.
Tanulmányok segítségével arra is fény derült, hogy az alultáplált emberek nagyobb egészségügyi kockázattal rendelkeznek, mint normál testalkatú társaik. Viszont a súlyfelesleg növekedésével nő a különféle betegségek kockázata, különösen igaz ez a kardiovaszkuláris betegségekre.
Nyugati populáción végzett tanulmányok megmutatták, hogy van összefüggés a testtömeg és a testmagasság között, elnevezték ezt testtömegindexnek (Body mass index - BMI). Megállapítható a testtömeg (kg) és a testmagasság négyzetének (m2) hányadosaként. Túlsúlyos embernél a BMI értéke 25 és 30 kg/ m2 között van. Elhízásról 30 kg/ m2 feletti értéknél beszélünk. Ha a 40 kg/ m2 -t is meghaladja akkor már extrém az elhízás.
Túlsúlyos embereknél ajánlott a diéta, a rendszeres testmozgás. Egy kis odafigyeléssel, vagy életmódváltással rizikótényezők sora elkerülhető.
Fizikai inaktivitás
Követéses epidemiológiai vizsgálatok alapján kimutatták, hogy ülő munkát végző, keveset mozgó embereknél a keringési rendszer betegségeinek valószínűsége nagyobb, mint azoknak, akik fizikai munkát végeznek, vagy rendszeresen mozognak. A WHO becslése szerint a fizikai aktivitás hiánya évente mintegy 2 millió halálesethez vezet. A rendszeres testmozgás hiánya idővel elhízáshoz, magas vérnyomáshoz, magas koleszterinszinthez vezet.
Egy szerény életmódváltással, fizikai aktivitással jótékony hatást érhetünk el az élet minden területén, de főként egészségünket tekintve. Rendszeres testmozgással karbantarthatjuk egész keringési rendszerünket, csökkentve ezzel a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát.
Egészséges emberek számára is ajánlott legalább heti háromszori 30-40 perces testmozgás a szív és tüdő teljesítményének megőrzése érdekében. Mérsékelt fizikai gyakorlatokat, mint például a séta, kertészkedés, házimunka, tánc, legalább 30 percig érdemes végezni, ha lehetséges, akkor akár minden nap.
Mindenféle komoly edzés elkezdése előtt, főleg idősebb korban érdemes az orvossal konzultálni.
Alkoholfogyasztás
Az alkohol kettős hatású rizikófaktor. A kevés, mértékletesen elfogyasztott alkohol, mint például napi 1-2 pohár bor, csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját, mivel növeli a jótékony HDL koleszterin szintjét. Viszont a túl nagy mennyiségű alkohol hatására fokozatosan nő a különböző betegségek (pl.: magasvérnyomás-betegség, stroke) kockázata.
