Nem befolyásolható tényezők
Minden embernél léteznek olyan tényezők, amelyek kardiovaszkuláris szempontból meghatároznak egy alap kockázatot. Ezek közül a nem és az életkor számszerűen is felhasználható a kockázatbecslő eljárásokban. Létezik néhány faktor, amit nem lehet számszerűsíteni, ilyenek az örökölt betegségek, a szociális helyzet, a stressz stb. Ezek megléte esetén, csak azt jelenthetjük ki, hogy hozzájárulnak a keringési betegség kialakulásához, tehát növelik a kockázatot.
Nem, életkor
Szív- és érrendszeri betegség minden korban sújthatja az embert, legyen férfi vagy nő, de minél idősebb valaki, annál nagyobb a valószínűsége a keringési betegségeknek.
Az emelkedő korral fokozatosan romlik az erek állapota.
A meszesedés az erek falán egyre erőteljesebb, és ezek előhírnökei a kardiovaszkuláris betegségek különböző formáinak.
A szív- és érrendszeri betegségek a statisztikai adatok alapján a férfiak esetében már 40-50 éves korban (sok esetben még korábban) jelentkeznek. A különbség a két nem között abból adódik, hogy a nőket fiatal korukban védik a nemi hormonok, ugyanis az ösztrogén nevű hormon jótékonyan hat az érrendszerre. A változókor után viszont a férfiakhoz hasonlóan a nőket is sújtja a betegség, mivel ekkor már az ösztrogénszint lecsökken.
Családi kórtörténet
Sokat megtudhat az ember a keringési rendszer genetikailag determinált megbetegedéseiről, ha körbenéz a családjában. Néhány rizikófaktor ugyanis örökölhető, ilyen a magasvérnyomás-, vagy a cukorbetegség.
A példa kedvéért, hipertóniás szülők gyermekeiben a betegség gyakrabban fordul elő. Mindkét szülő magasvérnyomás-betegsége esetén a gyermekben a betegség kialakulásának rizikója többszörös.
A negatív családi anamnézisű fiatalok 1,3%-a, míg az egyik szülő hipertóniája esetén 2,4%-a lett beteg. Amennyiben mindkét szülő szenvedett a betegségben, a serdülők 11,7%-ának lett magasvérnyomás-betegsége.
Szociális, gazdasági helyzet
Hosszú ideje foglalkoztatja a kutatókat a személyiség, illetve a szociális-gazdasági tényezők hatása a kardiovaszkuláris kockázatra. Speciális faktorok, mint például a stressz, az ellenségeskedés, a depresszió és a szociális elszigeteltség megmutatják a várható kockázat szintjét, hatnak a megbetegedési esély növekedésére. Mindenki másképpen reagál a stresszre, valaki többet eszik, valaki többet cigarettázik, de mindenképpen károsítjuk vele a szervezetünket.
Ha megtanuljuk megfelelően kezelni, akkor csökkenthetjük a betegségekre való hajlamunkat. Mérsékelhető a stressz sportolással, relaxációval, a feszültséget keltő helyzetek kerülésével.
Ha nem egyénenként nézzük a kardiovaszkuláris állapotot, hanem országos szinten, akkor is megállapíthatjuk, hogy a gazdasági helyzet nagyban befolyásolja az ország egészségi állapotát.
Minél szegényebb az ország, annál kevesebb pénz jut az egészségügynek, ezért gyengébb a kezelés minősége, lassabb az ellátás, a prevencióra pedig szinte nem is marad keret.
