SZÉCHENYI ISTVÁN (1791 - 1860)
Iskolánk névadója, Gróf Széchenyi István Bécsben született, 1791.
Szeptember 21-én. Ősei mélyen vallásos katolikusok, a Habsburg-ház politikájának támaszai voltak. Édesapja a Nemzeti Múzeumot alapító Széchényi Ferenc, édesanyja Festetics Júlia, a keszthelyi Georgikon alapítójának nővére. Gyermekkorában sokat időzött Nagycenken és Sopronban . Apja akarata szerint 17 éves korában már katona. Részt vett a Napóleon elleni háborúkban, ki is tüntette magát bátorságával és vakmerőségével. A hosszú, tizenhét éves katonai pályafutása alatti szüneteket önképzésre és utazgatásokra fordította. Rengeteget utazott, bejárta Törökországot, Kelet- és Nyugat-Európát egyaránt. Utazásai közben döbbent rá hazája elmaradottságára. Megállapította, hogy történelmi neve súlyos kötelességgel is jár, ezért életcéljául nemzete sorsának elmozdítását tűzte ki. Hazatérve a reformgondolat kezdeményezője és legjelentősebb alakja.
1824-ben ismerkedett meg Seiler Crescence grófnővel, Zichy Károly gróf feleségével, akinek jótékony befolyása, bátorítása végigkísérte életét. Lángoló szerelmének beteljesülésére több mint tíz évet várt, s csak 1836-ban, két évvel Zichy gróf halála után házasodtak össze.
1825-ben a pozsonyi országgyűlés alsóházi ülésének vendégeként tette nagyvonalú felajánlását, mellyel megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát: “Ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágaimnak egyévi jövedelmét feláldozom rá.” Ezen felajánlás előtt néhány héttel Széchenyi István a Felsőházban - elsőként - magyarul szólalt fel, ami korszakalkotó tett volt. A magyar nyelv fontossága élete végéig foglalkoztatta.
1825-ben Pesten létrehozta az Első Lótenyésztő Egyesületet és meghonosította a lóversenyeket.
1827-ben megalapította a Nemzeti Kaszinót.
1828-tól kezdődően jelentek meg könyvei: Lovakról, Hitel, Világ, Stádium, Pesti Por és Sár, Hunnia, Kelet Népe, Adó és két garas, stb.
1831-tol kezdve: elmozdította a dunai és tiszai gőzhajózást, részt vett a pesti Hengermalom, vasöntöde és a Kereskedelmi Bank alapításában, létrehozta az óbudai hajógyárat (Pest elso nagyüzemét), a téli kikötőt, a balatoni gőzhajózást, a Lánchidat, selyem-, gáz- és cukorgyárat, a Magyar Gazdasági Egyesületet, (később "Lovar Egylet"), szorgalmazta a bor- és selyemtenyészetet, a Duna-Tisza csatorna építését, mint királyi biztos irányította az Al-Duna és Vaskapu szabályozását, az al-dunai út megépítését (ezt később róla nevezték el), megindítója a Tisza-szabályozási és ármentesítési munkáknak, szorgalmazta a magyar vasutak építését, lehetőleg úgy, hogy az ország szívét érintsék a vonalak. Minden erejével azon dolgozott, hogy Pest-Buda ikervárosokból BUDAPEST, a magyar nemzet fővárosa legyen, ami halála után meg is valósult, de a gondolat megteremtője és szorgalmazója Széchenyi István volt.
A Magyar Nemzeti Színház ügye is foglalkoztatta. Politikai pályafutását is Magyarország újjáépítésének szolgálatába állította. Országújító munkája eredményeként nevezte el Kossuth a "legnagyobb magyar"-nak. Késobb Kossuthtal szembekerült, mert Széchenyi hazáját békés úton akarta gazdaggá és szabaddá tenni, Kossuth pedig a forradalom győzelmében hitt. Bécs és a szabad Magyarország közti ellentétet az 1848-as események idején Széchenyi István gyenge idegzete nem bírta elviselni és 1848 őszén elvonult döblingi magányába, ahol később némely írása következtében rendőri zaklatásoknak volt kitéve. A haza sorsa miatti aggodalma következtében 1860-ban állt meg annak a szívnek a verése, amely egész életén át a magyar hazáért oly lelkesen dobogott.
Gróf Széchenyi István élete, munkássága és mély hazaszeretete ma is időszerűés minden magyar példaképe kell legyen a haza elmozdításának ügyében. |
Széchenyi István gróf 1848-ban
(Barabás Miklós festménye)
gróf Széchenyi István első levele Atyjához
Széchenyi István közvetlen halála
előtt 1860-ban (Kriehuber József kőrajza)
|
