A gutai Csütörtöki család története

 

 

Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Guta_vizimalomGúta (hivatalos szlovák nevén 1948 előtt Guta, azóta Kolárovo) szlovákiai település a Nyitrai kerületben. Komárom és Ógyalla mellett a Komáromi járás három városának egyike. A Kisalföldön, a Vág és a Kis-Duna folyók összefolyásánál fekszik, Pozsonytól, az ország fővárosától délkeletre, mintegy 90 km-re. A város határában már a hallstatti kultúra idejében (korai vaskor, i. e. 8–5. század) letelepültek emberek, amit a régészeti kutatások is alátámasztanak. A régi okmányok arról tanúskodnak, hogy a település fekvése az évszázadok során többször is változott.

 

Egy 1268-ból származó okmányban Kis Gútának nevezik a települést, amely a Vág bal partján feküdt, a Nyitra folyó mellett. A város az esztergomi érsek tulajdona volt. Néhány forrás alapján az 1270-es években IV. László Gútának számos területet adott. A 14. században létrejött egy másik település is, amelyet Nagy Gútaként emlegetnek.  Az 1526-os mohácsi csata után mindkét település lakosai – a török elől menekülve – biztonságosabb helyre költöztek: a Csallóközbe, a Kis-Duna jobb partjára, oda, ahol a mai Gúta városa található. Részletesebben olvashatsz Guta történetéről > Gúta - Wikipédia, a szabad enciklopédia

 

 

 

Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: 800px-Kolárovo09

A  lakosság földműveléssel, gyümölcstermesztéssel, állattenyésztéssel és halászattal foglalkozott. Voltak közöttük iparosok is, például híres takácsok, akik halászhálókat szőttek.

 

 

 

 

Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: istvanE településen tűnt fel az 1820-as években Csütörtöki István és felesége Földös Rozália. A Gútai anyakönyv adatai szerint 1829-ben született Ferenc nevű gyermeke, 1831-ben pedig János.

 

Csütörtöki István egy tragikus baleset során vesztette életét. 1837szeptember 17-én egy „véletlen puska elsülés által agyonlövetett”.

Gyermekei így feltehetően félárván nőttek fel.

 

Minden bizonnyal (bár erre nincs bizonyíték) István gyermekei lehettek Iró Csütörtöki András /aki takácsmester volt/ és Rozália is. Az ő születési bejegyzésüket nem találtam meg a Gutai anyakönyvben.

Gyermekeik keresztelésekor az anyakönyvi bejegyzésekben mindketten a Csütörtöki mellett gyakran használták az Iró családnevet is (például András 1855-ben).

De volt olyan eset is, hogy a Csütörtöki előnevet elhagyva, csak az Iró nevet jegyezték be (például András 1846-ban, 1864-ben, Rozál 1852-ben). Ez a kettős előnévhasználat a későbbiek során elmaradt, és rögzült a Csütörtöki előnév használata.

 

Az Iró név utal a család csallóközcsütörtöki származására, ahol régen ismeretes ez a családi név. Lásd részletesen: Csütörtöki Iró család

 

 

 

Az Iró név, mint családnév egy foglalkozásnévből alakult ki. A középkortól a latin nyelvű írásokban „litteratus” - ként jelölték az írástudókat, tanítókat, jegyzőket, vagyis olyan világi személyt, aki tud írni, olvasni. E szó magyar megfelelője tehát az író, bár elterjedtebb a „deák” jelző lett. („deák” és „író” szót a „litteratus” megfelelőjeként azonos értelemben használták, gyakran összevonták:→”íródeák”).

Csütörtök faluban említenek két helyi tanítót 1593-ból és1600-ból (ebben az időben Csütörtök lakossága református vallású volt), akiknek neve: Valentinus Litteratus (1593) és Jacobus Litteratus (1600),  azaz Cseterteki Jakab deák.  E neveket akár fordíthatnánk Író Bálintnak és Író Jakabnak is. Valószínűleg tanítók lehettek, hiszen a csütörtöki iskolaházat („domus scholaris”) egy 1596-os Dica jegyzék említi.

Feltehetően Jakab deák lehetett az Iro család őse.

Az 1715-ös összeírásban is fellelhetünk ilyen nevű személyeket Csütörtökben: Jró Ferenc, Iró Jakab és ifj. Jró Jakab. A Komárom melletti Madar községben pedig Iró János, szintén 1715-ben.  A csütörtöki községi bírók között is ott találhatjuk Iró Jakabot (1775), és Iró Jánost (1829).

 

 

 

 

 

Csütörtöki Iró Rozália családja:

 

 

 

Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: C:\Documents and Settings\Home\Asztal\Document1.emf

 

 

 

 

Az 1869. évi összeírás adatai alapján „Csötörtöki Rozi” Miholics Vendel napszámossal élt együtt Gután a Rév utca 97. szám alatti kétszobás földszintes lakás egyik szobájában. A lakás ifj. Takács Imre gutai földműves gazda tulajdona volt. Az összeírás adatai alapján Csütörtöki Rozál 1818-ban született, Miholics Vendel 1814-ben. Érdekes, hogy az összeírás Rozált férjezettnek, Vendelt nős embernek írja, holott a halotti és születési anyakönyv adatai Rozált minden esetben hajadonnak, gyermekeit törvénytelennek említik. Rozált saját halotti bejegyzésében is hajadonként tüntették fel 1873-ban. Mivel Rozál gyermekei közül egy esetben az apát is feljegyezték: Csütörtöki Jakab halálakor apaként Miholics Vendel gutai zsellért jegyezték be 1854. november 18-án, s az összeírásból is tudjuk, hogy Rozál Vendellel élt együtt 1869-ben is, feltételezhető, hogy Rozál több gyermekének, vagy tán mindegyiknek Miholics Vendel volt a vér szerinti apja.

Ennek ellenére az anyakönyvek adatai alapján Rozál soha nem ment férjhez, 1873-ban hajadonként halt meg Gután. Halálának oka: vízkór.

 

Rozál három fiáról tudjuk, hogy megérte a felnőtt kort és családot is alapított:

 

1. Rozál legidősebb fia, Csütörtöki János (szül 1841) Vásárúton nősült meg, felesége Bugár Viktória volt, gyermekeik születési és halotti bejegyzéseinél hol Vámosfalut jelölték lakóhelyül, hol meg Sóssziget pusztát.

 

 

Csütörtöki János fiai közül:

    

         Csütörtöki Mihályról (szül. 1883) tudjuk, hogy „1908. október 4-én Egyházgellén Rábai Luczával (Rábai József és Rácz Mária leánya) - ki Csütörtökben született - házasságra lépett.

 

 

   

Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: http://www.cintoriny.sk/cintorin/Foto/fotoBAMartinsky/0018000.276.jpg         Csütörtöki Vince (szül. 1892), János másik fia részt vett az I. világháborúban és a korabeli veszteséglisták adatai alapján sérülést is szenvedett:

 

Nachrichten über Verwundete und Kranke ausgegeben am (Hirek a sebesültek és betegekröl kiadatott)

2015. 01. 04. 11.o.

Csütörtöki Vinzenz, Inft.. k. u. LIK. Nr. 13, 3. MarschBaon., Felso, 1892, krank

 

Verlustliste ausgegeben am (Veszteség lajstrom kiadatott) 1915. 06. 04.   11.o.

Csütörtöki Vincze, Korp., k. k. LIR. Nr. 13, MGA. Ungarn, kriegsgef

Csütörtöki Vince, Korp., k. u. LIR. Nr. 13, Ungarn, verw.

 

Alphabetisches Verzeichnis der in den Verlustlisten (Betűsoros jegyzék számú veszteségi kimutatásban felsorolt nevekről) 1915. 08. 07.  12.o.

Csütörtöki Vincze……Verlust-liste Nr.: 187.

 

Verlustliste Nr. 545.

1917.03.30.

Csütörtöki Vincze, Gefr., k. u. LIR. Nr. 13, 12.Komp., Ungarn, Pozsony, Felsővámos, 1892; kriegsgef., Kokand, Gebiet Ferghana, Rußland.

 

A születési helyként Felsővámosfalut jelölik az adatok. Az 1917-es adat szerint Csütörtöki Vince orosz hadifogságban volt az akkor orosz fennhatóság alatt álló Kokand városban, Ferghana régióban (ma Üzbegisztán része).

Vince a háborút túlélte, s később megnősült, saját családot alapított. Családjának sírja Pozsonyban, Főrév városrészben a Szent Márton temetőben található.

Ott nyugszik maga Csütörtöky Vince 1892-1974.10.12, Csütörtöki Rozália 1896-1974, Csütörtöki László 1920-2000, Csütörtöki Irénke 1921-2001 és Csütörtöki Pál 1951-1987. Feltehetőleg Vince hitvese volt Rozália, s az ő fiuk  Csütörtöki László, akinek felesége Irénke, s az ő gyermekük Csütörtöki Pál.

 

 

 

 

 

2. Rozál második fia, Csütörtöki József (szül. 1847) 1879. november 16-án vette el Komáromban a helvét hitvallású Balogh Júliannát (szül. 1856. jún. 1. Néma-Csicsó), Balogh Mihály béres és néhai Julianna helvét hitvallású házasfelek leányát. József béresként dolgozott Cserháti pusztában, Duna-Újfalu környékén. 1881. december 2-án született Mária nevű lánya Ógyallán, 1884. november 3-án András nevű fia Izsán, 1887. október 16-án Mária nevű leánya Kocs községben, mindhárom Csütörtök (Csötörtök) vezetéknévvel lett anyakönyvezve.

József és Júlianna ikerlány gyermekei közül az egyik halva született, a másik - Mária - 9 napos korában halt meg 1896-ban, István nevű gyermekük négy és fél évesen halt meg 1897 szept. 13-án. Születési helyként Fel-Aranyos puszta van megjelölve a komáromi halotti anyakönyvekben, István születési bejegyzését az ekeli anyakönyv tartalmazza.

József fia, Csütörtöki András 1909. február 21-én nőül vette Ószőnyön Jutott Ágnest.

 

3. Rozál legkisebb fia, Csütörtöki Kristóf (1859-1894), aki pásztor lett, 1892. február 9-én vette el a szintén pásztor Balázs János lányát, Matildot. Kristóf nem érte meg fia, István születését (1895), 1894 augusztusában szívszélhűdést kapott és meghalt.

Kristóf fia, Csütörtöki István (szül. 1895) 1926-ban vette el Paskichiáh Ilonát Ekecsen

   

Születési dátuma alapján Csütörtöki István megegyezik azzal a Csütörtök Stefan néven említett katonával, aki részt vett az I. világháborúban és ott sérülést is szenvedett.

 

Verlustliste ausgegeben am (Veszteség lajstrom kiadatott) 1917. 02. 28. 13.o.

Csütörtök Stefan, InfstTitGefr., IR. Nr. 82, 7. Komp., Ungarn, Komárom, Csalokőz, 1895; verw.

 

Az említett Csütörtök Stefan (István) csallóközi, Komárom vármegyei származása, és a születési dátum egyezése miatt valószínűsíthetően az 1895-ben Gután született Csütörtöki Istvánnal, Kristóf egyetlen fiával egyezik meg.

 

 

 

 

 

 

Csütörtöki Iró András családja:

 

 

 

Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: iroandras

 

 

 

 

 

Iró Csütörtöki András gutai takácsmester születésének idejét és helyét nem ismerjük..

 

Halála harminc évvel Csütörtöki István tragédiája után, erőszakos bűncselekmény során következett be.

1867. december 30-án megfojtatott verekedés közben, elébb fölboncoltatott, aztán temettetett el, temetése január 2-án volt.

 

Az 1869. évi összeírás adatai alapján - két évvel András halála után - özvegy Csütörtöki (Farkas) Teréz zsellér takácsnő, ki 1817-ben született Gután, a Mező sor 318. szám alatt egy földszintes kétszobás lakás egyik szobájában élt gyermekeivel: Csütörtöki Ferenc nőtlen takácslegénnyel, ki 1851-ben született, Csütörtöki György nőtlen takácslegénnyel, ki 1853-ban született, Csütörtöki Borbála hajadon szolgáló cseléddel, aki az összeírás szerint 1856-ban született (valójában 1855-ben), és Csütörtöki Violával, aki az összeírás szerint 1859-ban született (valójában 1858-ban). A lakás másik szobájában özvegy Gőgh Péter Györgyné (szül. 1801) lakott családjával.

 

 

Csütörtöki Ferenc (1851-1922) családja:

 

Ferenc apjához, Andráshoz hasonlóan takácsmester lett, erről tanúskodnak az anyakönyvi bejegyzések. Még második házasságkötésekor 1888-ban is takácsként említik, viszont Magyarország iparosainak és kereskedőinek czím és lakjegyzéke (szerk. Jekelfalussy József) 1892. évi II. kötetében az 1072. oldalon a „kőmívesek” címszó alatt olvasható:

Guta (Komárom vm.): Csütörtöki Ferencz, Gedai András, Hardt Károly, Lanka Albert, Sztakovics Vince, Trancsik István.

Érdekes kérdés, hogy ha korábban takácsként említik, akkor miért a kőmívesek közt szerepel 1892-ben. Csakugyan szakmát váltott volna, vagy téves a bejegyzés.

 

Házasságkötésekor (1875) feljegyezték róla:

Közvitéz a 12. számú Wilhelm fh. Gyalogezredből, tartalékba lépett 1874. december 31-én.

 

Első felesége, Szalai Borbála halála után újranősült még 1888-ban. A Gútai anyakönyv bejegyzése szerint: „menyasszonya /állítólag Bálint Anna/ egyházi hatóságához a naszvadi plébániára elbocsáttatott. 1888 aug. 20.

 

 

Csütörtöki György (1853-1923) családja:

 

György (1853) apjához és bátyjához hasonlóan szintén takács lett.

Magyarország iparosainak és kereskedőinek czím és lakjegyzéke (szerk. Jekelfalussy József) 1892. évi III. kötetében az 1714. oldalon a takács szakmában van feltüntetve:

Gúta: (Komárom vm.): Ács Ignácz, Bakányi Pál, Bezúr Miklós, Csütörtöki György, Dobra János, Fekete János, Gedár András, Hodosi Miklós, Kovács György, Lauka Albert, Lecskési Lukács, Nagy Berti, Német László, Ollé Lajos, Spisek György, Szabó Kelemen, Szántó András, id. Zöld János.

 

György 1878-ban kötött házasságot Kis Matilddal.

A bejegyzés szerint György közhonvéd, a 759. zászlóaljból, Szabadságolva behívásáig 1878. február 4.

Csütörtöki György fiával, Andrással nyugszik közös sírban Komáromban.

 

 

György fiai közül Komáromban telepedett le:

 

Csütörtöki András (1880-1954) második házassága (1921) után, felesége Jankovics Júlia.

 

Csütörtöki Lajos (1891-1957) rendőrtiszt házassága (1919) után, felesége Mackó Mária.

 

Csütörtöki Miklós (1886) házassága (1910) után, felesége Fördös Franciska.

 

Lásd bővebben - Csütörtöki család komáromi története

 

 

 György fiai közül Csütörtöki Kálmán  (1899) Dunaszerdahelyre

nősült, 1926. február 3-án. Felesége Varga Apollónia.

 

 

 

 

 

A Guta környéki települések:

 

A Gutai Csütörtökiek közül a XX. század folyamán több család a Guta környéki településekre költözött ki:

 

-          Csütörtöki Géza és családja, az ekecsi és szapi Csütörtöki családok őse Nagyszegre költözött, a Gutától nyugatra fekvő tanyavilágba.

 

-          Csütörtöki Gábor (sz.1920) családja Kisszigetre költözött, leszármazottai a Gutától északra fekvő Vág-parti településeken élnek (Ifjúságfalva, Negyed, Vágfarkasd, Vágesellye).

 

-          A Csehországban élő Csütörtöki Vera (szül. 1966. augusztus 15.) minden bizonnyal szintén a g utai Csütörtökiek leszármazottja. Édesapja, Csütörtöki Kálmán (szül. 1924.) Vágfarkasdról költözött át az 1950-es években cseh nyelvterületre, és vette el Mackovo Jarmilát.

 

-          Csütörtöki Gyula (szül. 1962. máj. 04) és felesége, Szabó Rozália (szül. 1966. júl. 10.) a Kis-Duna menti Nádszeg (Trstice) településen élnek. Feltehetőleg az ő gyermekük lehet a szintén Nádszegen élő Csütörtöki Roland, valamint Csütörtöki Anita, aki 2005-2006-ban a Nádszegi Alapiskola VIII. A. osztályos tanulója.

 

-          A Guta melletti Nyárasd (Topolniky) községben szintén előfordul a család. A helyi temetőben nyugszik Csütörtöki Erzsébet (1934.07.23-2012.09.27.), egy másik síron pedig olvasható egy család tagjainak, Csütörtöki László (1928-2002), Csütörtöki Erzsébet (1930-….), valamint Nagy Paulina (1905-1994) nevei.

 

 

 

Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: http://vvv.villagutta.sk/uploads/history/1294964432_0.jpg

 

 

A XX. századból a Gutai családokra vonatkozóan további anyakönyvi bejegyzések hiányában nem sok adat áll rendelkezésemre.

A város szívében –talán a legszebb és legtiszteletreméltóbb helyen- a római katolikus templomot körülölelő parkban áll az un. Jézus szíve szobor.

 A város lakossága állítatta az I. világháború ideje alatt hősi halált halt lakosok emlékére még az I. Csehszlovák állam ideje alatt.

A négyszögletű talpazat három oldalán van az 1914—1918-as világháború­ban elesett katonáinak névsora, összesen 332.

E hősi halottak között olvasható Csütörtöki Gyula (szül 1879) neve.

Haláláról maradt fenn egyéb korabeli adat is:

1915. 09. 20. veszteséglista: Csütörtöki Julius (Gyula), Luft., IR. Nr. 12,11 Komp.. Ungarn, Komárom, Guta, 1879, verw

 

 

 

 

 

Egy másik szomorú esemény volt az 1947-es kitelepítés.

 1945-1947-ben kitelepítették a magyar nemzetiségű lakosság egy részét, és szlovák visszahonosított

lakosságot telepítettek ide. Az „átcsoportosított” magyarok nevei között szerepel Csütörtöki Gyula és

 családja, Gutai lakos, házszám 1103, családtagok száma: 6. helyszín: gutai vasútállomás,

Dátum: 1947. jan. 31. A célállomás pedig Csehország.

/Forrás: Angyal Béla: Guta 1945-1949  89. o./

 

 

 

 

 

A Jézus szíve szobor Gután

 

 

Mindezek ellenére a Csütörtöki család az elmúlt száz évben tovább gyarapodott Guta városában.

A helyi II. Rákóczi Ferenc Alapiskola végzős diákjainak névsorait végigböngészve is sok nevet Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: 1021107találunk:

Cütörtöki Cecília (1957/58), Csütörtöki Margit (1961/62), Csütörtöki Mária (1963/64),

Csütörtöki József (1974/75), Csütörtöki Géza (1978/79), Csütörtöki Szilvia (1992/93),

Csütörtöki Károly (1996/97), Csütörtöki Tímea (1999/2000), Csütörtöki Anita (2006/2007),

Csütörtöki Dávid (2006/2007 VIII.B.o.)

Gutáról való Csütörtöki Gyula, gyermekei Csütörtöki József és Csütörtöki Edit. Csütörtöki József felesége Csütörtöki (lánykori nevén Németh) Erzsébet a gútai Corvin Mátyás Alapiskola igazgatónője. Leányuk Csütörtöki Hajnalka.

Gútáról valók továbbá Csütörtöki Róbert (sz.1986.09.30), Csütörtöki János, Csütörtöki Lajos (talán ugyanaz, aki feltűnik Vágsellyén, Vágfarkasdon), Németh (Csütörtöki) Katalin (sz.1966. szept. 16), Balogh (Csütörtöki) Gyöngyi.

 

 

Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Leírás: Csutortoki%20KarolA mai napig talán ebben a városban él a legtöbb Csütörtöki. Akik mellesleg aktívan részt vesznek a város életében. Ilyen például Csütörtöki Péter gutai festőművész,, Csütörtöki Marián sportoló (cselgáncs bronzérem 2001), Csütörtöki Karol /szül. 1983. lásd fent Csütörtöki Gábor (sz.1920) link alatt/ sportoló (asztali tenisz).

 

Csütörtöki Péter egyik festménye

 

 

 

Csütörtöki Karol