A komáromi Csütörtöki család története:

A Vág-Duna torkolatánál, a Duna partján épült fel Komárom, rendkívül gazdag múltra tekinthet vissza. A dunai és Vág-dunai révek tették lehetővé három nagy területi egységnek, a Dunántúlnak, a Csallóköznek, a Mátyusföldnek az egymás közötti folyamatos összeköttetését, s a révek birtoklása az egész környék feletti uralmat jelentette. Komárom járási székhely és a Nyitrai kerület harmadik legnépesebb városa (Nyitra és Érsekújvár után). A szlovákiai magyarság legfontosabb kulturális és politikai központja. 1919 előtt Komárom vármegye székhelyeként csaknem 3000 km²-es vonzáskörzete volt, melynek felét a trianoni határ meghúzásával elveszítette és ez jelentősen visszavetette a fejlődésben, mely csak a szocializmus évtizedeiben (az iparosítás révén) gyorsult fel. A város fontos gépipari (hajógyártási) központtá vált, ma is forgalmas dunai árukikötő, valamint közúti és vasúti határátkelőhely. Komárom 2004 óta egyetemi város is, itt alapították meg első szlovákiai magyar nyelvű egyetemként a Selye János Egyetemet.

Magyar Kultúra és Duna mente Múzeuma

Igazgató: Csütörtöky József

Jókai Mór szobra: Berecz Gyula alkotása

Restaurálta Csütörtöky András

Klapka tér

A Csütörtöki család már a XIX. Század utolsó negyedében megjelent a városban, illetve környékén.

Eddigi ismereteim alapján a komáromi Csütörtökiek ősei valamennyien Gutáról települtek át, tehát mind a Gutai Csütörtöki család leszármazottai.

A gutai születésű Csütörtöki József (Csütörtöki Iró Rozál fia, szül. 1847.) 1879-ben vette el Balogh Júliannát Komáromban, később itt dolgozott béresként a közeli Cserháti pusztán, Duna-Újfalu mellett. 1881. december 2-án született Mária nevű lánya Ógyallán, 1884. november 3-án András nevű fia Izsán, 1887. október 16-án Mária nevű leánya Kocs községben, mindhárom Csütörtök (Csötörtök) vezetéknévvel lett anyakönyvezve.

József és Júlianna ikerlány gyermekei közül az egyik halva született, a másik - Mária - 9 napos korában halt meg 1896-ban, István nevű gyermekük négy és fél évesen halt meg 1897 szept. 13-án. Születési helyként Fel-Aranyos puszta van megjelölve a komáromi halotti anyakönyvekben, István születési bejegyzését az ekeli anyakönyv tartalmazza.

József fia, Csütörtöki András 1909. február 21-én nőül vette Ószőnyön Jutott Ágnest.

A gutai születésű Csütörtöki György (1853-1923) takácsnak több fiáról tudjuk, hogy Komáromban telepedtek le:

Csütörtöki András (1880-1954) második házassága (1921) után, felesége Jankovics Júlia.

Csütörtöki Lajos (1891-1957) rendőrtiszt házassága (1919) után, felesége Mackó Mária.

Csütörtöki Miklós (1886) házassága (1910) után, felesége Fördös Franciska.

Feltehetően maga György is Komáromban élte le utolsó éveit, hiszen itt helyezték végső nyugalomra. Utóbb mellé temették András (1880-1954) nevű fiát is annak feleségével, Jankovics Júliával. (lásd a képen)

Csütörtöki Júlianna (1939)

A Pesti Napló 1939. január 22-i 18. számában egy tragikus, szerelemféltésből elkövetett bűncselekmény áldozataként említik meg Csütörtöki Júliannát: „A Komárom közelében lévő Agyagospusztán Bukovánszky Alajos magyarsóki legény késsel összeszurkálta Csütörtöki Julianna 18 éves leányt mert nem akart a felesége lenni. Bukovánszky ezután késével átvágta a saját torkát. A legény nem sokkal később meghalt. A leányt életveszélyes állapotban vitték a komáromi kórházba.”

Agyagospuszta (mai nevén Hliník, Vágfüzes közigazgatási területén) a Martost Komárommal összekötő út mentén fekszik az Alsó-Csallóközben. Magyarsók ma Szelőce településrésze Vágsellye környékén. Csütörtöki Júlia származása tisztázatlan, de valószínűsíthetően Komáromból származott. Talán azonos lehet Csütörtöki Miklós (szül. 1886. lásd fent) Júlia nevű leányával, akiről csak annyi tudomásom van, hogy nagyon fiatalon, 20-22 éves korában hunyt el. A cikk szerint a merénylő, Bukovánszky Alajos öngyilkos lett tette után, Csütörtöki Júlianna életveszélyes állapotban került a komáromi kórházba. Nincsen azonban arról adat, hogy Júlianna életben maradt-e vagy belehalt sérüléseibe.

Csütörtöki Mária (1953)

Az ÚJ SZÓ szlovákiai magyar nyelvű folyóirat 1953. július 23-i számában a 4. oldalon egy egész újságcikk foglalkozik Csütörtöki Mária komáromi hajógyári munkásnővel, mint a szocialista munkaverseny hősével, a gyári munkásnők egyik példaképével. A cikk szerint Mária korábban szakácsnőként dolgozott, de mivel három testvére, három sógora és édesapja is a hajógyárban dolgozott, úgy döntött, ő is beáll a gyárba dolgozni, s rövid idő alatt olyannyira beletanult a feladatába, hogy 35 darukezelőnő szakaszbizalmijává választották, s rábízták az újoncok betanítását is. A cikkben Mária elégedetten számolt be arról, hogy új lakást kapott, ahol békességben nevelheti kislányát. Természetesen nem hiányozhat a cikkből a kor szellemének megfelelően a Sztálini nemzetiségi politika, a szocialista munkaverseny dicsőítése sem. Nem derül ki sajnos a cikkből, hogy ki volt Mária férje, illetve az sem, hogy a „Csütörtöki” név leánykori, vagy később házasság után felvett neve volt.

A telefonkönyv és helyi sajtók, internetes közösségi oldalak lapjait böngészve rengeteg Csütörtökivel találkozhatunk itt napjainkban is (2009). (lásd még bővebben a fenti linkek alatt)

Így például Csütörtöki Géza és felesége, Csütörtöki Sidónia, valamint lányuk, Csütörtöki Barbara (sz.1992.11.16), vagy Csütörtöki Irén, Csütörtöki István (rendszeres véradóként tűnik fel a sajtóban).

Komáromban él Csütörtöki Alajos magánvállalkozó /Jókai Mór Gimnázium ’88, Pozsonyi Műszaki Egyetem ’92/