Az Író család Csallóközcsütörtökön

A Csütörtöki Író család származásának kérdése

Az Író név feltehetőleg az írástudó, deák jelzőből, illetőleg ezek latin megfelelőjéből, a litteratus jelzőből alakult ki. Csallóközcsütörtökön és környékén több olyan személyt és családot is találni a 16-17. században, amelynek neve a litteratus jelzőből ered. Ilyen volt Csallóközcsütörtök iródeákja, Csütörtöki Jakab deák (Jakobus Litteratus), a modori Schreiber család, vagy a csallóközi Deák család.

Csütörtöki Jakab deák

Talán nem teljesen alaptalan feltételezni, hogy a csallóközcsütörtöki Író család egy bizonyos Csütörtöki Jakab deák - vagy ahogy a korabeli összeírásokban szerepel, Jacobus Literatus de Csütörtök - leszármazottai, aki a 16-17. század fordulóján élt Csallóközcsütörtökön, de személyére még egy 1660-as összeírás is utal. Jakab deák, Csallóközcsütörtök íródeákja és armális nemes a hivatalos iratokon neve mellett - utalva deákos műveltségére - a Literatus jelzőt használta. Ez szó szerint azt jelenti „írástudó”, bár a köznyelvben inkább a „deák” szót használták. Csütörtök mezővároson kívül használhatta(ták) – ahogy ez a református értelmiségnél szokásos volt, a szülőhelyére utalva – a Csütörtöki nevet is, ahogy történt ez 1594-ben, Illésházy György hagyatéki jegyzőkönyvében:

142.o.

143.o

Anno 1594.

29. Decembris szegin megholt Illyesházy György uram marhájának száma, kit ispán uram egy ládábon rakott és elvitt, egy fekete bűrrel borított kis ládában, ezek vadnak…

…..Item egy kis hoczakban törpe kis pohár és ugyanott két ezüst kalán és négy pár ezüst kapocs, kit Cseterteki Jakab deák vetett volt zálogban f. 8….

Forrás: Történelmi Tár (A Társulat, 1878) 142-143.o.

A Pozsony vármegyei dézsmaösszeírás 1602-ben dézsmaszedőként (decimator) említi Csütörtöki Jakab deákot (Regesta decimarum, 9724. 407).

Csütörtöki Jakab deák (Jacobus Literatus de Csötörtök) dézsmaszedő (decimator)

említése a Pozsony vármegyei dézsmajegyzében 1602-ben

Mindenképpen elgondolkodtató, hogy maga az Író családnév is igen ritka, a „litteratus” jelzőt a magyar köznyelvben inkább a „deák” vagy „íródeák” szóval fordították.

Az Író családnévre szinte sehol máshol nem találunk példát az egész Kárpát-medencében, kivéve Csallóközcsütörtököt, ahol a 17. századig visszavezethető! !!

Elképzelhető tehát, hogy a vezetéknévként funkcionáló Literatus jelző magyarosodott át Író formába Jakab deák utódainál és rögzült a család neveként. Ebben szerepet játszhatott a falu rekatolizálása, ami Csütörtök későbbi földesura, Szelepcsényi György esztergomi érsek, az ellenreformáció hírhedt alakja tevékenységéhez kötődik.

Szelepcsényi saját birtokán, a csallóközi Csütörtök faluban sikerült a lakosok nagy részét rekatolizálni, az 1650-es évek végére a katolikusok visszakapták a templomot a protestánsoktól. Mivel a közeli Somorján az evangélikusok erősen tartották magukat, ezért annak ellenpólusaként Szelepcsényi Csütörtökben és környékén akarta az ellenreformáció bástyáját kiépíteni. A Csütörtök melletti Csákányban (Pozsonycsákány) építtetett kastélyt magának a pilisi apátság ősi majorságának (un. gangriájának) központjában, s többnyire ott tartózkodott. 1666-ban esztergomi érsekké nevezték ki, s elérkezettnek látta az időt, hogy Csütörtököt és környékét felfejlessze. Ennek érdekében újjáépíttette a Csütörtök melletti Szent-Erzsébet falut és templomát, valamint katolikus horvátokat telepített oda.

Ipartörténeti kuriózumként emlegetik, hogy 1666-ban elsőként hozatott merinói selyemgyapjas birkákat az országba, épp ide, Csütörtökre és környékére, s a gyapjú feldolgozására egy posztómanufaktúrát is létrehozott a szomszédos Gombán. A leírások szerint kiváló minőségű posztót gyártottak itt, ami a legjobb minőségű holland kelmékkel is felvette a versenyt. Az érsek halála után az üzem a Maholányi család tulajdonába került s hamarosan megszűnt. Szintén Szelepcsényi volt az, aki Gombán halastavakat építtetett, Csütörtökre Tokajból szőlőtőkéket telepíttetett. Csütörtök és környéke tehát mintegy korabeli mintagazdaságként működött ebben az időben.

A lakosok ismét katolikus hitre keresztelése, az anyakönyvezés bevezetése elősegítette a vezetéknevek rögzülését az 1670-es évektől.

Modori Schreiber család

Az Író név litteratus eredete kapcsolatba hozható még a Pozsony vármegyei Modorban élő nemes Schreiber családdal, akiknek neve német nyelven szó szerint írót jelent.

A család gyökerei a modori nemesség körébe nyúlik vissza. A Schreiber családnak II. Mátyás adott címereslevelet 1616. május 2-án. A Prágában kelt armális címzettjei Schreiber Márton és felesége, Sichartin Jusztinia, fiaival, Sámuellel és Györggyel, aki Schreiber Márton korábbi házasságából származott. A címereslevelet 1624-ben hirdették ki Pozsony vármegye Szencen tartott általános közgyűlésén. Az armálisban szó szerint feltüntetik, hogy a Schreiberek már azt megelőzően is nemesek voltak. A család a 17. századtól élt Modorban. Tagjai bírók és szenátorok voltak a városi tanácsban, de más tisztségekben is megtaláljuk őket. Schreiber Sámuelt (Shraiber Samuel) az 1650-es nemesi összeírás is megemlíti Modoron.

Legkiemelkedőbb tagja az említett Schreiber Márton, többszörös modori bíró és szenátor. Neki köszönhető, hogy Modor városa szabad királyi város lett, és megépültek városfalai. 1664-ben modori polgármesterként említik a források. felségével a modori evangélikus templomban lett eltemetve. Schreiber János György modori írnok, majd jegyző volt a szerzője Modor történetének, amely az első monográfiának számít ma Szlovákia területén. A könyvhöz Krman Dániel szuperintendens írt előszót. A család a 19. században is fennállt.

Az armális címerleírása szerint a család címere kék-vörösen hasított pajzsban zöld hármas halmon álló barna, jobbra fordult, nyíllal átlőtt mellű szarvas. Sisakdísze: széttárt szárnyak között – a jobb oldali vörös, a bal oldali kék – kiemelkedő páncélos, sisakos férfialak, feje fölött zöld koszorút tart. A takarók színe kék-vörös és vörös-kék. János György modori jegyző 1718-ból ránk maradt pecsétjén ovális pajzsban halmokon álló, ágaskodó szarvas látható. A sisakdísz szárnyak közt kiemelkedő huszár, jobbjában karddal, amelyre török fő van feltűzve.

Megjegyzendő, hogy a csallóközcsütörtöki Iró család tagjai közül az 1760-as években élt Iró Antal takácsmester néhány esetben szintén használta a Sreiber nevet. Gyermekei születésekor Iró Antalt hol Iró, hol Takács, hol Sreiber néven jegyezték be a csütörtöki anyakönyvekbe.

Pusztafödémesi Deák család

Szintén a litteratus jelzőből ered a Csallóközben is előforduló Deák családnév. Csallóközcsütörtök környékén szintén előfordult Deák nevű nemes család. Elképzelhető, hogy a csütörtöki Iró család ezzel áll rokonságban.

Ősjussként bírt vagyonuk a Pozsony vármegyei Jóka községben volt. Az 1652-es taksaösszeírásban Deák Bálint, János és Miklós neve tűnik fel. Feltételezzük, hogy a jókai János valószínűleg ugyanaz a személy, aki az 1650-es összeírásban Pusztafödémesen szerepel. Deák János felesége, Hegyi Erzsébet 1640-ben nyer említést. Miklós Galgócon lakott, és 1688 előtt halt meg. Fiai Tamás, András és Bálint, akik 1688-ban legidősebb bátyjuk, Gergely árváival osztoztak meg az apjuk után maradt vagyonon. Tamás és András mostohatestvérek voltak az anyjuk után. Közülük a legfiatalabb testvér, András maradt a családi birtokon. A vagyonelosztásnál említik I. Habsburg Lipót 1688-ban, Bécsben kiadott armálisát, melynek címzettje közt szerepel Deák Tamás, és a Nemanics család. Tamás fiai: Ferenc (elhunyt 1756 előtt) és Gergely, akiknek utódai a nemesi vizsgálat idején, 1756-ban Jókán éltek. János és Bálint (1652-ből) az 1688-as vagyonelosztáskor még élőkként szerepelnek. János kb. 70-80 évig élt, a 17. század végén halt meg. Özvegyét bomlott elméjűként említik. Jánosnak két fia volt, Tamás és Miklós. Tamás református lelkész volt.

A család címerét András 1777-es pecsétjéről ismerjük. A pajzsban hármas halom felett páncélos kar szablyát tart, amelyre török fő van tűzve. A jobb felső sarokban csillag, a balban befelé fordult félhold látható. Sisakdísz: süveget viselő huszár, növekvőn; jobb kezében szablyát tart, bal kezét csípőre teszi. Az A-D iniciálék a pecsétnyomó tulajdonosának nevét jelölik (Andreas Deák).

Az Iró család Csütörtökön

1686-ban Író Jakab volt Csütörtök falu bírája. (UC99.64, Csákány összeírása, melyet készített Csütörtök falu plébánosa és bírája). Ez mindenképpen arra utal, hogy a család már a 17. században fontos helyet foglalt el a község életében.

Iró Jakabról már korabeli anyakönyvi adatok is fennmaradtak.

Mivel Csütörtök faluban ekkor még nem volt állandó anyakönyvezés, a lakosok a környező településekre - jellemzően a szomszédos Nagymagyarra (Zlaté Klasy) - jártak keresztelési, halotti, házassági anyakönyveztetés céljából.

A Nagymagyari keresztelési anyakönyv tartalmaz utalásokat Iró Jakabra:

1677 márciusában kereszteltetett Jró János, Jró Jakab és Posvancz Marianna fia, kik Csütörtöki lakosok, keresztszülők: Bognár János és Stokovics llona

1691. január 30-án kereszteltetett Jró György, Jró Jakab és Posvancz Marianna fia, kik Csütörtöki lakosok, keresztszülők: Szentkirály György (Csütörtök falu plébánosa) és Verbert Marianna.

A Pozsonyi Jezsuita Gimnázium névjegyzékében már a 17. században találunk olyan tanulót, aki a csallóközcsütörtöki Iró családból származott:

1691-1692 Iró Ferenc

1691 PARV3 (Cat. Pos. I. 194v) Franciscus Iro

1692 PARVmin (Cat. Pos. I. 200r) Franciscus Iro Ung. (magyar anyanyelvű), ignob. (nem nemes), 10 éves Csöterközienensis (Csütörtök mezővárosból való)

Az Író családot több korabeli dokumentum és összeírás is említi. Ezek között legfontosabbak a csütörtöki egyházi anyakönyv feljegyzései.

Az 1715-ös országos összeírásban találjuk a lakosok között Jró Ferencet,Iró Jakabot és ifj. Jró Jakabot.

Egy korabeli határvita periratai között - mely Csákány és Csütörtök lakosai között folyt - szintén találkozunk a névvel.

Forrás: Békefi Remig: A Pilisi Apátság Története II

1717. évi oklevél

Cziganek István csákányi jószágkormányzó, Fölsősurányi Sigray Ferenc alispán előtt, bepanaszolja Maholányi Józsefet és Tamást, mivel jobbágyaik és zselléreik marháit a pásztorok, az ő rendelkezésük folytán, a csákányi uradalomhoz tartozó Kurta földek-re hajtották, és ezeken legeltették.

A tanúként kihallgatott jobbágyok között van Iró Ferenc, Iró János ifjabbik, Iró Jakab öregbik és Iró Jakab ifjabbik özvegye.

1745-ben említődik Mészáros, más néven Iró István és Iró János.

Egy 1736-os összeírás (UC52.28) szintén említi Iró Jánost

A község bírái között:

Jró Jakab 1686 körül

Iró Jakab 1775 körül

Iró János 1829 körül

Forrás Sill Aba Ferenc: Csütörtök mezőváros históriája 266. oldal.

Felbukkan a csütörtöki Irók között egy Iró Antal nevű takácsmester is, aki használja még előnévként az Iró mellett annak német tükörfordítását, a Schreiber, máshol Sreiber nevet, illetve a Takács előnevet. Felesége Puss Mária.

1755-ben Mária lánya születésekor az apa Schreiber Antalként lett bejegyezve. 1759-ben Antal nevű fia, 1762-ben József Ferenc nevű fia és 1765-ben Erzsébet nevű lánya születésekor Takács Antalként lett az apa bejegyezve. Legbeszédesebb az 1766. május 9-i bejegyzés, ami mindhárom változatot feltünteti, ekkor János nevű fia születésekor az apa neve „Antonius Sreiber Takács alias Iró”-ként szerepel. 1773-ban Teréz nevű lánya születésekor pedig Iró Antalként lett az apa bejegyezve.

Itt érdemes megemlíteni, hogy a Csütörtöki Író család Gútán felbukkanő ősei szintén takácsok voltak, talán a csütörtöki takácsmesterek leszármazottai. A neve alapján szintén a csütörtöki takácsmesterek leszármazottja volt a Csütörtöki család szigetközi ágának egyik őse, Csütörtöki Takács Márton.

Az Író család ma is megtalálható Csallóközcsütörtökön és környékén!!

Iró család a Csallóközben a XVIII században

Madar községben az 1715-ös országos összeírás említi Iró Jánost.

Nagymagyaron anyakönyvezték a csütörtöki anyakönyvben is szereplő Iró János és neje, Polák Judit György (1752), Erzsébet (1758) és István (1760) nevű gyermekeit.

Félben anyakönyvezték a csütörtöki anyakönyvben is szereplő Iró János és neje, Polák Judit Katalin (1747) nevű leányát.

Ugyanitt Iró Antal és neje, Mária. Gyermekük: Mária Anna (1770)

Vajkán tűnt fel az anyakönyvben Janko Mihály és neje, Iró Erzsébet. Gyermekeik: Erzsébet (1749.06.15), Erzsébet (1751.05.17), Mária Magdolna (1754.07.22), János (1757.04)

Dunahidason tűnt fel az anyakönyvben Iró Mátyás és neje, Mária. Gyermekük: András (1771)

Gellén anyakönyvezték a csütörtöki anyakönyvben is szereplő Iró Antal és neje, Czafik Katalin Katalin (1785) és Margaréta (1793) nevű leányát.

Ugyanitt feltűnik az anyakönyvben Iró Antal és neje, Bartos Katalin. Gyermekeik: Mátyás (1786), János (1786)

Ugyanitt Iró Antal és neje, Nagy Mária. Gyermekeik: Marianna (1789), István (1791)

Felbár településen tűnt fel az anyakönyvben Iró Antal és neje, Nagy Mária. Gyermekeik: Erzsébet (1796), Júlianna (1799)

Nyárasd településen tűnt fel az anyakönyvben Tóth Márton és neje, Iró Róza. Gyermekük: Ferenc (1818.08.25)

Ugyanitt Kovács János és neje, Iró Róza. Gyermekük: Júlianna (1820.10.29)

Komáromban szintén felbukkant a név már a 18. században.

1734. április 16-án keresztelték Györgyöt, Jró György és Kaman (Kálmán?) Katalin gyermekét Komáromban. A szülők nagy valószínűség szerint megegyeznek azzal az Iró Györggyel és Kálmán Katalinnal, akik 1725. január 25-én házasodtak össze Csütörtök mezővárosban.

Iró János takácsmester és Nagy Erzsébet gyermekeit, Ferencet 1788. október 3-án, és Ferenc Xavért 1795. december 1-én Komáromban anyakönyvezték.

A Csütörtöki (Iró) család csallóközi ágának első említése Vásárúton

Az Író családból ágazott ki a Csütörtöki család csallóközi ága.

A Csütörtökről Vásárútra elszármazott Iró István és családja esetében jelent meg először az Iró Csütörtöki kettős névhasználat.

Már az 1770-es években felbukkan Vásárút községben egy bizonyos Iró István és neje, Szabó Erzsébet. Gyermekük: Mátyás (1776)

Ugyanitt bukkan fel később Iró István éjjeli őr és neje, Récsei Erzsébet, talán megegyezik a korábban említett Istvánnal. Iró István feltehetőleg azzal az Iró Istvánnal egyezik meg, aki 1742-ben született Csallóközcsütörtökön Iró alias Mészáros István és Fisser Mária gyermekeként. A legidősebb Iró Istvánt egy 1745-ös tanúvallomás említi Iró alias Mészáros István néven, valószínűleg mészárosmester volt.

István és Erzsébet gyermekei: István (1793), Ferenc (1796), Katalin (1798). Az apa foglalkozásaként 1796-ban és 1798-ban vigil nocturnus (éjjeli őr) került bejegyzésre az anyakönyvbe.

Minden bizonnyal ugyanez az Iró István, akinek későbbi neje Benkovits Teréz. Gyermekük, Ignác születésekor is vigil nocturnus (éjjeli őr) került bejegyzésre István foglalkozásaként 1802-ben.

Az 1802-ben született Iró Ignác feltehetőleg megegyezik azzal az Ignáccal, aki 1825. szeptember 21-én hunyt el Vásárúton, de már Csütörtöki Ignác néven került bejegyzésre a halotti anyakönyvbe.

A csallóközi ág esetében a Csütörtöki családnév tehát 1825-ben bukkant fel először Csütörtöki (Iró?) Ignác halotti bejegyzésben.

Iró István 1805-ben hunyt el Vásárúton, a halotti bejegyzésében szintén megemlítették éjjeli őr (vigil nocturnus) foglalkozását, halálakor 60 éves körüli volt.

Életkora alapján azonos lehet azzal az Iró Istvánnal, aki 1742-ben Csallóközcsütörtökön született Iró István és Fisser Mária gyermekeként.

Iró István 1793-ban született István fia feltehetőleg megegyezik azzal a Csütörtöki Iró Istvánnal, aki az 1810-es évek végén a gutai anyakönyvben bukkant fel Földös (Földes) Rozália férjeként.

Istvánnál kezdetben még az Iró, 1825 után már inkább a Csütörtöki név használata figyelhető meg.

Csütörtöki Iró István gyermekei voltak Csütörtöki Iró András és Csütörtöki Iró Rozál, akik már gyakrabban használták az Iró mellett a Csütörtöki nevet.