Az Író család Csallóközcsütörtökön
A Csütörtöki Író család
származásának kérdése
Az Író név
feltehetőleg az írástudó, deák jelzőből, illetőleg ezek latin megfelelőjéből, a
litteratus jelzőből alakult ki. Csallóközcsütörtökön
és környékén több olyan személyt és családot is találni a 16-17. században,
amelynek neve a litteratus jelzőből ered. Ilyen volt Csallóközcsütörtök
iródeákja, Cseterteki Jakab deák (Jakobus Litteratus), a modori Schreiber
család, vagy a csallóközi Deák család.
Cseterteki Jakab deák
Talán nem
teljesen alaptalan feltételezni, hogy a csallóközcsütörtöki
Író család egy bizonyos Cseterteki Jakab deák – vagy ahogy a korabeli összeírásokban szerepel, Jacobus Litteratus - leszármazottai,
aki a 16-17. század fordulóján élt Csallóközcsütörtökön,
de személyére még egy 1660-as összeírás is utal. Jakab deák, Csallóközcsütörtök íródeákja és armális nemes a hivatalos
iratokon neve mellett - utalva deákos műveltségére - a Litteratus
jelzőt használta. Ez szó szerint azt jelenti „írástudó”, bár a köznyelvben
inkább a „deák” szót használták. Csütörtök mezővároson kívül használhatta(ták)
– ahogy ez a református értelmiségnél szokásos volt, a szülőhelyére utalva – a
Csütörtöki (Cseterteki) nevet is, ahogy történt ez
1594-ben, Illésházy György hagyatéki jegyzőkönyvében:
142.o.
143.o
Anno
1594.
29.
Decembris szegin megholt Illyesházy György uram marhájának száma, kit ispán
uram egy ládábon rakott és elvitt, egy fekete bűrrel borított kis ládában, ezek
vadnak…
…..Item
egy kis hoczakban törpe kis pohár és ugyanott két ezüst kalán és négy pár ezüst
kapocs, kit Cseterteki
Jakab deák vetett volt zálogban f. 8….
Forrás: Történelmi Tár (A
Társulat, 1878) 142-143.o.
Mindenképpen
elgondolkodtató, hogy maga az Író családnév is igen ritka, a „litteratus”
jelzőt a magyar köznyelvben inkább a „deák” vagy „íródeák” szóval fordították.
Az Író családnévre szinte sehol
máshol nem találunk példát az egész Kárpát-medencében, kivéve
Csallóközcsütörtököt, ahol a 17. századig visszavezethető! !!
Elképzelhető
tehát, hogy a vezetéknévként funkcionáló Litteratus jelző magyarosodott át Író
formába Jakab deák utódainál és rögzült a család neveként. Ebben szerepet
játszhatott a falu rekatolizálása, ami Csütörtök későbbi földesura, Szelepcsényi György esztergomi érsek, az
ellenreformáció hírhedt alakja tevékenységéhez kötődik.
Szelepcsényi saját birtokán, a csallóközi Csütörtök faluban
sikerült a lakosok nagy részét rekatolizálni, az 1650-es évek végére a
katolikusok visszakapták a templomot a protestánsoktól. Mivel a közeli Somorján
az evangélikusok erősen tartották magukat, ezért annak ellenpólusaként
Szelepcsényi Csütörtökben és környékén akarta az ellenreformáció bástyáját
kiépíteni. A Csütörtök melletti Csákányban (Pozsonycsákány) építtetett kastélyt
magának a pilisi apátság ősi majorságának (un. gangriájának) központjában, s
többnyire ott tartózkodott. 1666-ban esztergomi érsekké nevezték ki, s
elérkezettnek látta az időt, hogy Csütörtököt és környékét felfejlessze. Ennek
érdekében újjáépíttette a Csütörtök melletti Szent-Erzsébet falut és templomát,
valamint katolikus horvátokat telepített oda.
Ipartörténeti
kuriózumként emlegetik, hogy 1666-ban elsőként hozatott merinói selyemgyapjas
birkákat az országba, épp ide, Csütörtökre és környékére, s a gyapjú
feldolgozására egy posztómanufaktúrát is létrehozott a szomszédos Gombán. A
leírások szerint kiváló minőségű posztót gyártottak itt, ami a legjobb minőségű
holland kelmékkel is felvette a versenyt. Az érsek halála után az üzem a
Maholányi család tulajdonába került s hamarosan megszűnt. Szintén Szelepcsényi
volt az, aki Gombán halastavakat építtetett, Csütörtökre Tokajból szőlőtőkéket
telepíttetett. Csütörtök és környéke tehát mintegy korabeli mintagazdaságként
működött ebben az időben.
A lakosok
ismét katolikus hitre keresztelése, az anyakönyvezés bevezetése elősegítette a
vezetéknevek rögzülését az 1670-es évektől.
Modori Schreiber család
Az Író név litteratus eredete kapcsolatba hozható még a Pozsony
vármegyei Modorban élő nemes Schreiber családdal,
akiknek neve német nyelven szó szerint írót jelent.
A család
gyökerei a modori nemesség körébe nyúlik vissza. A Schreiber
családnak II. Mátyás adott címereslevelet 1616. május
2-án. A Prágában kelt armális címzettjei Schreiber
Márton és felesége, Sichartin Jusztinia,
fiaival, Sámuellel és Györggyel, aki Schreiber Márton
korábbi házasságából származott. A címereslevelet
1624-ben hirdették ki Pozsony vármegye Szencen
tartott általános közgyűlésén. Az armálisban szó szerint feltüntetik, hogy a Schreiberek már azt megelőzően is nemesek voltak. A család
a 17. századtól élt Modorban. Tagjai bírók és szenátorok voltak a városi
tanácsban, de más tisztségekben is megtaláljuk őket. Schreiber
Sámuelt (Shraiber Samuel) az 1650-es nemesi összeírás
is megemlíti Modoron.
Legkiemelkedőbb
tagja az említett Schreiber Márton, többszörös modori
bíró és szenátor. Neki köszönhető, hogy Modor városa szabad királyi város lett,
és megépültek városfalai. 1664-ben modori polgármesterként említik a források.
felségével a modori evangélikus templomban lett eltemetve. Schreiber
János György modori írnok, majd jegyző volt a szerzője Modor történetének,
amely az első monográfiának számít ma Szlovákia területén. A könyvhöz Krman Dániel szuperintendens írt előszót. A család a 19.
században is fennállt.
Az armális
címerleírása szerint a család címere kék-vörösen hasított pajzsban zöld hármas
halmon álló barna, jobbra fordult, nyíllal átlőtt mellű szarvas. Sisakdísze:
széttárt szárnyak között – a jobb oldali vörös, a bal oldali kék – kiemelkedő
páncélos, sisakos férfialak, feje fölött zöld koszorút tart. A takarók színe
kék-vörös és vörös-kék. János György modori jegyző 1718-ból ránk maradt
pecsétjén ovális pajzsban halmokon álló, ágaskodó szarvas látható. A sisakdísz
szárnyak közt kiemelkedő huszár, jobbjában karddal, amelyre török fő van
feltűzve.
Megjegyzendő,
hogy a csallóközcsütörtöki Iró
család tagjai közül az 1760-as években élt Iró Antal
takácsmester néhány esetben szintén használta a Sreiber
nevet. Gyermekei születésekor Iró Antalt hol Iró, hol Takács, hol Sreiber
néven jegyezték be a csütörtöki anyakönyvekbe.
Pusztafödémesi Deák család
Szintén a litteratus jelzőből ered a Csallóközben is előforduló Deák
családnév. Csallóközcsütörtök környékén szintén
előfordult Deák nevű nemes család. Elképzelhető, hogy a csütörtöki Iró család ezzel áll rokonságban.
Ősjussként
bírt vagyonuk a Pozsony vármegyei Jóka községben
volt. Az 1652-es taksaösszeírásban Deák Bálint, János és Miklós neve tűnik fel.
Feltételezzük, hogy a jókai János valószínűleg
ugyanaz a személy, aki az 1650-es összeírásban Pusztafödémesen szerepel. Deák
János felesége, Hegyi Erzsébet 1640-ben nyer említést. Miklós Galgócon lakott, és 1688 előtt halt meg. Fiai Tamás, András
és Bálint, akik 1688-ban legidősebb bátyjuk, Gergely árváival osztoztak meg az
apjuk után maradt vagyonon. Tamás és András mostohatestvérek voltak az anyjuk
után. Közülük a legfiatalabb testvér, András maradt a családi birtokon. A
vagyonelosztásnál említik I. Habsburg Lipót 1688-ban, Bécsben kiadott
armálisát, melynek címzettje közt szerepel Deák Tamás, és a Nemanics
család. Tamás fiai: Ferenc (elhunyt 1756 előtt) és Gergely, akiknek utódai a
nemesi vizsgálat idején, 1756-ban Jókán éltek. János
és Bálint (1652-ből) az 1688-as vagyonelosztáskor még élőkként szerepelnek.
János kb. 70-80 évig élt, a 17. század végén halt meg. Özvegyét bomlott
elméjűként említik. Jánosnak két fia volt, Tamás és Miklós. Tamás református
lelkész volt.
A család
címerét András 1777-es pecsétjéről ismerjük. A pajzsban hármas halom felett
páncélos kar szablyát tart, amelyre török fő van tűzve. A jobb felső sarokban
csillag, a balban befelé fordult félhold látható. Sisakdísz: süveget viselő
huszár, növekvőn; jobb kezében szablyát tart, bal kezét csípőre teszi. Az A-D
iniciálék a pecsétnyomó tulajdonosának nevét jelölik (Andreas Deák).
Az Iró
család Csütörtökön
1686-ban Író Jakab volt Csütörtök falu bírája.
(UC99.64, Csákány összeírása, melyet készített Csütörtök falu plébánosa és
bírája). Ez mindenképpen arra utal, hogy a család már a 17. században fontos
helyet foglalt el a község életében.
Iró Jakabról már korabeli anyakönyvi adatok is fennmaradtak.
Mivel
Csütörtök faluban ekkor még nem volt állandó anyakönyvezés, a lakosok a
környező településekre - jellemzően a szomszédos Nagymagyarra (Zlaté Klasy) -
jártak keresztelési, halotti, házassági anyakönyveztetés céljából.
A Nagymagyari
keresztelési anyakönyv tartalmaz utalásokat Iró Jakabra:
1677
márciusában kereszteltetett Jró János, Jró Jakab és Posvancz Marianna fia, kik
Csütörtöki lakosok, keresztszülők: Bognár János és Stokovics llona
1691. január
30-án kereszteltetett Jró György, Jró Jakab és Posvancz Marianna fia, kik
Csütörtöki lakosok, keresztszülők: Szentkirály György (Csütörtök falu
plébánosa) és Verbert Marianna.
Az Író családot több korabeli dokumentum és összeírás
is említi. Ezek között legfontosabbak a csütörtöki egyházi anyakönyv
feljegyzései.
Az 1715-ös országos összeírásban
találjuk a lakosok között Jró Ferencet,Iró Jakabot és
ifj. Jró Jakabot.
Egy korabeli
határvita periratai között - mely Csákány és Csütörtök lakosai között folyt -
szintén találkozunk a névvel.
Forrás: Békefi Remig: A Pilisi Apátság Története II
1717. évi
oklevél
Cziganek
István csákányi jószágkormányzó, Fölsősurányi Sigray Ferenc alispán előtt,
bepanaszolja Maholányi Józsefet és Tamást, mivel jobbágyaik és zselléreik
marháit a pásztorok, az ő rendelkezésük folytán, a csákányi uradalomhoz tartozó
Kurta földek-re hajtották, és ezeken legeltették.
A tanúként
kihallgatott jobbágyok között van Iró Ferenc, Iró János ifjabbik, Iró Jakab
öregbik és Iró Jakab ifjabbik özvegye.
1745-ben
említődik Mészáros, más néven Iró István és Iró János.
Egy 1736-os összeírás (UC52.28)
szintén említi Iró Jánost
A község
bírái között:
Jró Jakab
1686 körül
Iró Jakab
1775 körül
Iró János
1829 körül
Forrás Sill
Aba Ferenc: Csütörtök mezőváros históriája 266. oldal.
Felbukkan a csütörtöki
Irók között egy Iró Antal nevű takácsmester is, aki használja még előnévként az
Iró mellett annak német tükörfordítását, a Schreiber, máshol Sreiber nevet,
illetve a Takács előnevet. Felesége Puss Mária.
1755-ben
Mária lánya születésekor az apa Schreiber Antalként lett bejegyezve. 1759-ben
Antal nevű fia, 1762-ben József Ferenc nevű fia és 1765-ben Erzsébet nevű lánya
születésekor Takács Antalként lett az apa bejegyezve. Legbeszédesebb az 1766.
május 9-i bejegyzés, ami mindhárom változatot feltünteti, ekkor János nevű fia
születésekor az apa neve „Antonius Sreiber Takács alias Iró”-ként szerepel.
1773-ban Teréz nevű lánya születésekor pedig Iró Antalként lett az apa
bejegyezve.
Itt érdemes
megemlíteni, hogy a Csütörtöki Író család Gútán
felbukkanő ősei szintén takácsok voltak,
talán a csütörtöki takácsmesterek leszármazottai. A neve alapján szintén a
csütörtöki takácsmesterek leszármazottja volt a Csütörtöki család szigetközi
ágának egyik őse, Csütörtöki Takács Márton.
Az Író
család ma is megtalálható Csallóközcsütörtökön és környékén!!
Iró család a Csallóközben a XVIII
században
Madar községben az 1715-ös országos
összeírás említi Iró Jánost.
Nagymagyaron anyakönyvezték a csütörtöki
anyakönyvben is szereplő Iró János és neje, Polák Judit György (1752), Erzsébet
(1758) és István (1760) nevű gyermekeit.
Félben anyakönyvezték a csütörtöki
anyakönyvben is szereplő Iró János és neje, Polák Judit Katalin (1747) nevű
leányát.
Ugyanitt Iró
Antal és neje, Mária. Gyermekük: Mária Anna (1770)
Vajkán tűnt fel az anyakönyvben Janko
Mihály és neje, Iró Erzsébet. Gyermekeik: Erzsébet (1749.06.15), Erzsébet
(1751.05.17), Mária Magdolna (1754.07.22), János (1757.04)
Dunahidason tűnt fel az anyakönyvben Iró Mátyás
és neje, Mária. Gyermekük: András (1771)
Gellén anyakönyvezték a csütörtöki
anyakönyvben is szereplő Iró Antal és neje, Czafik Katalin Katalin (1785) és
Margaréta (1793) nevű leányát.
Ugyanitt feltűnik
az anyakönyvben Iró Antal és neje, Bartos Katalin. Gyermekeik: Mátyás (1786),
János (1786)
Ugyanitt Iró
Antal és neje, Nagy Mária. Gyermekeik: Marianna (1789), István (1791)
Felbár településen tűnt fel az
anyakönyvben Iró Antal és neje, Nagy Mária. Gyermekeik: Erzsébet (1796),
Júlianna (1799)
Nyárasd településen tűnt fel az
anyakönyvben Tóth Márton és neje, Iró Róza. Gyermekük: Ferenc (1818.08.25)
Ugyanitt
Kovács János és neje, Iró Róza. Gyermekük: Júlianna (1820.10.29)
Komáromban szintén felbukkant a név már a 18.
században.
1734.
április 16-án keresztelték Györgyöt, Jró György és Kaman (Kálmán?) Katalin gyermekét Komáromban. A szülők nagy
valószínűség szerint megegyeznek azzal az Iró
Györggyel és Kálmán Katalinnal, akik 1725. január 25-én házasodtak össze
Csütörtök mezővárosban.
Iró János
takácsmester és Nagy Erzsébet gyermekeit, Ferencet 1788. október 3-án, és
Ferenc Xavért 1795. december 1-én Komáromban anyakönyvezték.
A Csütörtöki (Iró)
család csallóközi ágának első említése Vásárúton
Az Író
családból ágazott ki a Csütörtöki család csallóközi ága.
A
Csütörtökről Vásárútra elszármazott Iró István és
családja esetében jelent meg először az Iró
Csütörtöki kettős névhasználat.
Már az
1770-es években felbukkan Vásárút községben egy bizonyos Iró
István és neje, Szabó Erzsébet. Gyermekük: Mátyás (1776)
Ugyanitt
bukkan fel később Iró István éjjeli őr és neje, Récsei Erzsébet, talán megegyezik a korábban említett
Istvánnal.
István és
Erzsébet gyermekei: István (1793), Ferenc (1796), Katalin (1798). Az apa
foglalkozásaként 1796-ban és 1798-ban vigil nocturnus (éjjeli őr) került bejegyzésre az anyakönyvbe.
Minden
bizonnyal ugyanez az Iró István, akinek későbbi neje Benkovits Teréz. Gyermekük, Ignác születésekor is vigil nocturnus (éjjeli őr) került
bejegyzésre István foglalkozásaként 1802-ben.
Az 1802-ben született Iró Ignác feltehetőleg megegyezik azzal az Ignáccal, aki
1825. szeptember 21-én hunyt el Vásárúton, de már Csütörtöki Ignác néven került
bejegyzésre a halotti anyakönyvbe.
A csallóközi
ág esetében a Csütörtöki családnév tehát 1825-ben bukkant fel először
Csütörtöki (Iró?) Ignác halotti bejegyzésben.
Iró István 1805-ben hunyt el Vásárúton, a halotti bejegyzésében szintén megemlítették éjjeli őr (vigil nocturnus) foglalkozását,
halálakor 60 éves körüli volt.
Életkora
alapján azonos lehet azzal az Iró Istvánnal, aki
1742-ben Csallóközcsütörtökön született Iró István és Fisser Mária
gyermekeként.
Iró István 1793-ban született István fia feltehetőleg
megegyezik azzal a Csütörtöki Iró Istvánnal,
aki az 1810-es évek végén a gutai anyakönyvben bukkant
fel Földös (Földes) Rozália férjeként.
Istvánnál kezdetben
még az Iró, 1825 után már inkább a Csütörtöki név
használata figyelhető meg.
Csütörtöki Iró István gyermekei voltak Csütörtöki Iró
András és Csütörtöki Iró Rozál, akik már
gyakrabban használták az Iró mellett a Csütörtöki
nevet.