Az Író család

Az Író család származásának kérdése

Talán nem teljesen alaptalan feltételezni, hogy az itt említett Író család egy bizonyos Cseterteki Jakab deák – vagy ahogy a korabeli összeírásokban szerepel, Jacobus Litteratus - leszármazottai, aki a 16-17. század fordulóján élt Csallóközcsütörtökön, de személyére még a lent említett 1660-sa összeírás is utal. Jakab deák a hivatalos iratokon neve mellett –utalva deákos műveltségére- a Litteratus jelzőt használta. Ez szó szerint azt jelenti „írástudó”, bár a köznyelvben inkább a „deák” szót használták. A falun kívül használhatta(ták) – ahogy ez a református értelmiségnél szokásos volt, a szülőhelyére utalva – a Csütörtöki (Cseterteki) nevet is, ahogy történt ez 1594-ben, Illésházy György hagyatéki jegyzőkönyvében:

 

142.o.

anno1594

 

 

143.o

cseterteki

 

 

 

Anno 1594.

29. Decembris szegin megholt Illyesházy György uram marhájának száma, kit ispán uram egy ládábon rakott és elvitt, egy fekete bűrrel borított kis ládában, ezek vadnak…

…..Item egy kis hoczakban törpe kis pohár és ugyanott két ezüst kalán és négy pár ezüst kapocs, kit Cseterteki Jakab deák vetett volt zálogban f. 8….

Forrás: Történelmi Tár (A Társulat, 1878) 142-143.o.

 

Mindenképpen elgondolkodtató, hogy maga az Író családnév is igen ritka, a „litteratus” jelzőt a magyar köznyelvben inkább a „deák” vagy „íródeák” szóval fordították.

Az Író családnévre szinte sehol máshol nem találunk példát az egész Kárpát-medencében, kivéve Csallóközcsütörtököt, ahol a 17. századig visszavezethető! !!

Elképzelhető tehát, hogy a vezetéknévként funkcionáló Litteratus jelző magyarosodott át Író formába Jakab deák utódainál és rögzült a család neveként. Ebben szerepet játszhatott a falu rekatolizálása, ami Csütörtök későbbi földesura, Szelepcsényi György esztergomi érsek, az ellenreformáció hírhedt alakja tevékenységéhez kötődik.

Szelepcsényi saját birtokán, a csallóközi Csütörtök faluban sikerült a lakosok nagy részét rekatolizálni, az 1650-es évek végére a katolikusok visszakapták a templomot a protestánsoktól. Mivel a közeli Somorján az evangélikusok erősen tartották magukat, ezért annak ellenpólusaként Szelepcsényi Csütörtökben és környékén akarta az ellenreformáció bástyáját kiépíteni. A Csütörtök melletti Csákányban (Pozsonycsákány) építtetett kastélyt magának a pilisi apátság ősi majorságának (un. gangriájának) központjában, s többnyire ott tartózkodott. 1666-ban esztergomi érsekké nevezték ki, s elérkezettnek látta az időt, hogy Csütörtököt és környékét felfejlessze. Ennek érdekében újjáépíttette a Csütörtök melletti Szent-Erzsébet falut és templomát, valamint katolikus horvátokat telepített oda.

Ipartörténeti kuriózumként emlegetik, hogy 1666-ban elsőként hozatott merinói selyemgyapjas birkákat az országba, épp ide, Csütörtökre és környékére, s a gyapjú feldolgozására egy posztómanufaktúrát is létrehozott a szomszédos Gombán. A leírások szerint kiváló minőségű posztót gyártottak itt, ami a legjobb minőségű holland kelmékkel is felvette a versenyt. Az érsek halála után az üzem a Maholányi család tulajdonába került s hamarosan megszűnt. Szintén Szelepcsényi volt az, aki Gombán halastavakat építtetett, Csütörtökre Tokajból szőlőtőkéket telepíttetett. Csütörtök és környéke tehát mintegy korabeli mintagazdaságként működött ebben az időben.

A lakosok ismét katolikus hitre keresztelése, az anyakönyvezés bevezetése elősegítette a vezetéknevek rögzülését az 1670-es évektől.

 

 

Az Iró család Csütörtökön

Egy 1660-as összeírásban (UC8.15.b) jelenik meg Csütörtök lakosai között az Író család.

89.o

image020

 

Loca deserta sessionata

Vayda Mattias  

Vas Benedek   /Író Benedek fiai bírják/  desert

Maky Mihály   /Valocsay György/   desert

Fabian Mészaros   /Takhács Mihály/   desert

 Az Író Benedek fiaira utaló bejegyzést utólag írhatták az összeírásba valamikor 1660-1670 között.

 

1686-ban Író Jakab volt Csütörtök falu bírája. (UC99.64, Csákány összeírása, melyet készített Csütörtök falu plébánosa és bírája). Ez mindenképpen arra utal, hogy a család már a 17. században fontos helyet foglalt el a község életében.

Csákányi összeírás (UC99.64) Jró Jakab csütörtöki bíró által 1686Iró Jakabról már korabeli anyakönyvi adatok is fennmaradtak.

Mivel Csütörtök faluban ekkor még nem volt állandó anyakönyvezés, a lakosok a környező településekre - jellemzően a szomszédos Nagymagyarra (Zlaté Klasy) - jártak keresztelési, halotti, házassági anyakönyveztetés céljából.

 

 

A Nagymagyari keresztelési anyakönyv tartalmaz utalásokat Iró Jakabra:

 

1677 márciusában kereszteltetett Jró János, Jró Jakab és Posvancz Marianna fia, kik Csütörtöki lakosok, keresztszülők: Bognár János és Stokovics llona

 

1691. január 30-án kereszteltetett Jró György, Jró Jakab és Posvancz Marianna fia, kik Csütörtöki lakosok, keresztszülők: Szentkirály György (Csütörtök falu plébánosa) és Verbert Marianna.

 

Szelepcsényi fent említett gombai posztógyára jó néhány évtizedre újra fellendíthette a helyi ipart a városban. A juhászok, takácsok, szabók céhei mellett például 1660-ban említik a csizmadiák, 1666-ban a kalaposok-, és 1680-ban a kádárok céheit.

 

Az Író családot több korabeli dokumentum és összeírás is említi. Ezek között legfontosabbak a csütörtöki egyházi anyakönyv feljegyzései.

Az 1715-ös országos összeírásban találjuk a lakosok között Jró Ferencet,Iró Jakabot és ifj. Jró Jakabot.

Egy korabeli határvita periratai között - mely Csákány és Csütörtök lakosai között folyt - szintén találkozunk a névvel.

Forrás: Békefi Remig: A Pilisi Apátság Története II

 

1717. évi oklevél

Cziganek István csákányi jószágkormányzó, Fölsősurányi Sigray Ferenc alispán előtt, bepanaszolja Maholányi Józsefet és Tamást, mivel jobbágyaik és zselléreik marháit a pásztorok, az ő rendelkezésük folytán, a csákányi uradalomhoz tartozó Kurta földek-re hajtották, és ezeken legeltették.

A tanúként kihallgatott jobbágyok között van Iró Ferenc, Iró János ifjabbik, Iró Jakab öregbik és Iró Jakab ifjabbik özvegye.

 

1745-ben említődik Mészáros, más néven Iró István és Iró János.

 

Egy 1736-os összeírás (UC52.28) szintén említi Iró Jánost

 

A község bírái között:

Jró Jakab 1686 körül

Iró Jakab 1775 körül

Iró János 1829 körül

Forrás Sill Aba Ferenc: Csütörtök mezőváros históriája 266. oldal.

 

Felbukkan a csütörtöki Irók között egy Iró Antal nevű takácsmester is, aki használja még előnévként az Iró mellett annak német tükörfordítását, a Schreiber, máshol Sreiber nevet, illetve a Takács előnevet. Felesége Puss Mária.

1755-ben Mária lánya születésekor az apa Schreiber Antalként lett bejegyezve. 1759-ben Antal nevű fia, 1762-ben József Ferenc nevű fia és 1765-ben Erzsébet nevű lánya születésekor Takács Antalként lett az apa bejegyezve. Legbeszédesebb az 1766. május 9-i bejegyzés, ami mindhárom változatot feltünteti, ekkor János nevű fia születésekor az apa neve „Antonius Sreiber Takács alias Iró”-ként szerepel. 1773-ban Teréz nevű lánya születésekor pedig Iró Antalként lett az apa bejegyezve.

 

Az Író család ma is megtalálható Csallóközcsütörtökön és környékén!!

 

 

 

Iró család a Csallóközben a XVIII században

 

Madar községben az 1715-ös országos összeírás említi Iró Jánost.

 

Nagymagyaron anyakönyvezték a csütörtöki anyakönyvben is szereplő Iró János és neje, Polák Judit György (1752), Erzsébet (1758) és István (1760) nevű gyermekeit.

 

Félben anyakönyvezték a csütörtöki anyakönyvben is szereplő Iró János és neje, Polák Judit Katalin (1747) nevű leányát.

Ugyanitt Iró Antal és neje, Mária. Gyermekük: Mária Anna (1770)

 

Vajkán tűnt fel az anyakönyvben Janko Mihály és neje, Iró Erzsébet. Gyermekeik: Erzsébet (1749.06.15), Erzsébet (1751.05.17), Mária Magdolna (1754.07.22), János (1757.04)

 

Dunahidason tűnt fel az anyakönyvben Iró Mátyás és neje, Mária. Gyermekük: András (1771)

 

Vásárút községben Iró István és neje, Szabó Erzsébet. Gyermekük: Mátyás (1776)

Ugyanitt Iró István és neje, Récsei Erzsébet. Gyermekeik: István (1793), Ferenc (1796), Katalin (1798)

Ugyanitt Iró István és neje, Benkovits Teréz. Gyermekük: Ignác (1802)

 

Gellén anyakönyvezték a csütörtöki anyakönyvben is szereplő Iró Antal és neje, Czafik Katalin Katalin (1785) és Margaréta (1793) nevű leányát.

Ugyanitt feltűnik az anyakönyvben Iró Antal és neje, Bartos Katalin. Gyermekeik: Mátyás (1786), János (1786)

Ugyanitt Iró Antal és neje, Nagy Mária. Gyermekeik: Marianna (1789), István (1791)

 

Felbár településen tűnt fel az anyakönyvben Iró Antal és neje, Nagy Mária. Gyermekeik: Erzsébet (1796), Júlianna (1799)

 

Nyárasd településen tűnt fel az anyakönyvben Tóth Márton és neje, Iró Róza. Gyermekük: Ferenc (1818.08.25)

Ugyanitt Kovács János és neje, Iró Róza. Gyermekük: Júlianna (1820.10.29)

 

Komáromban szintén felbukkant a név már a 18. században.

Iró János takácsmester és Nagy Erzsébet gyermekeit, Ferencet 1788. október 3-án, és Ferenc Xavért 1795. december 1-én Komáromban anyakönyvezték.

 

 

Itt érdemes megemlíteni, hogy a gutai Író Csütörtöki család tagjai szintén takácsok voltak. Visszautalva a Szelepcsényi György által alapított posztógyárra, Csütörtök falu méltán leghíresebb céhe épp a takácsoké volt. Feltehetően a Gután és Komáromban felbukkanó Író család tagjai is a Csütörtök falusi takácsmesterek leszármazottai voltak.

 

 

Az Író családból ágazott ki a Csütörtöki család csallóközi ága. Ezen ág egyik őse, Csütörtöki Iró András takács 1840 körül jelent meg a Komárom megyei Gután.