A tantervet készítette és Internetre alkalmazta: Wenczel Imre

I. rész

Hitvallás

A tantárgyi program leírása az alábbi szempontok szerint:

Célkitűzés

Óraszámok (évi, heti)

Megjegyzések

A Drámajáték és emberi kommunikáció (mint) tantárgy specialitásai

A drámajáték rövid jellemzése

Tanóravázlatok/leírások/ “forgatókönyvek” példaképpen

Drámajáték gyakorlatok (“A” típusú játékok)

II. rész

"B" típusú játékok: "Élő adás"

"C" típusú játékok: "Őrködés" - komplex drámaóra terve

III. rész

Megjegyzések a tananyag tartalmához

Tananyagleírás (A tanórák tervezése; témája; az óra fókusza; az ajánlott játékok; eszközigény és szakirodalom - tananyagmátrix)

A tanórák tervezésének és vezetésének minőségbiztosításához

A tananyag részletes leírása

IV. rész

Értékelés, követelmények, szintek

Feltételek, minőségbiztosítás

Néhány fontosabb szakirodalmi anyag a készség-/képességfejlesztéshez

V. rész

Szakirodalom

Csoport: 7-12. Évfolyam, a drámajátékban járatlan is lehet. (Létszám: 15-22 fő)

Körülmények:

• tér: tanterem félretolt padokkal, vagy a játéknak és a létszámnak megfelelő nagyságú terem; körberakott székek, a gyerekek úgy ülnek, hogy mindenki mindenkit jól lát.
• idő: 15-40 perc.

Téma: Lehet a tanár által megajánlott, majd közösen vállalt; de lehet a gyerekek által megajánlott és egyeztető beszélgetés nyomán közösen vállalt.

Megjegyzés: Az egyeztető beszélgetésnek, a kérdések fajtáinak, illetve a tanári kérdéseknek és a gyerekek válaszainak kezelésére javasolt áttekinteni Neelands könyvének ideillő fejezetét.

Néhány lehetséges téma:

• Elefántkötészet (Gabnai Katalin nyomán)

• Eladják az iskola épületét…

• Bemutatunk egy új találmányt…

• Az iskola tanulói nyilvánossághoz fordultak, mert elégedetlenek az iskolájukkal. (Fontos a távolítás!!)

• A mindennapos utazás problémái.

• Nincs időnk semmire.

• Öngyilkos lett valaki a környezetünkben (Távolítás!!!)

• Új adatok Petőfi eltűnéséről…

KERET: Korunkban, Magyarországon, egy országos televízió stúdiójában vagyunk Stúdióbeszélgetést, vitát, problémafeltárást, fogalomtisztázást (stb.) folytatunk “élő adásban” a “szerkesztő-riporter” (a tanár) irányításával. A gyerekek szerepük szerint általuk választott figuraként körben ülnek a “stúdióban”, és legjobb tudásuk szerint szólnak hozzá egyetértő, fogalomtisztázó vagy vitázó/megkérdőjelező attitűddel.

Megjegyzés: A szereplő érzelmi hozzáállásáról és szerepmegformálásáról még a szerepbelépés előtt beszélgetünk. Ez közös tudásként működik majd tovább a játék folyamatában.

A játékvezetés (egy lehetséges módja):

1. Miután megállapodtunk a játék keretében, idejében, tereiben/helyszínében, témájában, a szerepekben, a tanár jelezheti, hogy “MOST” indul a játék.
2. A tanár és a gyerekek szerepben:

   A tanár/stúdivezető (riporter) szövege:

   Szeretettel köszöntöm önöket a stúdióban. Tudják, hogy perceken belül élő adásban leszünk. Onnan vesz bennünket egy kamera, onnan és onnan is.

   (Mutatja, ezzel is hitelesíti a teret és a szituációt.)

   Mindannyiunkra csíptettek egy apró mikrofont, ez azt jelenti, hogy nem nagyon lehet majd mozogni, ugyanis szörnyű zajok keletkeznek ilyenkor. Kérem, megfelelő hangerővel, jól artikulálva beszéljenek majd.

   Mielőtt indul az adás, a szerkesztő kolléga szeretné még egyszer ellenőrizni a neveket – tudják, amikor beszélnek, adáskor a képernyő alján megjelenik a nevük.

   Kérek tehát egy rövid bemutatkozást és azt is tegyék hozzá, hogy milyen minőségben vannak itt (tudós, szakértő, az utca embere, szomszéd…) !

   (Megjegyzés: Ez a szerepek megerősítése, a szerepbelépés megkönnyítése, tudatosítása is egyben, amellett, hogy már maga a szerepjáték aktusa folyamatban van.)

   Köszönöm. Most azonnal befejeződik a reklám, ott az üvegfalon túl jelez a kollégám, ha kigyullad az a piros lámpa, akkor adásban vagyunk.

3. (ADÁSBAN) A stúdióvezető szerkesztő-riporter (a tanár) köszönti a nézőket, elmondja, hogy kik, milyen céllal tartózkodnak a stúdióban, felvezeti a témát, és megszólalásra ingerlő kérdés(eke)t tesz fel a stúdióban ülő embereknek.
4. Ha kifáradna (vagy megakadna) a beszélgetés, esetleg kiesnének a gyerekek a szerepükből, az stúdióvezető azt mondja: Most pedig rövid reklám következik. Ezzel kilép a zárt szituációból, és vagy még mindig szerepből vagy szerepen kívül megbeszéli a gyerekekkel, hogy

• mi a probléma,
• hogyan kell viselkedni egy élő adásban,
• milyen módon folytatható a beszélgetés (érdemes-e egyáltalán az adott témát folytatni, vagy más keretet, esetleg más játékot akarnak a gyerekek.

A következőkben olyan “D” típusú drámaóra vázlata következik példaképpen, amely témájában érinti a 7.;10. évfolyam irodalmi tanulmányait, és kapcsolatban lehet a színházzal is. A tanórát a Drámapedagógiai Magazinból emeltük át.

Előzmények (részben ismert, részben egyeztetendő a gyerekekkel): Thébai városállamban néhány napja fejeződött be csupán az a szörnyű háború, amelyben egy testvérpár (Polüneikész és Eteoklész) harcolt egymással a trónért. Ők egymás kezétől estek el, Kreón most a király, aki minden áron rendet akar tartani a városállamban. Halállal bünteti azokat, akik rendeleteinek nem engedelmeskednek. A város immár a béke képét mutatja, az emberek élik hétköznapi életüket. Egyetlen szörnyűségről keringenek a pletykák: Polüneikész ott fekszik temetetlenül a város kapuja mellett, Kreón megtiltotta az eltemetését; a már oszladozó hullát dögevők marcangolják. A bűzlő tetemet emiatt is őriztetni kell, de az a hír is járja, hogy Antigoné Kreón szigorú parancsa ellenére titokban el akarja temetni a testvérét.

A háború után egyébként sok család éhezik, többeknek nincs lakása. Azoknak persze nem kell keseregniük, akik végig Kreónnal, az új királlyal együtt harcoltak a háborúban, és most is hívei. Főleg a testőrség tagjainak és azok családjainak van mit aprítani a tejbe.

A játékban lezajló történet: Részben tisztelik (többen szeretik), részben rettegik a városban Kreón kedvencét, az 1. számú őrség parancsnokát. (Mindenki csak „ a Parancsnok”-ként ismeri.) A parancsnok állandó konfliktushelyzetben él, mert intézkedéseivel, melyekkel Kreónt szolgálja, legtöbben nem értenek

egyet. (Családja szemrehányásokkal illeti, barátai hidegen fogadják a közös sörözgetéseken, néha még a saját beosztottjai is lázonganak ellene, többször rémálmai vannak.)

A pletyka – miszerint Kreón rokona, Antigoné el akarja temetni Polüneikészt – egyre jobban idegesíti a parancsnokot, különösen, mert őt és csoportját bízta meg Kreón a bűzlő halott őrzésével.

Elérkezik a pillanat, amikor döntenie kell: elfogja és ezzel a halálba taszítja az ártatlan Antigonét, vagy fellázad Kreón ellen, esetleg kilép a szolgálatból, netán szemet huny Antigoné tette fölött, és úgy tesz, mintha nem látta volna, ki temette el Polüneikészt...
 
 

1. Kontextusépítő szakasz

   Tanári narráció (a fenti Előzmények rovatban írtaknak megfelelően)


Nagy szerep jutott a király katonáinak, főleg az őrségnek abban az ókori görög városban, amelyben a rendet és békét Kreón katonái és őrei biztosították hatalmas harcok után.

A Thébai nevű városállamban néhány napja fejeződött be csupán az a szörnyű háború (a városállam stilizált képe – térképe – a falon), amelyben egy testvérpár (Polüneikész és Eteoklész) harcolt egymással a trónért. Mint tudjuk, ők egymás kezétől estek el, Kreón lett a király, aki mindenképpen rendet akart csinálni és azt fönntartani a városállamban. Halállal bünteti azokat, akik rendeleteinek nem engedelmeskednek.

Azt is tudjuk, hogy az immár halott fiúk két lánytestvére is ebben a városban él, az egyiküket Antigonénak hívják, a másikat Iszménének. Kreón, az új uralkodó kihirdettette, hogy a város ellen támadó Polüneikész holttestét nem temetheti el senki. Ő tehát most is ott fekszik temetetlenül, dögmadarak és rovarok táplálékaként. Ezért is őrizni kell, de amiatt is, mert – a városi pletykák szerint – Antigoné elhatározta, hogy akár az élete árán is eltemeti Polüneikészt. Ebben talán még cinkostársai is akadnak.

A háború után egyébként sok család éhezik, többeknek nincs lakása. Azoknak persze nem kell keseregniük, akik végig Kreónnal, az új királlyal együtt harcoltak a háborúban. Főleg a testőrség tagjainak és azok családjainak van mit aprítani a tejbe.

A tanár elindítja a játékot, bevonja a gyerekeket egy szituációba, melynek közösen meghatározzák a terét, az időpontját, a lehetséges szerepeket.

Amit a tanár a játszóknak mond, azt idézőjelbe tettük. A konvenciókat és a hozzá tartozó információt kiemeltük.

Térmeghatározás

“Legyen ez a terület Thébai város főtere! Hogy a városban hol helyezkedik el, látható a rajzon.”

Térkép a falon

(A város képe fikció; a térképet az órát megelőzően a tanár készítette el.)

Állókép 1.

“Tegyük fel, hogy Thébai város főterén vagyunk kereskedők, járókelők, rabszolgák, gazdagok és szegények, katonák... Kik lehettek még a téren egy hétköznap délutánján? Ha elhatároztátok, hogy kik lesztek, helyezkedjetek el a téren, és álljatok be valamilyen általatok elképzelt szituációba állóképben!

Mit mondanál az adott pillanatban és szerepben?”

Állókép 2.

“Szolgálaton kívül, civilként arra jön az 1-es számú őrség parancsnoka, Kreón kedvence, aki két dologról híres: 1. akkor is teljesíti Kreón parancsát, ha nem ért vele egyet; 2. vagyonát sem kímélve segít az embereknek, amikor csak teheti. Hogyan változik az előbbi állókép a főtérre érkezésekor?”

Gondolatkövetés

“Mit gondolsz most az adott szerepben és szituációban?”

Állókép 3.

“Elment a parancsnok. Mit mondanál a beszélgetőtársadnak?”

A teljes csoportot megmozgató szerepjáték – a bonyodalom bevezetése

“Mozdítsuk meg ezt az állóképet, és miközben élitek az adott szerepben az életeteket, pletykáljatok arról, ami a városban jelenleg a legérdekesebb vagy legfontosabb téma lehet!”

®

II. Narratív szakasz (a krízishez vezető folyamat)

Narráció

Azt az őrparancsnokot, akit mindenki csak „ a Parancsnok” néven emleget, nagyon kedveli Kreón, mert intelligens, erős akaratú, jó harcos, és mindig számíthat a király arra, hogy teljesíti a parancsát. Ugyanakkor az ŐR szeretné, ha az emberek is megbecsülnék és szeretnék a városban, ezért akár a vagyonát sem kímélve igyekszik segíteni, ahol tud.

Kiscsoportos improvizáció

(Kérdés: Hogyan szembesül a Parancsnok a munkahelyi és a civil létéből adódó konfliktusokkal?)

“Készítsetek négy csoportban egy-egy jelenetet a Parancsnok életének néhány percéről!”

A Drámajáték és emberi kommunikáció tanterve

Arany János Tehetséggondozó Program 9. évfolyam

1. csoport

“Játsszunk el egy jelenetet arról, hogy a Parancsnok nem ért egyet a kiadott paranccsal, a társai is nagyon húzódoznak a parancs teljesítésétől, de ő meggyőzi őket róla, hogy mégis teljesíteni kell a parancsot.”

2. csoport

“Játsszunk el egy jelenetet arról, hogy a Parancsnoknak magyarázkodnia kell otthon, a családja körében, mert olyan parancsot teljesített, amellyel sem ő, sem a családja nem értett egyet! Milyen érvei vannak?”

3. csoport

“Játsszunk el egy jelenetet arról, hogy barátai, katonatársai között fagyos légkör fogadja, amikor megérkezik a közös sörözésre. Egy idő után magyarázatot kér a barátaitól a fogadtatás miatt.”

4. csoport

“Játsszunk el egy jelenetet arról, amikor a különlegesen nehéz feladat teljesítéséért magas jutalomban részesül a Parancsnok, ezt Kreón maga adja át.”

®

III. A fő probléma (krízishelyzet)

“A jelenetekből látható, hogy az Őrnek egyre tarthatatlanabb a helyzete. Kreón teljesíthetetlen parancsai és magánéleti problémái között vergődik. Ugyanakkor fontos az állása, mert csak így biztosíthatja családjának és magának az anyagi jólétet.

A Parancsnok azt a feladatot kapja Kreóntól, hogy szervezze meg Polüneikész 24 órás, folyamatos őrzését!”

Hogyan reagálhat erre a Parancsnok?

(Beszélgetés, riportkészítés, esetleg maszkok használata; készíthetők jelenetek is, vagy naplórészleteket írhatunk.)
 
 

Lehetőségek:

1. Megszervezi az őrséget. (Hogyan?)
2. Megpróbálja meggyőzni Kreónt, hogy nem jó ez így.
3. Beadja lemondását, és kilép a szolgálatból.
4. Milyen lehetősége van még?

Fórum-színház

Vagy:

1. a tanár szerepben: Kreón, a gyerekek által felkészített szereplő: a Parancsnok;

2. két csoport készít fel egy-egy szereplőt: Kreónt és a „ Parancsnokot”.

“Tegyük fel, hogy a szorító körülmények hatására kétségbeesett lépésre szánja el magát a parancsok: Megpróbálja meggyőzni Kreónt, hogy nem szabad ilyen parancsot kiadnia, mert szörnyű következményei lehetnek.”

A vita lehetséges végeredménye:

1. Ha a tanár játssza Kreónt, semmiképpen nem enged, addig szorítja az őrt, amíg az bele nem egyezik, hogy őrizni fogja Polüneikészt, annak esetleges eltemetőjét élve elfogja és bekíséri.
2. Ha a gyerekek készítik fel mindkét szereplőt, más eredménye is lehet a vitának: pl. felmond az Őr; Kreón belátja tévedését, stb. Ha felmond az Őr, annak (anyagi, és egyéb) következményei vannak a családjára és önmagára nézve, ezután érdemes arról játszani.

Az első változatot figyelembe véve a következőképpen folytatódhat a játék:

Játékos szimuláció

“A pletykák és eddigi tapasztalatai nyomán az ŐR arra számít, hogy valószínűleg többen is el akarják majd temetni Polüneikészt. Tegyük fel, hogy abban a játékban, amelyet kínálok, ölhet is az ŐR! Játsszuk el így az őrködést! Itt ez a bábu.” (A tanár a terem egyik sarkába helyezi.) “Le kellene takarni ezzel a lepellel, mintha Polüneikész tetemét takarná be valaki földdel. Mindannyian álljatok a teremnek az ellentétes sarkába, és próbáljatok meg eljutni a bábuig! Kézről kézre adogathatjátok a leplet, ha valaki elbukott a próbálkozásával, akkor átveheti tőle más a leplet. Ne felejtsétek el, hogy közben ott az őr, aki nagyon jól hall, és minden mozgást észre vesz. Ha a legkisebb hangot is meghallja felőled, odafordul, ahol te vagy, rád mutat, ezzel »megöl«. Akit mozgás közben lát, azt is »megöli«. Tehát: ha az ŐR rád néz, ne mozogj, ha nem néz rád, akkor pedig ne üss zajt!”
 

Őr-játék

Lezajlik az ŐR-JÁTÉK ebben a formában.

Az igazság pillanata

“Képzeljétek el, hogy az a Parancsnok, aki most éppen őrségben van, nem ölhet, mert Kreón megtiltotta neki. Csupán rácsaphat a Polüneikészt eltemető emberre – akárki is az –, elfoghatja, bekísérheti, de nem ölheti meg! Azt nem tudhatja, hogy hányan vannak a »merénylők«. Ismerjük a lelkiállapotát. Mit tesz és mit mond, amikor meglátja Antigonét, aki éppen beszórja porral a fivérét, és áldozati virágokat dob rá?”

Jelenetek és naplóírás

• Ha futni hagyja az ŐR Antigonét, akkor a következőket kérjük a gyerekektől:

1. Játsszuk el, milyen rémálmai vannak az Őrnek ezek után!
2. Mit mond Kreónnak, AKI MÁR MINDENT TUD?
3. Hogyan magyarázza el a cellatársának Kreón börtönében, hogy miért engedte futni Antigonét?
4. Mit ír a naplójába aznap?

• Ha nem engedi futni Antigonét, akkor “az Őrnek Kreón bukása után, néhány héttel később válaszolnia kell az ÖTSZÁZAK TANÁCSA által feltett vádló kérdésekre, mely kérdésekkel arról akar megbizonyosodni a TANÁCS, hogy az ŐR is bűnös Antigoné, Haimón (Kreón fia, Antigoné szerelme) és Eurüdiké (Kreón felesége) halálában. Ha ez bebizonyosodik, természetesen teljes vagyonelkobzással és halállal kell bűnhődnie.”

Az ÖTSZÁZAK TANÁCSÁNAK vezetője, aki kérdez, itt a tanár lehet. A gyerekek legyenek védők, készítsék fel a védekezésre a „ bűnös” Őrt!

(ITT A DRÁMAÓRA VÉGE!!!)

*