Sajnos nekünk, az egri fociért szorítóknak nem ismeretlen a bizonytalanság, az utóbbi években akár már meg is szokhattuk volna - ha az ilyesmit meg lehetne szokni. Legutóbb másfél éve, 2011 nyarán volt okunk az aggodalomra, amikor a csapatot addig birtokló URFA Kft. eladta a klubot és távozott Egerből. Több hetes bizonytalanság után aztán megmentőként üdvözöltük Jámbor Jánost. Nagyon régen, talán még soha nem volt olyan mecénása az egri labdarúgásnak, mint ő, akinek az anyagi áldozatvállalásával 26 év után sikerült visszajutni az élvonalba.
Sajnos a klub tulajdonosa nem tudott felnőni a feladathoz, ami végül oda vezetett, hogy Jámbor János és Vancsa Miklós úgy döntöttek, a továbbiakban nem kívánnak szerepet vállalni az egri labdarúgásban. Nagyon szomorú, hogy a klub tulajdonosa még a válást sem tudta korrekt módon intézni, egyszerűen letiltotta a hozzáférését a klub számlájához ("véletlenül" pont azután, hogy utalás érkezett), ezzel veszélyeztetve azt, hogy a klub játékosai és dolgozói megkapják a fizetésüket. Azt a fizetést, amit - a tulajdonos-ügyvezető fizetésével együtt - Jámbor úr állt. A klub tulajdonosa nyilván már az új partnerrel megkötendő üzlettel volt elfoglalva, úgy érezte, nincs szüksége az eddigi támogatóra. Csak reménykedhetünk, hogy az új tulajdonostárs megfelelően tájékoztatva lett a klub jelenlegi helyzetéről.

Az egri szurkolók nevében szeretném megköszönni Jámbor János és Vancsa Miklós másél éves munkáját, azt, hogy profizmust hoztak és negyed évszázad után NB I-es csapatot csináltak Egerben. Sajnálom, hogy nem sikerült learatni munkájuk gyümölcsét, és nem tudtunk együtt, Egerben örülni a csapat NB I-es szereplésének, győzelmeinek.

Ami pedig a jövőt illeti: személy szerint én még nem merek bizakodni. Sajnos van egy olyan érzésem, hogy sokáig nem lesz olyan stabil anyagi háttere a klubnak, mint amilyen az elmúlt másfél évben volt.