Egy egyre inkább lendületbe jövő csapat volt az ellenfelünk a hétvégén.

Igaz, az Energia most jutott fel és az első fordulókban nem is nagyon kecsegtette el szurkolóit, az utóbbi meccseken egyre inkább ment a játék, és ezzel jöttek a pontok.

Persze nekünk, a bajnokság egyik legnagyobb aspiránsának nem kell, nem szabad megijednünk senkitől. Persze azért mindig óvatos az ember, főleg addig, amíg nem rúgunk 1, 2, vagy inkább 3 gólt.

Nos, sajnos ezen a mérkőzésen az első találatra elég sokat kellett várni. (Bár Antal gólja kárpótolt kicsit, hiszen mesteri találat volt! Szép volt Zsolt!) Nem mondom, hogy rosszul játszottunk, helyzeteink is voltak, de a befejezésekbe rendre hiba csúszott. Nem volt meg az a gyorsaság, hatékonyság, amit a mester – és valljuk meg mi, szurkolók is – várunk a csapattól. Látta is ezt az edzőnk és még az első félidő hajrájában be is állt másik két játékossal egyetemben. Ennek – meg talán a második félidő elején jött második találatnak, ami teljesen elvette a vendégek támadókedvét  köszönhetően sorra jöttek a helyzetek a szünet után, amikor már csak a számszerű eredmény volt a kérdés.

Szerencsére Farkas lassan visszanyeri korábbi formáját, ami sokat lendíthet a csapatjátékon, de Vígh Feri is jól mozgott. Ebben az etapban nem is volt rossz, vagy gyengébb teljesítmény, a csapat igyekezett kiszolgálni a közönséget. Voltak jó beindulások, szép támadások, jó egyéni megmozdulások. Szép volt Lakatos fejesgólja is, miként Farek gólja is.

A helyzetekkel lehetett volna jobban sáfárkodni, de amíg így is rúgunk ötöt, addig nincs különösebb gond. Megállapíthatjuk, hogy a második félidő biztató lehet a jövőre nézve. Ha még jobban összeáll a csapat, láthatunk még jó meccseket a Szentmarjayban idén, vagy éppen tavasszal. No meg tarthat a tárkány is, hisz közeleg a rangadó! Hajrá ESE!