Végre eljött egy ilyen nap is! Budapesten tartott sajtótájékoztató keretében számolt be Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselőnk és Martonné Adler Ildikó sportért felelős alpolgármesterünk az Egri Szentmarjay Tibor Városi Stadion, valamint az Északi Sporttelep felújításáról, korszerűsítéséről, bővítéséről.

Egri futballrajongóként ennek bizony kizárólag örülni lehet és kell is! Végre kulturáltabb, szebb környezetben fogadhatjuk ellenfeleinket, miközben az utánpótlás is új erőre kaphat, legalábbis a tárgyi feltételek részben talán adottak lesznek ehhez. Ez örömteli és üdvözlendő.

Semmiképp nem szeretnék ünneprontó lenni, de csak kikívánkozik azonban belőlem: az időzítés és a körítés feltétlenül furcsa.

Az erről szóló kormányhatározat hónapokkal korábbi, vezetőink valamiért mégis úgy gondolták most kell ezzel előrukkolni, de hát választás éve van. Ez még talán érthető is. A miként már kevésbé.

A focit oly sokra néző polgármesterünk hiánya talán fel sem tűnt, az annál inkább, hogy Nyitrai Úr és Martonné Úrasszony milyen boldogan számolt be a fejlesztésekről. Annyira büszkén, mintha legalábbis a „saját gyermekük” lenne mindez. Aki ismeri a helyi viszonyokat, az tudja, hogy az országgyűlési képviselőnk által felhozott csúfos NB-1-es szereplés legalább annyira köszönhető városunk vezetőinek, mint a klub korábbi tulajdonosainak. Az látszólag ugyancsak az idő homályába vész, hogy számtalan megkeresésünkre milyen segítő személyekre találtunk ezekben az emberekben, amikor nagy volt a baj. Volt, aki reagálni is elfelejtett sűrű dolga mellett, volt, akit meg egyszerűen nem érdekelt, mit papol néhány ember. Most biz még a nagy fővárosba is hajlandóak voltak felutazni, hogy megveregethessék saját vállukat.

Nem akarok nagy szavakat használni, de lehet, hogy nekem, vagy mondjuk a szomszédos péknek volt, lehetett még ennyi szerepe a dologban, mint a fenti két prominens személynek…

Ugyanakkor a sokat kritizált, azonban kétségtelenül az egri focit megmentő Harmati Péterről valahogy mindenki elfelejtkezett, hiába kerestük szemünkkel, vagy figyeltük a kisebbségi tulajdonos hozzászólását.

Nem feltétlenül voltam/vagyok boldog amiatt, hogy a DVTK-val kellett szövetkeznünk az életben maradás érdekében, így hát nem érhet az a kritika, hogy a borsodi klubnak akarnék akár hízelegni is. Ezzel együtt az én köszönetem inkább a DVTK-é és a mellette, mögötte álló embereké. Ha ők nincsenek, ebből a dologból nem lett volna semmi, talán a következő évszázadban sem. 

No de a dolog érdeméről: a sajtóban éppen arról a villanyvilágításról nem esett szó, amely oka volt a Nyitrai Úr által hivatkozott „megaláztatásunknak”. A világítást jelenlegi formájában nincs egy éve, hogy használhatja a közönség, a labdarúgók kevésbé. Felvetődik a kérdés: ha csak elfelejtettek erről szólni a sajtótájékoztatón jelen lévők, miért kellett feltétlen egy felújításra, megerősítésre szoruló rendszert kiépíteni korábban. (Hiszen tudjuk, az jelenleg nem alkalmas esti mérkőzések lebonyolítására, legálabb is a vonatkozó előírásoknak biztosan nem megfelelő.) Ha viszont tényleg kimarad a fejlesztésből, az a korszerűsítés komolyságára, a koncepció hiányára utal.

Volt, aki megjegyezte azt is, hogy 2020-tól fűtött játéktér is szükségeltetik már a másodosztályban is. Ezt nem tudom, de korábban voltak olyan hírek, hogy a játéktér megelőző felújítása ezt is tartalmazza. (Ezt a jelenlegi alpolgármester asszony jelentette ki alig több mint egy éve, amit ide kattintva olvashattok el!) Hát nem tudom… De ezek apróságok.      

Én leginkább mindezek fényében arra leszek kíváncsi, hogy változik-e valami a város hozzáállásában. Tarok tőle hogy nem, de ne legyen igazam. Bár még nincs készen és hát tudjuk, nyugtával dicsérd a napot, azonban mégis feltételezve a megújulást, mit tesz majd pl. ez a két ember, hogy a megpendített NB-2, vagy a sportturizmus valós cél, elérhető vágy legyen. Ehhez ugye támogatás, valós segítség kellene a helyi erőktől (is).

Tudjuk, ismerjük a szomszédos fürdőváros „elszipkázó” erejét minden tekintetben. Ezen egy - még akár nagyobb volumenű – beruházás sem segít önmagában. Biztosan nem akkor, amikor a kövesd két pályát is építeni szeretne városunkban….

No szóval akkor leszek én igazán boldog, amikor azt látom, érdekeink igazi és komoly védelme, a helyi futballélet fellendítése nem amolyan pufogtatás lesz a választás évében, és a mások által kikapart gesztenyét „lovagoljuk” meg így, hanem érdemben is lépünk

Uraim és Hölgyeim!

És, hogy én, hogy mondom azt egyetlen szóval, hogy a kákán is csomót keres?

kukacoskodik, kötözködik, szőröz, akadékoskodik, problémázik, piszkál, bánt, bosszant, felbosszant, ingerel, incselkedik, dühít, hergel, cukkol, piszkálódik, szekíroz, szekál, irritál, idegesít, zaklat, idegel, húz, provokál, heccel, csesztet, bőszít, abajgat.